A gyermekvállalás próbatételei mellett a munkahelyükre visszatérő anyáknak további kihívásokkal kell szembenézniük. Egyrészt meg kell oldaniuk gyermekük felügyeletét, ami sok helyen elképzelhetetlen megfelelő számú és minőségű bölcsőde nélkül. Zahoránszky Brigitta elmondta: úgy tűnik, minden megszorító intézkedés ellenére a kormány által meghirdetett bölcsőde-program marad. Cseke Attila fejlesztési miniszter nemrég bejelentette: 2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására.
Csép Andrea képviselő szerint jó esély van arra is, hogy az RMDSZ által kezdeményezett „nagyszülős gyes” zöld utat kap a koalíciós pártok részéről. Ez a támogatási forma lehetőséget biztosít, hogy a gyermeknevelési segélyt a szülők helyett a nagyszülők vehessék igénybe. Több olyan eset ismert, amikor a nagyszülők inkább vállalják a korhatár előtti nyugdíjazással járó „lepontozást”, kevesebb járandóságot, hogy besegíthessenek a gyermeknevelésbe. Ez a támogatás ezekben a helyzetekben jelentene megoldást.
A részmunkaidő ellehetetlenítése is komoly hátrányt jelent a munkába visszatérő nők számára – magyarázta a képviselő. A visszaélések elkerülése végett az állam ugyanis teljes norma után fizetendő adóval sújtja a négyórás részmunkaidőben dolgozókat is. Ez a rendelkezés amellett, hogy méltánytalan, hiszen eleve mindenkit a „potenciális csaló” kategóriájába sorol, nagyon megnehezíti a kisgyermeket nevelő anyák dolgát, akik sok esetben szakmát, munkahelyet kénytelenek váltani a rugalmasabb időbeosztásért. Nem kevesen vannak olyanok, akik egyszemélyes vállalkozásokat indítanak be, van is már erre kifejezés: a „mumpreneur” – amint Geambasu Réka szociológus egyik erre vonatkozó tanulmányából is kiderül.
A munkába való visszatérés emocionálisan is megterhelő az anyák számára. Elkerülhetetlen a szakmai lemaradás, arról nem is beszélve, hogy két év alatt nagyon sok változás állhat be egy munkahelyen, ennek minden hátrányával. Rendszerint egyvalami nem változik: a bér. Az anyukát ugyanazzal a fizetéssel veszik vissza, mint amivel elengedték, hiszen „két év alatt nem csinált semmit”, „nem érdemelte ki” a fizetésemelést.
A családbarát vállalatoknál, mint amilyen a kolozsvári informatikai cég, a Softech, odafigyelnek a gyermeket vállalókra. Székely Andrea HR-szakértő elmondta: már a terhesség bejelentésének pillanatától igyekszik felvilágosítani a munkavállalót törvényes jogairól, ami a sorozatosan változó, és értelmezhető jogszabályok mellett nem könnyű feladat. Szívügyének nevezte a kapcsolattartást a kismamákkal a gyermeknevelési időszak alatt, ezzel is megkönnyítve a munkába való visszatérést. Elmondta: a munkába visszatérő anyukák szinte ugyanolyan “eligazítási folyamaton” mennek keresztül, mint az új munkatársak, ezzel is csökkentve a visszajövetellel kapcsolatos stresszt.
Márton Zsuzsanna szerint a home office, az otthoni munkavégzés, a rugalmas munkaidő nagy segítséget jelenthet a kisgyermekes anya számára. Ez természetesen nem csak attól függ, mennyire családbarát cégről van szó, hanem a munka jellegétől is.
Elhangzott: az apasági szabadság bizonyos esetekben csak elviekben létezik, van olyan helyzet, hogy állásuk elvesztését kockáztatják azok a férfiak, akik élnének a lehetőséggel, megfenyegetik őket munkaadóik.
Megkérdeztük: valóban csupán pénzkérdés a gyermeket vállaló anyák, családok támogatása, vagy kell hozzá valamiféle szemléletváltás is a férfitársadalomban, mindenekelőtt a törvényhozók körében, ahol még mindig (nem elhanyagolható) kisebbségben a szociális kérdések iránt nagyobb empátiát tanúsító hölgyek? Csép Andrea bátorítóan azt válaszolta: ez a mentalitásváltás folyamatban van. Bár messze vagyunk még az északi társadalmak gondolkodásmódjától, a fiatalabb nemzedék hozzáállása ezekhez a kérdésekhez érezhetően más, mint az idősebb generációé – tette hozzá.
