– Eleinte nagyon kicsinek, elveszettnek és értetlennek éreztük magunkat, hisz az egyetem komoly dolog, ahova nagytekintélyű egyetemi professzorok és felkészült diákok járnak, illetéktelen idegeneknek éreztük magunkat ebben a környezetben – vallanak a kezdetekről a diákok. – Aztán hozzákomolyodtunk a feladathoz, és onnan kezdve minden kicsivel könnyebbé vált. Délutánonként a szabadidőnket rászánva, olykor órákon át terveztünk és újraterveztünk. Néha sikertelenek voltak a kísérletek, ilyenkor kicsit elkeseredtünk, majd másnap átgondoltuk, hol is tévedtünk. Így szépen kezdett kialakulni a kutatás váza, amire később lehetett építeni.
Egyesek bosszankodnak, ha orvosuk nem írja ki az antibiotikumot, mások viszont kifejezetten kerülik a használatát, és inkább természetes gyógymódok felé fordulnak nátha esetén. Divatból mára jelenséggé vált ódzkodni az antibiotikumoktól, ám még mindig sokan nem is értik, pontosan miért kellene csak indokolt esetben használni. Nagyon leegyszerűsítve: a rendelkezésre álló antibiotikumok variációi végesek, és ha indokolatlan megbetegedés esetén is fogyasztjuk – egyébként teljesen feleslegesen –, idővel hatástalanokká válnak, így ugyanoda jutunk, ahol az antibiotikumok felfedezése előtt: egy gyenge, az antibiotikumokkal szemben azok túlzott használata miatt ellenállóvá váló bacilus okozta betegség ismét halálos lesz.
Akaratunkon kívül is juttathatunk antibiotikumot a szervezetünkbe, például élelemmel – ma már a hazai boltokban sem szokatlan antibiotikum-mentes (és valamivel drágább) húst találni. Ahhoz, hogy elkerülhetővé váljon az önkéntelen antibiotikum-fogyasztás, szükség van különféle módszerekre, amelyekkel annak jelenléte kimutatható. Ilyen technológiák, eszközök kifejlesztésén rendszeresen dolgozik a tudomány, ezek tárházát gyarapítja Balog Dóra Zsófia és Végh Ervin János, a Kolozsvári Református Kollégium 11. C osztályos diákjainak a gyógyszerészeti egyetem támogatásával végzett kutatása.
– A kutatás célja az volt, hogy olyan szenzort készítsünk, amely képes kimutatni egy igen gyakori antibiotikum, a természetben is elterjedt moxifloxacin jelenlétét. Az emberi szervezetbe is könnyen bejutni képes moxifloxacin egyik fontos tulajdonsága, hogy ultraibolya fény hatására fluoreszkál, ez megkönnyíti a kimutatását. Ezt a szenzort végül papíralapra nyomtattuk, az egyetem által szolgáltatott 3D nyomtató segítségével – ismertetik kutatásukat a diákok. – Az így létrehozott szenzor sikeres alkalmazása kilátásba helyezi más antibiotikumok kimutatásának lehetőségét vizes közegből, és további kutatásokkal akár ezeknek a kivonását is. Az antibiotikumok egyre nagyobb problémát jelentenek, az ivóvizek is szennyezettek antibiotikummal, kimutatásuk egyre inkább előtérbe került, módszerünk pedig hozzájárul az emberi fogyasztásra szánt vizek antibiotikum-szennyezettségének kimutatásához. Léteznek erre a célra drága és kevésbé hatékony vizsgálatok, a mi módszerünk viszont olcsó, nagy mennyiségben, könnyen előállítható és alkalmazható – fejtették ki a fiatalok.
Eredményeiket második díjjal értékelték a Fiatal Kutatók Nemzetközi Konferenciájának (ICYS – International Conference of Young Scientists) országos szakaszán, amelynek a kollégium adott otthont.
„A végleges prezentáció mögött, amelyet bemutattunk, hozzávetőlegesen másfél évnyi kutatás áll, ami igazi kihívás volt számunkra. Időbe telt, mire ráéreztünk a labormunkára és elértük a kívánt eredményt. Nagyon sokat köszönhetünk prof. dr. Bodoki Edének és a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek. A kutatás ötlete, kivitelezése nem jött volna létre Mihályfalvi Katalin biológiatanár hathatós segítsége nélkül, a laboratóriumi vizsgálatok kivitelezésében Győrfi Szabolcs doktorandusz hallgató segített sokat” – mondták az ifjú kutatók, akik munkájukkal a vetélkedő nemzetközi szakaszán is részt vesznek majd április második felében a törökországi Izmir városában.
