Sokszor halljuk, mennyire fontos a kapcsolati háló kiépítése, ez a nemzetköziekre hangsúlyosan igaz. Ha az ember lánya újságíró, a nulladik lépés, amit meg kell tennie, az, hogy a kapcsolatok nyomába ered. Ha az ember lánya úgy újságíró, hogy még egyetemista, az Erasmus-program kiváló lehetőség erre. Így ismertem meg sok új és érdekes kollégát Budapesten, márciusban.

„Zenei különlegesség, hiszen a zenekar nem az énekest kíséri, hanem a darab szereplője. A díszlet, a jelmezek, az énekkar, a főszereplők mind egy szólam” – jellemezte Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója Puccini Manon Lescaut-ját, a társulat bemutatásra váró, legújabb darabját. Ennek apropóján tartottak sajtótájékoztatót az opera emeleti előcsarnokában.

A tavalyi év végén mind a magyarországi, mind az erdélyi magyar társadalmat megrázta a hír: meghalt Kovács András Ferenc. A Kossuth-és Artisjus-díjas költőt, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjét itthon és az anyaországban egyaránt olvasták, tisztelték, majdhogynem páratlan népszerűségnek örvendett. Idén, a magyar költészet napján a BBTE bölcsészkarának épületében állított neki emléket Balázs Imre József, Csörsz Rumen István, Bodolai Balázs és Boka László.

Fiatalnak lenni nem könnyű. Ezt sokszor, sokfajta kontextusban elmondtuk már: iskola, egyetem, önmagunk megtalálása, szerelem, bulik, barátok, mélységek és magasságok. De mi van azokkal a fiatalokkal, gyerekekkel, akik mindemellett krónikus betegséggel is küzdenek? Akik a beadandók és vizsgák mellett kezelésre járnak, gyógyszert szednek és állandó látogatói a kórházaknak? Őket veszi szárnyai alá a Yuppi Tábormozgalom Egyesület, akik legújabb befejezett projektjükről tartottak sajtótájékoztatót a kolozsvári Planetarium Caféban kedden.

A művészet önkifejezés. Ez a mondás körülbelül a kerékkel egyidős, a művészek, alkotók mégis mindig találnak új módot arra, hogy érvényt szerezzenek ennek a kijelentésnek. Ki gondolta volna, hogy a művészi önkifejezés plakátkészítés útján is megvalósítható. A 100 Beste Plakate 22 (Száz legjobb plakát – 22) német, osztrák és svájci alkotók műveiből készült válogatás most Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban győzi meg az embereket a plakátművészet relevanciájáról.

A fiataloké a jövő – hangzik a mára közhelyessé vált mondat. Arra viszont kevésbé tér ki a mondás, hogy a fiatal, akié a jövő, ne csak fiatal legyen, hanem tájékozott, országa intézményeit ismerő állampolgár is. Ennek biztosítása érdekében Intézmények a zsebünkben címmel szerkesztett kiadványt a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor). A kisokos és annak bemutatása apropóján tartott sajtóreggelit a szervezet ma reggel.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a „kék közösségi oldal”. 2004-ben született, éppen idén húszéves, már bőven felnőtt. Az időtálló közösségi felületnek közel hárommilliárd aktív felhasználója van. Mindenki „rajta van a Facebookon”, mégis keveset tudunk róla. Működéséről, alakulásáról és változásairól Szász István Szilárd újságírót, a közösségi oldal kutatóját kérdeztük a platform születésnapjának apropóján.

Minden év január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, ugyanis a kéziratok szerint, Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását 1823-ban. Ilyenkor, főként az irodalom és a költészet nagyjai előtt tisztelegve szervezünk különféle eseményeket, könyvbemutatókat, és kicsit magyarabbak vagyunk, mint az év többi napján. L. Simon László A megőrzés kultúrája című esszékötetének bemutatóját az Erdélyi Magyar Írók Ligája a Bulgakov Kávéházba szervezte, a szerzővel Szenkovics Dezső egyetemi adjunktus és Király Zoltán költő beszélgetett.

A kultúra, kultúrafogyasztás a legtöbb ember hétköznapi életének része: sokan járunk színházba, olvasunk irodalmat, költészetet, gyönyörködünk képzőművészeti alkotásokban. Mi, felnőttek. De mi a helyzet a legkisebbekkel, a gyerekekkel, a „jövővel”? Ezt a korosztályt próbálja bevonzani a Kolozsvári Állami Magyar színház legújabb darabja, a Hans Christian Andresen meséje nyomán Tasnádi-Sáhy Péter által adaptált A fülemüle, amelyet szombaton, december 16-án mutatnak be.

A történelem eseményeit általában az iskolapadban, a tankönyvekből, esetleg múzeumi látogatásokból ismerjük meg. Ezeket megtanuljuk, felelünk történelem órán, leérettségizünk és a java részét el is felejtjük. A személyes történetek azonban segíthetnek abban, hogy ezeket a tényeket ne elfelejtsük, hanem közelebbinek érezzük. Többek között ezt a célt szolgálja Szentpáli Szabó László Farkaskölykök című kötete, amelyet a Vallásszabadság Házában mutattak be kedden délután.

A minőségi oktatást nem elég az elemi iskolától kezdeni. Ha tudatos, alkotó felnőtteket akarunk nevelni a gyermekekből, vissza kell menni az alapokig. Ez lehetne akár az óvoda is. De van előtte valami: a bölcsőde. Ahol a gyermek a kortársaival együtt tanul meg járni, megfogni az evőeszközt, és nem mellesleg játszani. Egy ilyen teret hozott létre a Belvárosi Unitárius Egyházközség Kolozsváron. November 18-án hivatalosan és ünnepélyesen felavatták és átadták azt a bölcsődét, amely a nulladik mérföldkőtől magyar oktatási közeget biztosít a kolozsvári aprónépnek. A hányattatott sorsú épületet 2009-ben igényelte vissza az egyház, a bölcsődét akkor, támogatás hiányában, ajándékokból és adományokból „tákolták össze”. Az összefogás és a segíteni akarás erejének köszönhetően idéntől az intézmény teljes pompában, egy barátságos, már-már mosolygós épületben várja a legkisebbeket a Berde Mózes/F. Joliot Curie 1. szám alatt.

Kulturális jubileumot ünnepel idén Kolozsvár. A kincses város Kolozsvári Állami Magyar Színházának stúdióterme 2023-ban töltötte be a 15. életévét, 2008. november 8-án Tompa Gábor kolozsvári színházigazgató és Demeter András akkori kulturális államtitkár elvágta azt a bizonyos piros szalagot. A stúdió fennállása óta eltelt időszakról, magasságokról és mélységekről kérdezte őket Gergely Zsuzsa újságíró, a Kolozsvári Rádió munkatársa az Európai Színházi Unió Fesztiváljának (UTEFest) égisze alatt zajló beszélgetésen.