Mesedarab a legőszintébb közönségnek

fülemüle
Román Eszter alakítja a szárnyaló énekesmadarat FOTÓ: BÍRÓ ISTVÁN
A kultúra, kultúrafogyasztás a legtöbb ember hétköznapi életének része: sokan járunk színházba, olvasunk irodalmat, költészetet, gyönyörködünk képzőművészeti alkotásokban. Mi, felnőttek. De mi a helyzet a legkisebbekkel, a gyerekekkel, a „jövővel”? Ezt a korosztályt próbálja bevonzani a Kolozsvári Állami Magyar színház legújabb darabja, a Hans Christian Andresen meséje nyomán Tasnádi-Sáhy Péter által adaptált A fülemüle, amelyet szombaton, december 16-án mutatnak be.

„Év végi vizsga szakmaiságból” 

Vidámság és örvendezés jellemezte a színház emeleti előcsarnokában megtartott A fülemüle című előadás sajtótájékoztatóját csütörtök délben. A színészek, a rendező, az előadás alkotói mind örömmel vették a meseelőadás színpadra vitelének feladatát. Visky András művészeti aligazgató, a beszélgetés vezetője megjegyezte, azért jó gyerekeknek játszani, mert ők a legőszintébb közönség. Kifejezik, ha tetszik nekik valami, de azt sem rejtik véka alá, ha unatkoznak. „Az ilyen jellegű előadások sokat árulnak el egy társulat állapotáról, arról, hogy mennyire kreatívak az adott pillanatban”– emelte ki Visky András. Szerinte az, hogy egy ilyen előadást az év végén tűznek műsorra, szakmai vizsga is egyben az alkotóknak.

Gördülékeny együttműködés

Az előadás rendezője, Traian Savinescu a darab problémafelvetését is kifejtette. A fülemüle, mint a mesék általában, tulajdonképpen a jó és rossz találkozásáról, összecsapásáról szól. Ezen kívül Savinescu inkább a társulattal, alkotókkal való közös munkáról beszélt, elmondása szerint azért, hogy ne a történetet, a jeleneteket fejtse ki, majd ki- és megfejtik azokat a nézők. A rendező szerint kitűnő volt a kommunikáció közte és a színészek között. „A bukaresti és itteni operák, román színházak mellett a Kolozsvári Állami Magyar Színház az egyik legfontosabb intézmény, ahol dolgoztam” – emelte ki Savinescu, hozzátéve, hogy az intézmény nem csak számára, hanem a kulturális élet számára is fontos. 

Sötétség és világosság harmóniája

A rendező, elmondása szerint azért választott fiatal díszlet-és jelmeztervezőt, valamint fiatal zeneszerzőt, hogy még autentikusabb és történethű elemek segítsék a darabot. Bocskai Gyopár díszlettervező egy évvel ezelőtt kezdte a rendezővel közös munkát, örömmel fogadta a mesedarab feladatát és teljesen szabad kezet kapott, saját szavaival „szárnyalhatott” a munkafolyamatban. Pál Petra, a darab zeneszerzője, a dalok megkomponálása közben saját, gyerekkori élményeire támaszkodott: úgy emlékezett, hogy a csalogány története sötét hangulatú tanmese, a zenék is ennek megfelelően alakultak. Amikor azonban Bocskai Gyopárral közösen összevetették a zenét és a látványtervet, kissé fennakadtak: a díszlettervező kedves, világos és meleg színpadképet álmodott, a zeneszerző viszont komor és sötét dalokkal állt elő. Petra szerint ez adta a munka kihívását és szépségét: megtalálni a harmóniát sötétség és világosság között.

Kínai tanmese, magyar intertextus

„Traian mindig kész ötletekkel, víziókkal jön, ezáltal sokkal könnyebb a közös munka” – magyarázta Tasnádi-Sáhy Péter, a darab forgatókönyvírója. Savinescu és Tasnádi munkakapcsolata nem ezzel az előadással kezdődött: az alkotók dolgoztak már együtt Temesváron, szintén Andresen egyik meséjén, a Hókirálynőn. Tasnádit a mese nyelvezete nem érte váratlanul, a rendező azonban mégis meglepő kéréssel fordult hozzá: emeljen be a magyar irodalomból valamit, ami a fülemüle motívumát hordozza, így esett a választás Weöres Sándor Fülemüle című versére. 

Boldogság, hála, ünnep

Visky András kérésére a színészek, a mikrofont körbeadva meséltek a darabbal, szerepükkel kapcsolatos élményeikről. Szinte mind a 19-en hálájukat fejezték ki azért, hogy gyerekelőadásban dolgozhatnak. Kardos M. Róbert a császár szerepében annak örült, hogy átélhette a karakter átalakulását, azt, hogyan lesz a gonoszból jó. Gedő Zsolt kancellárként megtapasztalhatta, hogy milyen főgonosznak lenni, és hogy mások szerint ez milyen hálás feladat. „Bár én ezt még nem érzem” –jegyezte meg. Albert Csilla, aki az anya szerepét ölti magára, ünnepként éli meg azt, amikor gyerekekkel telik meg a nézőtér, és nekik lehet játszani. Varga Csilla pedig azért örül a meseelőadásnak, mert a nyolc és fél éves lánya először láthatja őt színpadon.

A kellemes hangulatú sajtótájékoztató és a mosolygós alkotók jó előadással és jó színházi élménnyel kecsegtetnek. A fülemüle december 16-i bemutatója 19 órakor várja az érdeklődő kicsiket, kicsit nagyobbakat és az őket kísérő még nagyobbakat a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermébe. Ha valaki lemaradna a premierről, másnap, december 17-én 17 órakor ismét látható Andersen színpadra vitt tanmeséje.

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Több mint 3.5 millió forint (9 ezer euró) értékben osztottak ki díjakat május 14-én, kedden este a kolozsvári Bulgakov Kávéházban. A Kossuth-díjas író hagyatékából alapított díjakat idén 22. alkalommal ítélték oda a magyar irodalomért tett szolgálatért, valamint kiemelkedő szépirodalmi teljesítményekért.
KultSzínTér