Vasútállomást ért légicsapás, „szörnyű” helyzet Borogyankában

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó azt mondta, hogy az állomáson több ezer ember tartózkodott a rakétacsapás pillanatában. Szavai szerint az oroszok „pontosan tudták, mire céloznak, pánikot és félelmet akartak kelteni, s a lehető legtöbb civil lakossal végezni”. A kormányzó az interneten egy fényképet tett közzé, amelyen holttestek láthatók bőröndök és egyéb csomagok halma mellett. Egy másik fotón mentőegységek tüzet oltanak.

A Reuters hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíteni a kramatorszki támadásról és az áldozatok számáról szóló híreket, illetve a Kirilenko által közzétett fotók hitelességét.

Az ukrán vasúttársaság azt is közölte, hogy ugyanebben a régióban három vonat megállásra kényszerült, miután légicsapás érte a vasútvonalat csütörtökön.

Holttesteket találtak a romok alatt a mentést végzők a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka településen – közölte Olekszij Kuleba, az ukrán főváros körüli régió humanitárius központjának vezetője. A település egy hónapon át volt az Ukrajna ellen háborút folytató orosz csapatok megszállása alatt. Kuleba szerint – akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a mentést végzők felmérik, mely épületeket kell végleg lebontani és melyek azok, amelyek még helyreállíthatók.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjszaka közzétett videoüzenetében leszögezte: Borogyankában „lényegesen szörnyűbb” a helyzet, mint Bucsában, ahol az ukrán vezetés több száz civil lemészárlásával vádolja a várost egy hónapig ellenőrzése alatt tartó orosz haderőt. „És mi történik majd, amikor a világ megismeri a teljes valóságot arról, hogy mit tettek az orosz katonák Mariupolban?” – tette fel a kérdést Zelenszkij. „Ott szinte minden utcán az van, amit a világ Bucsában és a kijevi térség más városaiban láthatott, miután az orosz csapatok visszavonultak” – mondta az ukrán elnök.

Az ukrán hatóságok szerint az orosz hadsereg új offenzívára készülve átcsoportosítja erőit, és Moszkva arra készül, hogy minél nagyobb területet szerezzen meg Kelet-Ukrajnában. Ott a helyi hatóságok az utóbbi napokban arra biztatták a lakosokat, hogy távozzanak a térségből, amíg azt még viszonylagos biztonságban megtehetik.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra figyelmeztetett, Oroszország Donbász térségében várható offenzívája, nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel a második világháborút foga idézni. Ezért arra szólította fel a NATO-t, hogy biztosítson több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait. Kijelentette, ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget Ukrajnának, túl késő lesz.

„Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik, és sokan meg fognak halni” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Peszkov: nagyon sok a hamis hír

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője szerint nagyon sok hamis információ terjed világszerte az Ukrajnában folyó orosz hadműveletekről. Dmitrij Peszkov a Sky News brit hírtelevíziónak adott interjúban mindenekelőtt a Kijevhez közeli Bucsa település civil lakossága elleni atrocitásokról szóló beszámolókat nevezte álhíreknek, elismerte ugyanakkor, hogy az orosz hadsereg komoly veszteségeket szenvedett a háború kezdete óta.

Peszkov – aki az interjúban végig a hivatalos orosz szóhasználatban szereplő „különleges hadműveletnek” nevezte a háborút – kijelentette: lehetséges a fegyveres konfliktus belátható időn belüli befejezése.

„Reméljük, hogy a következő napokban ez a hadművelet eléri a kitűzött célokat, vagy az orosz és az ukrán küldöttségek közötti tárgyalásokon sikerül véget vetni (a harci cselekményeknek)” – fogalmazott.

Peszkov határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a háborút tárgyalásos úton le lehet-e zárni, hozzátéve: ez erőteljesen függ attól is, hogy az ukrán fél milyen mértékben hajlandó teljesíteni az orosz feltételeket.

Miért nem szólalhat fel Zelenszkij Bécsben?

Ausztria semlegessége miatt az ukrán elnök nem szólal hat fel a bécsi parlamentben Ausztriában március végén heves parlamenti vitát váltott ki, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszlkij mondhat-e beszédet az osztrák parlamentben. Az ukrán államfő felszólalását az ellenzéki NEOS párt kezdeményezte, azt azonban a szintén ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) az ország semlegességére hivatkozva elutasította – közölte az infostart.hu. 

Hasonló állásponton volt az ugyancsak ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) is, arra utalva, hogy tekintettel kell lenni Ausztria semleges státuszára, valamint „közvetítői szerepére”. Sietett azonban leszögezni, hogy Ausztria a leghatározottabban elítéli a Putyin-rezsim Ukrajna elleni háborúját, és nem maradhat semleges az emberi jogok és általánosságban a nemzetközi jog megsértésével szemben.

Wolfgang Sobotka, az osztrák parlament néppárti (ÖVP) elnöke azt hangoztatta: kész felkérni Zelenszkijt arra, hogy a bécsi parlament képviselői előtt is tartson beszédet, ennek előfeltételéül ugyanakkor azt szabta, hogy valamennyi parlamenti frakció egyetértsen ezzel.

Ugyan megoldás egyelőre még nem született, azt azonban a hét elején Bécsben hivatalosan bejelentették: Karl Nehammer osztrák kancellár a napokban Ukrajnába látogat, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Elmondta: célja az, hogy hazája részéről továbbra is biztosítsa a humanitárius és politikai támogatást Ukrajnának. Ausztria eddig 17,5 millió eurót bocsátott az ország rendelkezésére a külföldi katasztrófák áldozatait segítő alapból, valamint 10 ezer sisakot és 9100 golyóálló mellényt küldött polgári használatra.

Újabb szankciókkal sújtják Oroszországot

Az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, valamint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitásokra – közölte az uniós tanács pénteken. A jogszabály közzétételét követően 120 nappal, vagyis augusztus elején lép hatályba. A tanácsi közlemény szerint az újabb uniós megszorító intézkedések célja az orosz kormányra és az ország gazdaságára gyakorolt nyomás növelése, valamint az Ukrajna elleni agresszióra szánt orosz erőforrások korlátozása.

A szankciós csomag, többek között, behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre. Teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendel el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében. Kikötési tilalmat vezet be az orosz – vagy orosz üzemeltetésű – hajókra az uniós kikötőkben. Célzott exporttilalmat ír elő a kulcsfontosságú technológiák esetében. Tiltja az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzésekben, valamint importtilalmat rendel el luxustermékekre.

A brit kormány Vlagyimir Putyin orosz elnök és külügyminisztere, Szergej Lavrov lányai ellen léptetett érvénybe szankciókat.  A londoni külügyminisztérium indoklása szerint ez az intézkedés is „a Kreml belső köreinek fényűző életmódját” veszi célba. A minisztériumi tájékoztatás szerint Putyin két lányát, Katyerina Vlagyimirovna Tyihonovát és Marija Vlagyimirovna Voroncovát, valamint Lavrov lányát, Jekatyerina Szergejevna Vinokurovát a brit kormány beutazási tilalommal és Nagy-Britanniában lévő vagyoneszközeik befagyasztásával sújtotta. A beszámoló szerint Nagy-Britannia e szankciókat az Egyesült Államokkal összehangolt módon léptette érvénybe.