Rendkívüli NATO-csúcs - Megerősítik a keleti szárnyat

Rendkívüli NATO-csúcs - Megerősítik a keleti szárnyat
A NATO tagállamai megerősítették egységüket Oroszországgal szemben és Ukrajna további támogatása mellett - közölte Jens Stoltenberg főtitkár Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön. Mivel a háború „új biztonsági környezetet teremtett”, határoztak arról is, hogy a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és további többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Gyors reagálású erők 40 ezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt.

Az ülést megelőzően Stoltenberg kijelentette: repüléstilalmi zóna kialakítása az orosz légvédelmi rendszer határozott támadását, az orosz harci gépek lelövését jelentené Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna területén. Ez teljes értékű háborúhoz vezetne Oroszország és a NATO között, ami még több halált, szenvedést és pusztítást okozna.  „Felelősségünk, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra”, fogalmazott.

Jens Stoltenberg elmondta: a NATO nem küld csapatokat vagy repülőgépeket Ukrajnába, el akarja kerülni a konfliktus elmérgesedését. A tagországok vezetői főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris, biológiai, vegyi és kiberfenyegetések elleni védelmet szolgáló eszközök, valamint tank- és légitámadást elhárító rendszerek és drónok biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.

"Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését" - tette hozzá a főtitkár.

Tájékoztatása szerint a rendkívüli csúcstalálkozó résztvevői nyilatkozatot adtak ki, amelyben feltétel nélküli támogatásukról biztosították Ukrajnát, és felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget az egy hónapja megkezdett inváziónak. A főtitkár kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fenyegetése az euro-atlanti biztonságra.

Stoltenberg közölte: Oroszország megpróbálhat ürügyet teremteni vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésére Ukrajnában azzal, hogy az Egyesült Államokat és szövetségeseit vádolja ilyen támadás előkészítésével. A vegyi fegyverek bármilyen használata teljesen megváltoztatná a konfliktus természetét, és messzemenő következményekkel járna a NATO-országokban élőkre is a mérgező anyagok terjedése miatt - tette hozzá.

Elmondta: a szövetség felszólította Oroszországot, hogy kezdjen hitelt érdemlő tárgyalásokat Ukrajnával konkrét eredmények elérése érdekében, kezdve a fenntartható tűzszünettel és a csapatai teljes kivonásával Ukrajna területéről. Oroszországnak a tűzszünet azonnali végrehajtásával kell megmutatnia, hogy komolyan gondolja a béke megteremtését célzó tárgyalásokat Ukrajnával. Felszólították továbbá Kínát és Fehéroroszországot, hogy tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától - közölte.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt a zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson, megismételte az Ukrajna feletti repülési tilalmi zónára vonatkozó kérését. Kifejtette: Ukrajna az őt támogató országoktól tankjaik és repülőgépállományuk egy százalékára tartana igényt, valamint egyszázalékos eszköztámogatásra kért ígéretet a NATO-tagállamok vezetőitől.

"A háború alatt a legrosszabb az, hogy nem kapunk egyértelmű válaszokat a segítségkérésekre" - fogalmazott Zelenszkij, majd hozzátette: a NATO cserbenhagyta Ukrajnát, az ország ugyanis kérése ellenére nem kapott egyetlen vadászgépet sem.

A NATO-tagországok vezetői megállapodtak abban is, hogy egy évvel, 2023 szeptember 30-ig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár szeptember végén lejáró megbízatását.