Minden járványügyi korlátozás megszűnik március 9-től

László Attilát meglepetésként érte a veszélyhelyzet felfüggesztése

Minden járványügyi korlátozás  megszűnik március 9-től
Március 9-től kezdődően a veszélyhelyzet megszüntetésével minden járványügyi korlátozás megszűnik, jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. Március 8. éjféltől ugyanis véget ért a két éve folyamatosan hosszabbított egészségügyi veszélyhelyzet, a kormány pedig keddi ülésén úgy döntött, hogy minden, a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében bevezetett tiltást feloldanak. Egyebek mellett nem kötelező többé a védőmaszk viselése sem nyílt, sem pedig zárt terekben; bármilyen intézménybe, rendezvényre, bevásárlóközpontba, vendéglátóegységbe mindenkinek engedélyezik a belépést, és nem korlátozzák ezek nyitva tartási idejét. Az országba való beutazáskor nem szükséges többé felmutatni a zöldigazolványt, sem kitölteni a belépési (PLF) nyilatkozatot. László Attila RMDSZ-es szenátor elhamarkodottnak tartja a különböző közegészségügyi intézkedések felfüggesztését.

„Gyakorlatilag minden korlátozás megszűnik. Az elővigyázatosság és az egyéni felelősség lesz a meghatározó a következő időszakban” – fogalmazott Alexandru Rafila egészségügyi tárcavezető keddi sajtótájékoztatóján, amelyen a járványügyi korlátozások teljes megszüntetését jelentette be. Mint megjegyezte, reméli, hogy „közegészségügyi vonatkozásban, és az ország szomszédságában zajló események szempontjából is nyugodt tavaszunk lesz”. Megállapította, az általa vezetett minisztérium azt javasolta, hogy lépcsőzetesen oldják fel a korlátozásokat. A kormány viszont úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a veszélyhelyzetet, s ezáltal teljesen felszámolja a hatályban levő járványügyi intézkedéseket.

Az egészségügyi tárcavezető hangsúlyozta azt is, hogy a koronavírus-járvány még mindig közösségi szinten terjed az országban – több mint ötezres napi esetszámmal – ezért, ha meg is szűnt az intézkedések kötelező érvénye, ezek közül néhányat továbbra is javasolt betartani.. Ilyenképpen az egészségügyi minisztérium továbbra az alábbiakat ajánlja:

► a védőmaszk viselését a zsúfolt köztereken, a közszállítási eszközökön, zárt terekben;

►az olyan helyek kerülését, ahol nagyobb tömeg zsúfolódik össze – függetlenül attól, hogy zárt vagy nyílt helyszínről van szó;

► a gyakori kézmosást és kézfertőtlenítést;

·► a Covid-19-fertőzésre utaló tüneteket mutató betegek tesztelését, és az igazolt fertőzés esetén az egészségügyi állapotfelmérésre való jelentkezést;

► megfertőződés esetén a járványügyi elkülönítést, akkor is, ha ezt már nem ellenőrzik többé a hatóságok.

► külföldre utazás előtt mindenki ellenőrizze a célországba való beutazási követelményeket, ugyanis az európai államok többsége továbbra is kéri a Covid-zöldigazolvány felmutatását a határátlépéskor. 

Átmeneti időszakot iktathatnak be az egyetemek

Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter keddi közleménye szerint 2022. március 9-étől a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatáshoz. Amennyiben a körülmények nem teszik lehetővé az azonnali átállást (például a diákbentlakások állapota vagy az órarend-módosítás szükségessége), akkor az egyetemi autonómia elve alapján az egyetem szenátusának jogában áll átmeneti periódust beiktatni a teljes körű jelenléti oktatásra való áttérés előtt. A tárcavezető szerint az elmaradt tananyagot a második szemeszter végéig kell pótolni.

A Tanulók Országos Szövetsége kedden az egészségügyi óvintézkedések körültekintő lazítását kérte a döntéshozóktól, hogy elejét lehessen venni az újabb koronavírusos fertőzési gócok kialakulásának. A tanulók érdekvédelmi szervezete arra hívta fel a figyelmet kedden az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményében, hogy az esetszámok csökkenése még nem jelenti a Covid-19 okozta megbetegedés kockázatának megszűnését, ezért a korlátozások fokozatos feloldását javasolják. Azt is kérték, hogy az új intézkedésekről idejekorán értesítsék az iskolákat és a tanulókat, hogy legyen idő a felkészülésre.

Felhívást intéztek továbbá a tanárokhoz és a diákokhoz, hogy továbbra is legyenek elővigyázatosak az újabb közösségi fertőzések megakadályozása érdekében. A szervezet ugyanakkor azt is kiemelte, a távoktatást továbbra is fejleszteni kell, hogy rendkívüli helyzetekben senki ne kerüljön hátrányba.

Maradhatnak az állásukban az egészségügyisek

A képviselőház kedden döntő házként elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek megfelelően a veszélyhelyzet idején versenyvizsga nélkül alkalmazott egészségügyi dolgozók megmaradhatnak állásukban, ha átmennek a munkaszerződésük lejárta előtt megszervezett vizsgán. A tervezetet 230 képviselő támogatta, 12-en ellene szavaztak, 47-en tartózkodtak.
A javaslat a kórházak, a mentőszolgálatok, a megyei egészségügyi igazgatóságok és a társadalomvédelmi intézmények által a veszélyhelyzet alatt határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott személyekre vonatkozik.

László Attila elhamarkodottnak tartja a döntést                                                                                    "Az egészségügyi minisztérium illetékes szaktestülete a veszélyhelyzet meghosszabbítását szorgalmazta – nyilatkozta László Attila RMDSZ-es szenátor a Szabadság kérdésére. – Túl korai és túl gyors a különböző közegészségügyi intézkedések felfüggesztése. Például a háziorvostól a szakorvos részére kibocsátott úgynevezett küldő cédulák érvényessége a járvány alatt kilencven napig volt érvényben. Hasonlóképpen feltevődik a kérdés a receptek érvényességével kapcsolatosan. És mi lesz azzal az egészségügyi személyzettel, akiket meghatározatlan időre alkalmaztak a járvány miatt a kórházakban? Erre mind megoldást kell találni.  Engem is meglepetésként ért, hogy egyik napról a másikra a veszélyhelyzet meg nem hosszabbítása mellett döntöttek. Jobb lett volna egy átmeneti időszak, amely alatt kidolgozzák az egészségüggyel kapcsolatos módosításokat. Az egyetemeken folytatódik a jelenléti oktatás, ez is nehezen kivitelezhető. Elhamarkodottnak tartom a veszélyhelyzet megszüntetésével kapcsolatos intézkedést azért is, mert mér mindig ezres nagyságrendű az új esetek száma, illetve a kórházba beutaltak és az intenzíven kezeltek aránya is jelentős” – összegzett az orvos-politikus.