Kelemen Hunor, miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke az avató ünnepségen azt emelte ki: a két intézmény olyan, mint az egymással versengő testvérpár, akik ösztönzik egymást a jobb teljesítményre; ugyanakkor, diákjaik ezután Erdély talán legmodernebb iskolájában tanulhatnak. A politikus megjegyezte: amikor az erdélyi magyarság intézményeket újít fel, azt jelzi, hogy bízik a jövőjében. Kelemen Hunor köszönetet mondott a magyar kormánynak, amely biztosította a forrásokat „ahhoz, hogy megnyilvánuljon az erő, amely a közösségben van.” Arra biztatta a diákokat, hogy kételkedjenek, és őrizzék meg a szabadságukat, de a hagyományokat se tartsák ósdinak.Kató Béla erdélyi református püspök ünnepi beszédében azt hangoztatta: ha Istent ismerő, Istenben bízó diákok hagyják el Marosvásárhely híres iskolájának padjait, van esély arra, hogy az előttük járókhoz hasonlóan „ők is a világhírnév felé röpüljenek.” Megemlítette: az épület homlokzatát díszítő trombitáló angyal akkor vált a Marosvásárhelyi Református Kollégium jelképévé, amikor 1718-ban a város befogadta a sárospataki kollégiumot. A címert a kommunista államosítás után eltüntették az épület homlokzatáról, az egyház azonban visszaállíttatta. Amint a püspök fogalmazott: nemcsak a történelmi hűség miatt, hanem a jelkép üzenetéért is.Az iskola véndiákjaként szóló Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő felidézte: ehhez az ünnepléshez kellett azoknak a tanároknak a felelősségtudata is, akik a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben is őrizték az iskola magyar jellegét.Véndiákként szólt az ünneplőkhöz Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere is, megállapítva, hogy városvezetőként és szülőként is érdekelt az iskola ügyeiben. Úgy vélte: új időszámítás kezdődik Marosvásárhelyen, hiszen az oktatás körülményei világszínvonalúvá válnak az iskolában. Megemlítette: a korábbi városvezetés még az épületegyüttes felújítására kért építési engedély kiállításával is zsarolni próbálta az egyházat és a magyar közösséget. Hozzátette: az iskola elemi osztályai számára új épület épül és tervezik egy kollégium építését is.Hajdu Zoltán, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója beszédében felidézte: 466 éve működik református iskola Marosvásárhelyen; a Református Kollégium most felújított főépülete 1908 és 1911 között épült, 1948-ban államosították, de 2007-ben az egyház visszaperelte. Az igazgató hivatali elődje, Kozma Béla érdemének tartotta, hogy az intézmény a kommunista diktatúra idején a legnevesebb tanárának, Bolyai Farkasnak a nevét felvéve óvta a lehetőségekhez mérten magyar jellegét és egyházi szellemiségét.
„Az épület megújult, visszanyerte eredeti arculatát, pompáját, a világítótorony világít. Ez a fény a tudás fénye. Maros megye két legerősebb iskolájának a fénye, amit 150 tanár közvetít közel 2000 diákhoz, a legnagyobb eredménnyel” – mondta az igazgató.A marosvásárhelyi ünnepség a vártemplomban kezdődött, ahol a reformáció ünnepének adózó istentiszteleten Kolumbán Vilmos püspökhelyettes prédikált. A két iskolának otthont adó épületegyüttest a református egyházkerület a magyar állam támogatásából és saját forrásaiból újíttatta fel az elmúlt négy és fél évben. A beruházás mintegy nyolcmillió euróba került.
