Bölcsihiányt daduspótlékkal enyhít a városi önkormányzat

Csak munkaszerződéses szakképzett bébiszitterre igényelhető

Bölcsihiányt daduspótlékkal enyhít a városi önkormányzat
A kolozsvári önkormányzat havi pótlékkal segíti azokat a kolozsváriakat, akiknek gyermekét nem vették fel a bölcsődébe. Az Oláh Emese alpolgármester kezdeményezésére született határozat igen nagylelkűnek tűnik: azok a családok is pótlékot kaphatnak, ahol az egy családtagra jutó havi jövedelem eléri a 3500 lejt. A pótlék nem fedezi egy teljes állású bébiszitter havi bérét, de így 250–710 lejjel kevesebbet kell erre szánni a családi kasszából. Az egyik szemünk nevet, a másik sír: a pótlék csak képzett dadussal kötött hivatalos munkaviszony esetén igényelhető. Pedig a segítség sokaknak jól jöhet, hiszen Kolozsváron kb. 1200 bölcsődei hely van, míg tavaly közel 7 ezer gyermek született. Állami magyar bölcsődei csoportban kb. 120 gyermeket tudnak fogadni, a magánbölcsődék költsége 600–1000 lej között mozog. Idén a református egyház három új bölcsődét is adott volna a városnak, ám az ügyet az önkormányzati bürokrácia akasztotta meg.

Több évtizedes problémája a kisgyermekes családoknak, hogyan oldják meg a gyermek felügyeletét abban az egy évben, míg a gyermeknevelési szabadság lejártától betölti a három évet és óvodába mehet. Szerencsés esetben ilyenkor szokott felsorakozni a rokonság nagyszülőktől nagynénikig, ám Kolozsváron ez nem mindenkinek megoldás, hiszen az egyetemi tanulmányaik után itt maradó fiatalok felmenői távol élnek. Míg óvodák terén lényegesen jobb a helyzet, addig a kolozsvári bölcsődékben csak a bölcsődés korú gyerekek mintegy negyedét tudják fogadni, s bár nem mindenki pályázik az 1223 helyre, legalább ezer kérvényt így is kénytelenek elutasítani évente. A magyar szülők még kisebb eséllyel indulnak a bölcsiversenyben, hiszen a városban csak mintegy 120 gyereket tudnak fogadni a magyar bölcsődei csoportok. A többieknek maradnak a magánbölcsődék, a személyes dadus, esetleg a szülők egyike feladja a munkahelyét, vagy összehangolják a programjukat úgy, hogy felváltva gondoskodhassanak a kicsi(k)ről. Az önkormányzat tegnap elfogadott határozatával a parlament március 31-i 35-ös törvényét alkalmazza. A pótlék sokaknak jelenthetne segítséget, olykor éppen azt a keveset, ami a mérleg nyelvét a munkahely megtartása felé mozdíthatja.

A pótlék összege a családban az egy főre jutó havi jövedelem függvényében változik: 2100 lejig terjedő jövedelem esetén 710 lej, 2101 és 2500 lej közötti jövedelem esetén 550 lej, 2501 és 3000 lej közötti jövedelem esetén 390 lej, 3001 és 3500 lej közötti jövedelem esetén 250 lej. Ha két gyerekünk van, a pótlék duplázódik. De nem kaphatjuk meg például a nagymamáért csak akkor, ha bébiszitter oklevéllel rendelkezik és munkaszerződést kötünk vele.

Szülők váltásban: éjjel és hétvégén találkoznak

– Kisfiunk egyetlen napot járt bölcsődébe, mert megbetegedett, emiatt nekem betegszabadságra kellett mennem, bár csak egyetlen napot dolgozhattam a gyógyszertárban gyes után. A munkaadóm ezt elégedetlenkedéssel fogadta, s mivel akkor már egy ideje terítéken volt egy másik munkaajánlatom, váltottam. Ugyan nem a szakmám, de azóta egy szupermarketben dolgozom napi hat órát délutántól estig, így a férjemmel egymást felváltva gondoskodhattunk a kisfiunkról, és neki nem kellett visszamennie a bölcsibe. Bár hasznos kényszermegoldás lett volna, de nem olcsó mulatság: a bölcsőde havi költsége megközelíti az ezer lejt, ebből hatszázat akkor is ki kell fizetni, ha a gyermek esetleg betegség miatt hiányzik. Megjegyzem: ez volt a legolcsóbb magyar magánbölcsőde Kolozsváron, állami hely magyar csoportban nagyon kevés van, szinte lehetetlen bejutni – mondta el lapunknak egy anyuka. A mostani munkahelyem munkaprogramja megengedi, hogy a hétvégéket együtt töltsük, mert csak havi egy hétvégém telik munkával. Párkapcsolat: szerencsére megértjük egymást, és tudjuk, hogy a helyzet nemsokára javulni fog. Nem romlott a kapcsolatunk, jobban figyelünk egymásra, ha együtt vagyunk. Ősztől kisfiunk oviba megy, a református kollégiumba szeretnénk beíratni. Remélem, összejön, július 5-e utánra várjuk az eredményt. Patikába nem hinném, hogy visszamegyek, esetleg gyógyszerraktárba, mert ott csak reggeli beosztás van, aminek gyógyszertárban kevés az esélye. Fizetés szempontjából pedig megkapom elárusítóként 8 órás munkaidővel azt, amit a gyógyszertárban talán a havi norma (target) teljesítésével kapnék meg. S ha márciusig nem megyek vissza a gyógyszertárba dolgozni, lejár a szakma gyakorlására vonatkozó tanúsítványom érvényessége és akkor újra kell vizsgáznom és ingyen gyakorlatoznom ahhoz, hogy újra az egészségügyben dolgozhassak – mondta a fiatal nő, aki hasznosnak tartja a pótlékot: – Segített volna, ha az önkormányzati pótlék már akkor is érvényes, amikor mi próbáltunk bölcsődei helyhez jutni, mert akkor kerestünk volna dadust – mondja. Ő maga pedig talán jobb eséllyel maradhatott volna az eredeti szakmájában.

Ha egy módja van, nem adná bölcsődébe ősszel kétéves fiát András Adél, több ok mellett főként azért, mert nem hiszi, hogy a kétéves gyerek megérett arra, hogy több órát a szüleitől távol, gyerekek között töltsön.
– Állami bölcsibe be sem jutnánk a túljelentkezés miatt, a magánt meg anyagilag nem bírnánk meg. Nekünk a legjobb megoldás a bébiszitter lenne. Ősztől, amikor lejár a gyes, ismét kézművesként dolgoznék otthon, amennyire a gyerek mellett megtehetem. Két év kiesést behozni nem lesz egyszerű feladat, de gondolkodom azon is, hogy tanulnék még valamit, ami nem zárja ki az eddigi tevékenységemet, hanem párhuzamosan tudnám csinálni a kettőt. Ezt még nem tudom, hogy fogom megoldani, mivel semmi segítségem nincs, a párom is rengeteget dolgozik, a szüleink máshol élnek. Így két megoldás van, vagy főállásban nevelem a fiamat még egy évig, vagy keresek egy jó dadust, ami nem biztos, hogy nekünk megérné. Ezért egy ilyen pótlék nagy segítség lenne és mindenképp befolyásolná a döntésünket – fejtette ki Adél.

ANYÓ, a nyári bölcsi

Fekete Emőke éppen a fiatal családok gyermekfelügyeleti gondjainak enyhítése érdekében hozta létre évekkel ezelőtt az ANYÓ nyári óvoda programot.

Szülinapozásra is kiváló helyszín az ANYÓ nyári óvoda

– A daduspótlék mindenképpen nagyon hasznos a kisgyermekes családok életében, akiknek 2-3 éves gyermeke nem jutott be valamelyik kolozsvári bölcsődébe. Ezzel a juttatással a szülők megpótolhatják a gyermek mellé fogadott dadus bérét, amennyiben mindkét szülő kénytelen visszatérni a munka mezejére. Kolozsvár egyre terjeszkedő nagyváros, amely számos fiatalt vonz be, akik már itt alapítanak családot, sok esetben távol a nagyszülőktől. Mivel a gyermeknevelési szabadság rendszerint 2 éves, és az óvoda csak a gyermek 3 éves korától elérhető általában, a munkába visszatérő szülőnek gondot jelent megoldani a 2-3 éves kisgyermekek felügyeletét, amennyiben nem sikerül beíratni a kicsit valamelyik bölcsődei csoportba. Dadus fogadása sokszor jelentős anyagi teher egy fiatal családnak. Ezen a nehézségen próbál enyhíteni a szóban forgó határozat, amit csak üdvözölni tudok. Hasonló megfontolásból indítottuk el három éve az Argumentum nostrum egyesület szervezésében az ANYÓ nyári óvoda programunkat is. A foglalkozásainkkal a vakáció idejére nyújtunk segítséget a dolgozó szülőknek, akiknek nincs annyi szabadságuk, amilyen hosszú a nyári szünidő. Ezek a családbarát kezdeményezések véleményem szerint a gyermekvállalást is bátorítják – mondta Fekete Emőke, aki maga is három gyermek édesanyja, így természetesen megkérdeztük, ők hogyan boldogultak a gyerekek 2-3 éves korában. – Első gyermekemmel sikerült megoldanom, hogy az óvoda kezdetéig vele maradhassak. Ebben segítségemre voltak a nagyszülők is. A második gyermekem mellé már részidőben dadust fogadtunk, a harmadik pedig bölcsődébe járt egy évig az egyik magyar csoportba. Biza ez is nagy öröm, hogy most már, néhány éve, magyar bölcsődei csoportok is rendelkezésünkre állnak, felkészült, ügyes óvó nénikkel.

A 6 magyar bölcsi mellé jöhetett volna újabb 6 ősszel

A kolozsvári magyar szülők hat helyszín közül választhatnak bölcsődét: a Manók Háza (Kérő/Băiţa utca 1.), Medvebocs (Mézged/Meziad utca 5.), Kiscserkész (Mócok útja 58.), Óz, a nagy varázsló (Feleki/Episcop Nicolae Ivan utca 18.), Varázskastély (Méhes/Septimiu Albini utca 91–93.) és Nyusziház (Donát út 238.) bölcsődékben működik magyar csoport Kolozsváron.

Egyelőre adminisztratív akadályok gátolják az Erdélyi Református Egyházkerület magyar tannyelvű óvodai és bölcsődei csoportjainak megnyitását három kolozsvári helyszínen. Bár több mint három éve megvan a pénz az óvodák-bölcsődék kialakítására, a tervezett időpontban, 2020 őszére nem tudják megnyitni kapuikat. Az önkormányzattal is egyezséget kötöttek, elvileg örömmel fogadják, hogy az egyházkerület rendelkezésükre bocsát három „kulcsrakész” ingatlant, ahol majd a polgármesteri hivatal működtetné az óvodákat-bölcsődéket. Ám az együttműködés elbukik a különféle engedélyek beszerzésénél, így például elvárják, hogy az egyházkerület gondoskodjon minden szomszéd beleegyezésének megszerzéséről akkor is, ha az adott ingatlanban korábban is óvoda működött, mint például abban a Decebal (volt Rudolf) utcai épületben, amely ma egyházi tulajdon. A Bună Ziua/Jó napot negyedben a szomszédok elgáncsolták a tervet, ott tehát nem nyílhat meg egyelőre a négy magyar tannyelvű bölcsis csoport, bár a telepen egyáltalán nincs hasonló intézmény, elvileg szükség lenne rá. A Farkas utcai óvoda megnyitása is a szomszédok beleegyezésén múlik, ide is terveztek két bölcsődei csoportot. A szomszédok pedig – ha sikerülne is megtalálni őket (egyes tulajdonosok külföldön élnek) – többnyire inkább elkerülnék a gyermekzsivajt, még ha arra esetleg napközben lenne esély, és inkább az év melegebb időszakában. Márpedig az a közel 7000 gyermek, aki 2019-ben született a kincses városban, 2021-ben kétéves lesz, és sokukat már bölcsődébe íratnák.

Szerződéses képzett dadusért jár a pótlék

A pótlék csak azokért a gyerekekért jár, akik nincsenek beíratva sem állami, sem magánbölcsődébe, nem utasítottak el bölcsődei-óvodai helyet Kolozsváron, és gondozóik nem vonták vissza őket ilyen intézményből. Nem kaphatják meg a pótlékot azok a családok, amelyek önkormányzati adóhátralékkal rendelkeznek (lakás, járműadó stb.). Ha egy családon belül több érintett gyermeket is nevelnek, a pótlék minden gyermekért igényelhető. Fontos feltétele viszont az önkormányzati pótléknak, hogy csak a dadussal fennálló hivatalos munkavállalási viszony mellett folyósítható, azaz a dadust vagy ügynökségtől „vásárolják” a szülők (ilyen munkavállalói szerződés pedig a törvény értelmében csak olyan személlyel köthető, aki rendelkezik bébiszitter végzettséggel), vagy a bébiszitternek független munkavállalói engedéllyel kell rendelkeznie (amit szintén csak dadusoklevéllel kaphat meg). Ez részben előny, hiszen biztonságot adhat a családoknak, hogy az önálló munkavállalási engedéllyel rendelkező vagy cég által közvetített dadus hozzáértő, ellenőrizhető, egészségi állapota megfelelő, büntetlen előéletű stb. Vannak, akik ennek kedvéért hajlandóak kifizetni a közvetítési díjat, az ügynökség pedig olyan pluszjuttatásokat is kínál, mint például beugró dadust, ha a miénk betegség vagy más ok miatt ideiglenesen nem elérhető.

Keresztes Sarolta, a kolozsvári Margo dadusközvetítő szolgáltatás kitalálója szerint a családoknak sok esetben alternatív megoldásokat kell találniuk a gyerekük felügyeletére, gyakran bébiszittert fogadnak.
– Nagyon jó kezdeményezésnek találom ezt a határozatot, mivel a dadussal járó költség sok esetben igencsak megerőltető a család számára, és azt is méltányosnak találom, hogy a kisebb jövedelemmel rendelkezők nagyobb támogatásban részesüljenek – mondta a Margo „mamája”, akitől arról érdeklődtünk, véleménye szerint hogyan befolyásolhatja a „daduspiacot” ez a pótlék. – Azt, hogy a dadusok bérigénye megnő-e, nem tudom megjósolni, hiszen ez az újítás nem egy nullszaldós játék. Jelenleg egy teljes normás dadus 2000–3000 lej között keres havonta, a kereslet-kínálat majd eldönti, hogy többet kell-e a szülőknek áldozniuk a gyerekfelügyelettel járó költségekre vagy sem – fejtette ki Keresztes Sarolta, akitől azt is megtudtuk, hogy jelenleg több dadus keresne munkát, mint amennyi kereslet lenne irányukban, de a dadusok sok esetben nem felelnek meg a keresleti igényeknek.

Gyakran még az elemistákat sincs ki elvigye-elhozza az iskolábólDadustanfolyam már 10-12 hét alatt is elvégezhető Kolozsváron, a többé-kevésbé intenzív képzésekre legalább 8 osztályos végzettséggel lehet jelentkezni, a hivatalos oklevelet biztosító 120 órás tanfolyam ára 800–1000 lej. Emil Boc polgármester a csütörtöki tanácsülésen bejelentette: már tárgyalt a Kolozs Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökséggel dadustanfolyam indításáról, a jelek szerint a közeljövőben ez megvalósul, és bár várhatóan bizonyos feltételekkel lehet majd azokon részt venni, a városvezető szerint ezek ingyenesek lesznek.

Minél képzettebb a bébiszitter, annál drágább, sok család ezzel szemben inkább a „kémiára” esküszik, esetükben a dadusválasztásnál nem számít a képzettség és a szakmai tapasztalat, hanem inkább a gyermek-dadusjelölt, család-dadusjelölt egymásra hangolódása. A szülők nemcsak bölcsődés korú gyermekük mellé keresnek dadust, az óvodával még nem biztos, hogy megoldódik minden gyermekfelügyeleti gondjuk, de gyakran még az elemistákat sincs ki elvigye-elhozza az iskolából, és olykor a családok szívesen fogadnak erre egyetemistát.

Egyetemista dadus: a „picim” megszerettette a bébiszitterkedést

A. N. elsőévesként bukkant rá a családra, ahol egy kisgyerekre kellett vigyáznia hetente 2 vagy 3 napot, ezenkívül alkalmanként 1-3 órát.

– Ha lány vagy és diákmunkát vállalnál Kolozsváron a takarítás mellett, a bébiszitterkedés az első, amit ajánlanak neked, és amire (valamiért) feltűnően hatalmas igény van Kolozsváron. Nekem a választás kicsit nehezebb volt, abból a szempontból, hogy lány létem ellenére nem láttam magam dadusként, nem tudtam elképzelni a napjaim egy kisgyerekkel, még fizetség ellenében sem. De közben azt is tudtam, hogy nem akarok takarítást vállalni. Az első, ami a daduskodást illetően megzavart, az a tény, hogy alapból nem vagyok türelmes ember, a másik pedig, hogy közben az egyetemen is teljesíteni akartam. Sőt, jól teljesíteni, és esetleg szakgyakorlatot végezni, hogy megismerjek szakmabelieket, és megismerjem jobban a szakmát is. De valamit muszáj volt vállalnom, és ezt a mondatom talán éppen az egyetemisták értik meg a legjobban. Huszonévesen abban a korban vagy, amikor már nem akarod a szüleidet saját magaddal és az egyre növekvő költségeiddel terhelni, de azért ki nem hagynád a legnagyobb bulikat, illetve kipróbálnál mindent, amit lehet. Ahhoz pedig, hogy saját magad fedezni tudd a jóléted, nem elég csak egyetemre járni, jobb esetben ösztöndíjból gazdálkodni.

Én elsőévesen vállaltam el, hogy vigyázni fogok egy babára, tapasztalat, türelem, bátorság és mindenféle képzés hiányában. Akkoriban sem időm, sem megtakarított pénzem nem volt arra, hogy 1000 lejes bébiszitter- tanfolyamot kifizessek, sőt még kistesóm sincs, akivel némi tapasztalatot gyűjthettem volna. A felsoroltak közül egyikre sem voltam büszke, sokkal inkább azokra a dolgokra, hogy édesanyám felnevelt már néhány gyereket, amiért fizetést kapott (azaz tapasztalatban és gyakorlatban is bővelkedik) mindezt úgy, hogy őt ki is képezték, illetve bizonyítványt tudott felmutatni, amiért munkaszerződést is ajánlhattak neki. 
Szóval így vágtam neki a dolognak, a családra Facebookon találtam rá, és a könnyed, nyílt kommunikáció győzött meg arról, hogy szívesen dolgoznék náluk, és talán őket is arról, hogy potenciális dadusjelölt lehetek. A munkabér, munkaidő egyeztetésénél nem merült fel semmiféle elégedetlenség részemről, úgy gondolom, hogy a napi 8 óra és a 10 lejes órabér akkor és most is olyan ajánlat egy – bizonyítvánnyal, tapasztalattal nem rendelkező – lány számára, amit el kell fogadni. Itt szeretném azt is megjegyezni: nem kérték tőlem, hogy a házimunkába besegítsek, semmiféle szabályt nem szögeztek le, illetve tisztelték az én programjaimat is, értem ezalatt azt, hogy szesszióban csak akkor vigyáztam a picire, ha úgy éreztem, hogy az nem megy a tanulás rovására, vagy minden olyan esetben, amikor közbejött valami, megértőek voltak, nem nézték rossz szemmel, hogy elkérezem, kiveszek egy szabadnapot.

Családommá vált a család, és nem vagyok elfogult, ha azt mondom, hogy a gyerek megszerettette velem a bébiszitterkedést, olyannyira, hogy szívesen választanám ezt mellékállásnak. Így, hogy most már van némi tapasztalatom és sokkal több időm, elvégeznék egy képzést is, de számomra meglepő és elbizonytalanító, hogy egyetlen magyar dadusképzőről sem hallottam Kolozsváron. De az is meglehet, hogy bár szükség és igény is lenne rá, a képzett bébiszittereket sok család már nem tudná megengedni magának, és akkor még nem beszéltünk olyan helyzetről, amikor a családban több gyerek van és a szülőnek a gyes lejárta előtt vissza kell mennie pénzt keresni – magyarázta kérésünkre A. N.

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal eddig 500 ezer lejt különített el a daduspótlék folyósítására, szükség esetén az összeget kiegészíti. Míg az önkormányzat szempontjából nemcsak segítséget jelent a pótlék, hanem a munkaerő foglalkoztatottságát is növelné, esetenként akár még a dadusmunkaviszonyok hivatalosításával a gazdaság „kifehérítéséhez” is hozzájárulhat, a gyakorlatban talán éppen azoknak nem hoz segítséget, akiknek a leginkább szükségük lenne rá. Hogy akkor mégis kinek segít a pótlék? Azoknak mindenképpen, akik mindentől függetlenül szeretnének munkaszerződéssel alkalmazni okleveles dadust bölcsődés-óvodás korú gyermekük/gyermekeik mellé, ha a további feltételeket is teljesítik. A munkaszerződéses okleveles dadus viszont többe kerül, azok, akik sem a magánbölcsődét, sem a bébiszittert nem tudják megengedni maguknak, könnyen lehet, hogy ezután sem fogják. Így hát ők továbbra is várják az önkormányzattól újabb állami bölcsődék megnyitását: őszre ígérik a Monostor negyedi Gr. Alecsandrescu utcait 50 hellyel. A bölcsődék-óvodák a koronavírus-járvány miatt még a szokásos létszámot sem tudják fogadni, a bölcsődék 1223 helyett csak 721 gyereket.