A felejtés ellenszere – a múzeumok világának ereje

A felejtés ellenszere – a múzeumok világának ereje
Miért van nagyobb szükségünk a múzeumokra, mint valaha? – a kérdés, amelyet a muzeológia szakterületén dolgozók, a múzeumok világával foglalkozó kutatócsoportok rendszeresen feltesznek maguknak. Berényi Mariannát, a budapesti Néprajzi Múzeum kommunikációs főosztályvezetőjét hasonlóképp elgondolkodtatja: a kolozsvári Planetárium kávézóban nemrég tartott előadása során néhány további témakör érintésével járta körül és próbálta megválaszolni a fenti kérdést.

LUKÁCS ORSOLYA-IZABELLA

Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató felvezetője adott keretet az előadásnak. Megjegyezte, van sejtése, hogy a kérdésre milyen válasz dukál, de inkább kíváncsian kivárja a bemutató végét, majd átadta a szót az előadónak, aki előbb családias hangulatot teremtve néhány kérdést intézett a jelenlevőkhöz. A közel harminc résztvevő válaszaiból kitűnt, hogy érdeklődnek a múzeumok és a bennük rejlő kincsek iránt, gyakran látogatnak tárlatokat és fontosnak tartják az efféle örökségőrzést. Az eredeti kérdéskörre visszakanyarodva azonban Berényi Marianna megjegyezte, az utóbbi időszak merőben megváltoztatta a múzeumok szerepkörét, majd a hasonló intézmények működésének fontosságát négy irányból közelítette meg.

Az első ilyen megközelítés a szakemberek véleményére tért ki. Ebben a részben felmerült Rebecca Carlsson neve, aki a MuseumNext portálon közölt véleménycikkében úgy fogalmaz: „A mai bizonytalan időkben a múzeumok horgonyként szolgálhatnak a viharban.” Ezzel kapcsolatban Berényi Marianna utólag feltett kérdésünkre válaszolva kiemelte, hogy a különféle válságok, amelyek az elmúlt néhány évben sújtották a világot – és amelyeknek hatásait még mindig érezzük –, a múzeumok esetében fokozottan segítettek az online tér kihasználásában. Ennek olyan szempontból voltak pozitív hozadékai, hogy különféle online gyűjtéseket tudtak szervezni, sokkal hatékonyabb volt például más intézmények segélykiáltásaira reagálni, mert egy-egy hirdetés által támogatókra is találtak. Így hirtelen olyan típusú segítséget tudtak kínálni az internetes lehetőségek révén, amelyre addig a pontig jóval kisebb arányban voltak képesek. Ilyen téren felhívó, segítő funkcióval gazdagodtak a múzeumok, amely a valódi találkozásokra, egymásért való kiállásra, múltból való tanulásra és a gyűlölettel szembeni ellenállásra ösztönöz.

A másik nézőpont az intézmények részéről érkező kommunikációt, PR-részt vetítette elénk, miszerint bizonyos tárlatoknak alapvetően nemcsak napjainkban, hanem általánosságban is hatalmas a jelentősége, ennek pedig vissza kell köszönnie bizonyos felületeken, reklámszövegekben, a helyszín hangulatában, kinézetében, hogy az érdeklődés fennmaradjon. Ilyen szinten kiemelkedő fontosságú a szórakoztató, megható, érzelmi befolyás funkciója, miszerint a múzeum esztétikailag kielégítő hely, ahol csend és béke honol, olyan közeg, amely témát tud adni a különböző kutatásokhoz, beszélgetésekhez, hogy – visszatérve az online felületekhez – közösségi média visszhanghoz jusson az intézmény, ezzel időről-időre több és több érdeklődőt bevonzva ebbe a hagyományőrző és hagyományápoló világba.

A következő perspektíva a piackutatók gondolataira éleződött ki. Berényi Marianna ezúttal Colleen Dilenschneider nevét emelte ki, aki az IMPACTS Experience alapítója és ügyvezetője. „A világjárvány idején figyeltük és nyomon követtük, ahogy a múzeumokba (és egyéb kulturális szervezetek mellett az állatkertekbe, történelmi helyszínekbe és tudományos központokba) vetett bizalom nőtt az Egyesült Államokban és világszerte. Miközben mindannyian meg kellett tanuljunk együtt élni a koronavírussal, a bizalom megítélésének ez a drámai emelkedése továbbra is az elmúlt három év egyik vitathatatlanul legnagyobb hatású eredménye” – olvashatjuk Colleen Dilenschneider gondolatait, amelyek visszakanyarodnak az első nézőponthoz, Rebecca Carlsson állításához. Az előbbi alanyunkhoz kötődő kutatás kapcsán olyan attribútumokat kapcsolhatunk a múzeumokhoz, amelyekkel azt lehet bizonyítani: sokkal inkább szükséglet az emberek számára manapság, hogy a múltat, a különféle történelmi kincseket megismerhessék, megtekinthessék, adott esetben meg is érinthessék. A leszűrt eredmények közül az előadó kiemelte a múzeumok inspiráló, nevelő, minőségi idő eltöltésére buzdító, fejlődésre késztető és munkahelyteremtő funkcióit is.

Berényi Marianna, a budapesti Néprajzi Múzeum kommunikációs főosztályvezetője. Fotó forrása: a Néprajzi Múzeum honlapja (www.neprajz.hu)

Negyedikként az átlagemberek véleményét vette górcső alá Berényi Marianna, ebben a részben saját felmérésének eredményével bontotta tovább a témakört, kiemelve, hogy kutatása nem reprezentatív, a közvetlen környezetéből beérkezett közel 160 válaszból vonta le a következtetéseket. A felmérésből leszűrt következtetések változóak, de segítenek abban, hogy ki-ki a maga módján megválaszolhassa a kérdést, amely köré a kolozsvári előadás is épült, hogy miért is van nagyobb szükségünk a múzeumokra napjainkban, mint valaha. Az egyik válaszadó úgy fogalmaz: „Önmagában az, hogy valamire nagyobb szükség van, mint valaha, túlzás és megválaszolhatatlan absztrakció. Kinek van szüksége jobban a múzeumokra, mint valaha és mikor? Nekem például tegnap nagyobb szükségem volt rájuk, mert akkor elmentem a Szépművészetibe, de ma már nem, inkább pékségbe mentem, mert éhes voltam”. Ezzel szemben viszont olyan válasz is érkezett: „A felgyorsult világban egyre fontosabb az elmélyülés a művészetekben ahhoz, hogy a lelki egészségünket meg tudjuk őrizni. Mert az emberek elfelejtik, hogy mennyi szépség, történet van körülöttünk, mindig csak rohannak és magukkal vannak elfoglalva. Talán a múzeumba járás segít picit lelassulni, elmélyülni, észrevenni, ami körülvesz minket.” Megosztó vélemények születtek, de a válaszokból kitűnik, hogy egyöntetűen fontos mindenkinek a múzeumok adta lehetőségek kihasználása. Értékteremtő, intellektuális fejlődést elősegítő, megnyugtató, másik dimenzió, tudástár – ilyen és ehhez hasonló szavakkal, szóösszetételekkel jellemezték a múzeumok fontosságát a felmérés kitöltői.

Berényi Marianna felmérése arra is rámutatott, hogy a válaszadók számára mi az, amiért a leginkább érdemes a múzeumlátogatás. 77 százalékban arra érkeztek a voksok, hogy ezek az intézmények „értelmezik gyűjteményeiken keresztül a különböző kulturális és társadalmi jelenségeket”, de közvetlenül utána 75 százalékkal feltűnik az is, hogy „fontos a gyerekek oktatása szempontjából”. Csökkenő sorrendben olyanok is nagy szavazatszámmal sorakoznak fel, mint a tudományos szerep, a hozzáférhető tudás, a hiteles információk, kritikus és reflexív gondolkodás fejlesztése, vagy akár az identitásformáló szerep.

A felmérés a maga 158 alanyával változó életkorú, más-más helyeken élő emberek véleményeit összegezte, mégis a másik három perspektívával együtt a konklúzió az, hogy igenis szükség van a múzeumokra és az esetek többségében az elmúlt évek megpróbáltatásai miatt még inkább felfokozódott ez az igény.

Az előadás végén ismét Szabó Árpád Töhötöm vette át a szót, záráskánt pedig általa moderált beszélgetésre került sor, amelyben felmerült az online tárlatok és a fizikai múzeumlátogatás különbsége, a jelenlevők pedig megoszthatták egymással tapasztalataikat, véleményeiket.

(A szerző másodéves Újságírás szakos hallgató)

Borítókép: Berényi Marianna a kolozsvári Planetáriumban tartott előadást. A fotó a szerző felvétele

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Betegség miatt elmarad a Kolozsvári Állami Magyar Színház ma este 7 órától műsorra tűzott Amerika című előadása – tájékoztatott az intézmény.
KultSzínTér
Elmarad a Kolozsvári Állami Magyar Színház ma este 19 órától műsorra tűzott A mélyben című előadása – tájékoztatott az intézmény.
KultSzínTér