Hetedik alkalommal szerveztek magyar napokat Tűrben
Tűr beszédes példája annak, hogyan felejti el egy-két nemzedék alatt anyanyelvét az a közösség, ahol beszűkül a magyar oktatás, ugyanakkor létezik a közelben egy erős többségi központ, ahova kényelmesebb beilleszkedni, mint az identitás megőrzésének göröngyös útját választani. Mindazonáltal a tűriek nem tagadják meg magyarságuk, büszkék római-katolikus templomukra és az annak közvetlen környezetében található magyar közösségi házukra, valamint kis néprajzi múzeumukra, ahova sikerült bemenekíteni a helyi magyarság tárgyi emlékeit, többek között az értékes eredeti népviseletet.
A fentiekre való tekintettel érthető, miért különleges alkalom a magyar napok rendezvénye Tűrben. Készültek is az eseményre érzékelhető odaadással a helyiek. Patyolat tisztán fogadott nemcsak a templom és a magyar ház, hanem a szép nagy udvar is, de az egész falu nagyon rendezettnek tűnt. A magyar közösségi házat őszies, rusztikus elemekkel díszítették, a gazdasszonyok pedig finom étellel kínálgatták a vendégeket. Sajnos egy haláleset miatt a pénteki nótaest elmaradt, szombaton viszont annál vidámabb hangulatban indult a nap, hiszen délelőtt gyerekprogramokat szerveztek, amelyen körülbelül húsz csemete vett részt. Volt asztalitenisz és csocsó (asztali foci), népi gyermekjátékok, és a Máltai Szeretetszolgálat játszóbusza is a helyszínre érkezett. Nagy sikert aratott a Furus Julianna által irányított kézműves foglalkozás, amelynek során népi mintákat felhasználó tányérfestésre és mézeskalács díszítésre került sor, az ügyes munkáért cserébe pedig egy-egy pizza járt jutalmul.
Szombat délután az impozáns római-katolikus plébániatemplomban ökumenikus istentiszteletre került sor. Buciuman Gheorghe Traian helyi plébános, akit mindenki Gyuszi atyának szólít, a mise alapgondolataként a száműzetésben levő néphez szóló bibliai textust választotta, amellyel a szabadulás alapjára, az Istenbe vetett hitre hívta fel a hívek figyelmét. Kabai Ferenc balázsfalvi református lelkipásztor kiemelte: az ökumenia a találkozás örömét jelenti, a magyar napokon pedig egy nagy családként vannak jelen római-katolikusok és reformátusok, a szétszóratásban élőknek érezniük kell azt, hogy nincsenek elhagyatva. Ezt a gondolatot erősítette meg köszöntőbeszédében Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere is, rámutatva: a nagy családban előfordul, hogy ritkán találkozunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem gondolunk szeretettel egymásra. A nyolcvanas éveiben járó Bojtor Ágnes megható szavalata és éneke tette emelkedetté az ünnepi istentiszteletet. Ezt követően a magyar házban örvendhetett egymás jelenlétének Tűr magyarsága. A bál jó hangulatát a magyarlapádi zenészek biztosították.
A vasárnap déli szentmisét az ősök emlékének tiszteletére állította össze Gyuszi atya, ezt követően pedig szeretetvendégséggel egybekötött beszélgetésre került sor.
A magyar napokat megtisztelte jelenlétével Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa részéről Kőrösi Viktor Dávid konzul, Fari Palkó Ilona, a nagyenyedi Máltai Szeretetszolgálat elnöke valamint Kémenes Lóránd, a kolozsvári Szent Mihály templom plébánosa, aki előzőleg Tűrben szolgált. A Balázsfalva zárványába szorult magyarságnak szüksége is van a külső megerősítésre, biztatásra, bátorító magyar szóra. A Fehér megyei RMDSZ 2020-ban itt fogja megrendezni hagyományos Augusztus 20-i ünnepségét, ahova szeretettel várnak mindenkit, hogy közös együttléttel érzékeltessék az összetartás, hit és magyar szó megtartó erejét.
Borítókép: A helyiek készültek az eseményre, patyolattisztán fogadott a templom is (a szerző felvétele)
