A kolozsvári szemlén a francia filmrendező nyolc alkotását vetítik
1960-ban olyan kultuszfilmmel debütált, amely megrengette a filmvilág addigi paradigmáit: a közönség és a kritikusok által is egyaránt remekműként számon tartott Kifulladásig (À bout de souffle) egy fiatal amerikai nő párizsi életét, valamint egy bűnözővel folytatott szerelmi kapcsolatát mutatja be – előbbit Jean Seberg, utóbbit Jean-Paul Belmondo alakítja. A francia újhullám ikonikus alkotása a berlini filmfesztivál legjobb rendezésért járó Ezüst Medvéjét és a Jean Vigo-díjat is elnyerte.
„Egyszerű film bonyolult dolgokról” – így jellemezte Godard A megvetés (Le Mépris) című 1963-as filmjét, amelynek fókuszában a szerelem, a művészet és a filmipar konfliktusa áll: az Alberto Moravia regényéből inspirálódó film Godard talán legszívszorítóbb alkotása, amelyet mély melankólia és szétesés-érzés jellemez.
Jean-Luc Godard filmrendező, filmkritikus, a francia újhullám meghatározó alakja
Godard újabb ragyogó példája volt a stílushatárok és az elbeszélés-technikák újradefiniálására az 1965-ös Bolond Pierrot (Pierrot le fou) című alkotása Anna Karina – a rendező múzsája és a francia új hullám reprezentatív alakja – és Jean-Paul Belmondo főszereplésével. A boldogtalan házasságban élő Pierrot megszökik szerelmével, majd minden társadalmi normát felrúgva féktelen ámokfutásba kezdenek: hajszolják a gyönyört, gyilkolnak, lopnak, hazudnak, egészen addig, míg a férfi rá nem jön, hogy a nő megcsalja.
Bekerült a válogatásba Godard ikonikus alkotása, az 1965-ös berlini filmfesztiválon Arany Medvét nyert Alphaville is. A sci-fi és a film noir ötvözete a jövőben, 1984-ben játszódik: a történet Lemmy Caution (Eddie Constantine) titkosügynök útját követi végig Alphaville disztópikus városában, ahol az emberi érzelmek kifejezéséért halálbüntetés jár.
A kínai lány (La chinoise) című 1967-es radikális filmalkotás új értelmet adott a politikai film műfajának, ugyanakkor Godard pályájának fordulópontját is jelentette, hiszen ekkortól hagyott fel a narratív film eszméjével. Az alkotás – amely szabadon adaptálja Dosztojevszkij Ördögök című regényét – maoista (marxista-leninista) nézeteket elemző diákokról szól, akik merényletet terveznek.
Godard szintén 1967-es Weekend című filmje – amelyet a filmművészet egyik legnagyobb anarchista alkotásaként tartanak számon – szürreális történet egy párizsi kertvárosban élő házaspárról, akik gyilkossághoz folyamodnak, hogy a feleség szüleitől örökséget szerezzenek.
Jelenet Godard Weekend című filmjéből
Az 1980-as Mentse, aki tudja (az életét) – eredeti címe Sauve qui peut (la viei) – főszerepeit Isabelle Huppert, Nathalie Baye és Jacques Dutronc alakította: Godard egyik legismertebb filmje ötletes és gyönyörű szimfónia emberekről, akik próbálnak megbirkózni zűrös életeikkel egy olyan társadalomban, ahol mindenki magára van utalva.
A Vigyázz jobbról! (Soigne ta droite!) talán az egyetlen Godard-film, amely a vígjátékok közé sorolható: az 1987-es alkotásban – amelyben a forgatókönyvírás és rendezés mellett Godard főszerepet is alakít – emberek keresik helyüket a világban, rockzenei aláfestéssel és kollázs-szerű jeleneteken át.
A TIFF közleményében kiemelik: a lelkesen politizáló, a mozi határtalan lehetőségei iránt érdeklődő, a formákkal és ötletekkel folyamatosan kísérletező, elképesztő intellektuális erővel rendelkező Godard egyedülálló filmrendező volt, akinek hatása túlmutat az audiovizuális szférán – halálát Peter Bradshaw, a The Guardian kritikusa a 20. század utolsó nagy modernistájának halálaként értékelte.
Borítókép: Jelenet Godard A megvetés című filmjéből. Fotók forrása: TIFF
