Iohannis szóvá teszi Schengent, de nem pereljük be Ausztriát

Iohannis szóvá teszi Schengent, de nem pereljük be Ausztriát
Klaus Iohannis államfő szerdán kijelentette, felszólal az Európai Tanács ma kezdődő értekezletén, és fel fogja vetni Románia schengeni térséghez való csatlakozásának kérdését. „Fel fogom említeni a Schengen témáját. Kétség nem fér hozzá, hogy a románok a schengeni térséghez akarnak tartozni. Ez az egyik fő célkitűzése marad az országnak” – emelte ki az Agerpres hírügynökség által idézett államelnök az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közötti, Brüsszelben szervezett csúcstalálkozó előtt.

Iohannis szerint diplomatikusan kell viszonyulni Ausztria fenntartásokkal teli, és a vegyes attitűdöt takaró holland hozzáálláshoz. Megállapította: ez a két voks áll gyakorlatilag a Románia Schengen-csatlakozása útjában, a két állam hozzáállásának megváltozatása vár megoldásra. Elmondta: „a román állam vagy a közintézmények nem fogják bojkottálni Ausztriát.” Kijelentette továbbá azt is, hogy Románia nem fogja megtámadni az ország schengeni csatlakozását leszavazó osztrák vétót az Európai Unió Bíróságán.

Iohannis szóvá fogja tenni Brüsszelben az ügyetAz Európai Parlament (EP) frakcióinak képviselői az uniós törvényhozó testület keddi, strasbourgi ülésén elítélték Ausztria és Hollandia múlt heti, Bulgária és Románia schengeni csatlakozása ellen adott voksát. Hangsúlyozták: a két ország megérdemli, hogy a lehető leghamarabb a Schengen-térség tagjává váljon, mivel minden szükséges feltételt teljesített, számolt be az Agerpres hírügynökség.  Klaus Iohannis államfő egyébként közölte, hogy az uniós tagállamok vezetőinek ma, Brüsszelben kezdődő két napos értekezletén szóvá fogja tenni a Schengen-kérdést.

Az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője, Manfred Weber szerint Ausztria múlt heti vétója hiba volt, és jogos csalódást okozott. Hangsúlyozta, hogy a schengeni térség az európai identitás része, és hogy az ukrajnai háború miatt az Európai Uniónak (EU) egységet kellene mutatnia.

Gabriele Bischoff, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) képviselője kijelentette: „Ausztria és Hollandia jelentős hibát követett el”, amikor a két ország csatlakozása ellen szavazott. Hangsúlyozta, minden tagállamra ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni.

Jan-Christoph Oetjen, a Renew Europe képviselője szerint szégyenletes, hogy Ausztria „bezárta az ajtót Románia és Bulgária előtt.” Megállapítása szerint „az az igazság, hogy Románia és Bulgária sokkal jobban alkalmazza a schengeni szabályokat, mint a már a schengeni térséghez tartozó országok.”

Felszólította Ausztriát, hagyjon fel az ellenkezéssel, nyomatékosítva, hogy „az EU bel- és igazságügyi tanácsában elkövetett hibát ki kell javítani az Európai Tanácsban.” A liberális képviselő leszögezte: Románia és Bulgária minden kritériumnak eleget tett, joguk van csatlakozni a Schengenhez.

Monika Vana (Zöldek) EP-képviselő szerint a schengeni megállapodás az EU fontos vívmánya. Szolidaritását fejezte ki román és bolgár hivatali kollégáival, és kijelentette, hogy nem ért egyet Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának megakadályozásával.

Cristian Terheş, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport nevében „nyilvánvaló politikai korrupciós tettnek” minősítette Ausztria magatartását. Hangsúlyozta, Romániának joga van a schengeni térséghez tartozni, és arra kérte az Európai Bizottságot (EB), hozzon meg minden szükséges döntést Ausztria megbüntetése érdekében, amelynek „imperialista magatartása teljesen elfogadhatatlan.”

Magyarország kiáll a két állam mellett

A független képviselők nevében Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselő üdvözölte Horvátország 2023. január elsejei csatlakozását a schengeni térséghez, ugyanakkor hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy Románia és Bulgária belépését minden indoklás nélkül megtagadják. Hangsúlyozta: Magyarország teljes mértékben kiáll Románia és Bulgária schengeni csatlakozása mellett.„Románia és Bulgária méltatlan helyzetbe került a konszenzus hiánya miatt, pedig maradéktalanul teljesítették a feltételeket, keményen védik határaikat, az unió külső határait, és sokat tettek az illegális migráció megfékezése érdekében” – hívta fel a figyelmet Gál Kinga. Véleménye szerint a schengeni megállapodás az európai integráció egyik fő vívmánya, és elfogadhatatlan, hogy uniós tagállamok rekednek ezen kívül indokolatlanul.

„Súlyosan képmutató magatartás, hogy miközben Magyarországot az európai egység szétverésével vádolják alaptalanul, addig a régi tagállamok következmények nélkül bonthatják meg az egységet egy ilyen súlyos kérdésben” – húzta alá Gál Kinga.Az EB prioritásként kezeli a csatlakozást

Ylva Johansson, az EB belügyi biztosa az EP plenáris ülésén kijelentette: a testület továbbra is elsődleges prioritásként kezeli Románia és Bulgária schengeni övezetbe való felvételét, és eltökélt szándéka ezt jövő évben megvalósítani.„Románia és Bulgária készen áll a szabad utazást biztosító schengeni térséghez való felvételre, legitim elvárásuk, hogy csatlakozhassanak, az EU-nak pedig jogi kötelessége ezt biztosítani” – jelentette ki Johansson.A biztos hangsúlyozta, ez a két ország hatalmas feladatot lát el, több mint százezer, a háború elől menekülő ukránt fogadott be. Kiemelte, magának a schengeni térségnek is szüksége van Romániára és Bulgáriára, hogy megbirkózzon a migrációs és biztonsági kihívásokkal. Mint kifejtette, fel kell venni a harcot a szervezett bűnözéssel szemben, elő kell segíteni a határokon átnyúló rendvédelmi együttműködést, s szerinte a két ország csatlakozása megkönnyítené a rendőrségi és határvédelmi szervek közötti információcserét is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Románia és Bulgária csatlakozásának késleltetése csak hátráltatja ennek a migrációs problémának a megoldását.

Az államfő bejelentette: Románia nem pereli be Ausztriát az Európai Bíróságon.