Felerősödött a munkaerő-ingadozás, kihívás előtt a cégek
Hová tűnt másfél millió munkaképes, de foglalkozás nélküli személy?
Hová tűnt másfél millió munkaképes, de foglalkozás nélküli személy?
Vissza

Felerősödött a munkaerő-ingadozás, kihívás előtt a cégek

Sokéves probléma a munkaerőpiacon, hogy nem találkozik a kínálat a kereslettel, hogy nem sikerül összhangba hozni a felek elvárásait: a munkáltatók folyamatosan arra panaszkodtak, nem találnak kellően képzett személyzetet, az oktatási intézmények nem a piaci igényeknek készítik fel a fiatalokat, túl sok az elméleti szakember, hiányoznak a valamilyen szakmát, mesterséget ismerők. A munkavállalók is elégedetlenek, hogy alkalmazás után sok esetben nem a képzettségük szerinti munkát várnak el tőlük, vagy nem teljesítik az előzetes egyeztetés során megígérteket a munkaadók, ezért újabban már nem gondolkoznak sokat, hanem munkahelyet váltanak. Tehetik, mert továbbra is nagy a hiány alkalmazottakban. A munkahelyi fluktuáció a világjárványt követően jobban felerősödött, ami számos kérdést felvet a megváltozott munkaerőpiaci szokásokról.

A munkaügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó Országos Munkaerő Foglalkoztatási Hivatal (ANOFM) a hétvégén általános munkaerővásárt szervezett, amelyre 2 332 cég jelentkezett, és 40 071 munkahelyet hirdettek meg – az álláshirdetések iránt 30 126 személy érdeklődött, és helyben 10 008 munkavállalót választottak ki alkalmazásra, derül ki a munkaügyi minisztérium honlapján közzétett adatokból. A munkaerővásáron helyben 634 személyt alkalmaztak is, többségüket az építkezésbe (156), továbbá a vendéglátásba (70), élelmiszeriparba (56) és kereskedelembe (54). A legtöbb állást (203) Hunyad megyében sikerült betölteni. 

Mindannyian azt szeretnénk, hogy a megfelelő ember a megfelelő helyre kerüljön – mondta a satónak Florin Cotoșman, az országos munkaközvetítő hivatal elnöke a munkaerővásár kapcsán. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy miközben a cégek munkaerőhiánnyal küzdenek, az államnak azzal kellett szembesülnie a statisztikai adatok alapján, hogy nem találnak körülbelül másfél millió román állampolgárt, akik munkaképesek ugyan, de nem szerepelnek sem a munkanélküliek, sem a foglalkoztatottak jegyzékében. Olyan munkaképes lakosságról van szó, akik tulajdonképpen foglalkozás nélküliek. Az ANOFM elnöke arról is beszélt, hogy európai uniós alapokból szeretnék a különböző intézmények adatbázisát felújítani és korszerűsíteni, közös rendszert kialakítani, és remélik, hogy azt követően sikerül kideríteni, hogy mi történt az említett másfél millió lakossal a tanulmányaik elvégzése után, esetleg külföldre távoztak-e.

Ismét népszerű a külföldi munka

Az országos munkaerővásárt szerették volna ugyanolyan sikeresnek tudni, mint a világjárvány előtt szervezett hasonló eseményeket, de úgy tűnik, a munkaerőpiac egyrészt még nem állt vissza a pandémia előtt megszokott működésre, másrészt a vártnál jobban felerősödött a munkaerő ingadozása, fluktuációja a világjárványt követően. A romániai munkavállalók inkább választanak egy külföldi munkalehetőséget, akár rövidebb idénymunkára, akár hosszabb időre szóló munkaszerződéssel. Külföldön, a végzettségüktől és rendszerint a munkahelytől függetlenül, átlagban megkeresnek 2 000 eurót havonta, sőt, a szakképzett munkások például az építkezésekben 3 000 euró feletti fizetést is megkeresnek egy hónapban – ekkora összegeket a hazai munkaadók képtelenek megfizetni. Elsősorban tehát a kereseti lehetőségek miatt vállalnak inkább külföldön munkát a romániai munkavállalók, továbbá a munkakörülmények is sok esetben sokkal jobbak. Az internetes álláskereső portálokon csupán márciusban több mint egymillió jelentkezést iktattak külföldi munkára, itt a legaktívabb álláskeresők a 25-35 év közöttiek, őket követik a 18-24 évesek, majd a 35-45 év közötti álláskeresők. Az internetes álláskereső portálok adatai szerint is ismét egyre keresettebbek a külföldi munkalehetőségek a romániaiak körében.

Megváltoztatta a világjárvány a munkastílust

Számos munkaerőpiaci változás a világjárvány hatásának tudható be. Több munkaközvetítő cég adatai szerint az otthonról is végezhető állások száma megnőtt, a járvány miatti korlátozások felszámolása után is megtartották ezt a munkavégzési lehetőséget, a márciusi adatok szerint pedig kiegyenlítődött az otthonról végezhető munkák felajánlása és ezek iránti kereslet aránya - amely 12 százalék körüli volt. Az év első negyedében a 118 ezer felajánlott munkából 11 ezer volt a távmunka. Nőtt az érdeklődés a szabadúszóként végezhető munkák iránt is, márciusban 30 százalékkal volt nagyobb, mint februárban. Mindez a munkavállalók rugalmasság iránti igényét támasztja alá, amelyet szintén a pandémia következményének tartanak a szakemberek.

{Tovább olvasható még 422 szó.}
Az internetes munkaközvetítő portálokon 60 százalékkal több állást (118 ezret) hirdettek meg idén az első negyedévben, mint tavaly hasonló időszakban, és  25 százalékkal többet, mint 2021 utolsó negyedévében. Az adatok összesítése szerint márciusban 45 ezer új munkahelyet ajánlottak fel az internetes kereső oldalakon, amely 34 százalékkal megh
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
GAZDASÁG ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Kígyóminta, szárnyas angyal: 150 éves ...
László Gyula, a 20. századi polihisztor ...
Mely európai országokban volt a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ