Fehér megye az erdélyi középrégió „legöregebbje”

Fehér megye az erdélyi középrégió „legöregebbje”
A 2022-es népszámlálás hivatalos végleges adataira ugyan még várni kell, a települések azonban igyekeznek már átnézni és megismerni minden lényeges részletét az összeírásnak – a megyék azért is érdekeltek saját adataik pontos megismerésére, hiszen a gazdasági, szociális és több más politika, terv kidolgozása nagymértékben ettől függ. Fehér megyére is jellemző az országos szintű megállapítás: csökkent a lakosság létszáma, a 2011-es év adataihoz viszonyítva 16.435 személlyel kevesebbet számoltak össze a tavaly, így a lakosság nagyságát tekintve a megye a 29. helyen áll az országos csökkenő rangsorban. Ehhez mérten a megye magyarsága is csökkent, 22,6 százalékkal, így a megyében 3,91 százalék a magyarok aránya. Az adatokból az is kiderül, hogy Közép-Erdély legelöregedettebb lakossága Fehér megyében él, az átlagéletkor 43,6 év, így 100 fiatalra 140,2 idős személy jut, 19 százalékkal haladva meg az országos átlagot.

Az összeírás alapján, valamivel többségben vannak a nők (165.700 fő, 50,8 százalék) valamint a városlakók (188.700 fő, 57 százalék). A megye lakosságának 49,1 százaléka házas (79 ezer férfi és 81 ezer nő), 38,9 százaléka pedig soha sem volt megházasodva (ennek 53,4 százaléka férfi és 46,6 százaléka nő).

Magyarigen a legnagyobb község, a legkevesebb lakosú Bokaljfelfalu

A cenzus rávilágított: Közép-Erdély legelöregedettebb lakossága Fehér megyében él, ahol az átlagéletkor 43,6 év (2011-ben ez 41,8 év volt), ez 1,2 évvel haladja meg az országos átlagot, a rangsorban a 31. helyet foglalja el. A régióban az átlagéletkor 42,1 év. A lakosság elöregedési hányadosa kimutatja, hogy Fehér megyében 140,2 idős személy jut 100 fiatalra, ez 19 százalékkal haladja meg az országos átlagot, ahol 121,2 idős jut 100 fiatalra. A lakosság a legnagyobb mértékben a Mócvidéken csökkent, itt a legmagasabb az öregségi ráta is.

A megyében vannak olyan települések, ahol nőtt a lakosság létszáma: Gyulafehérváron 691 személlyel (összesen 64.227 fő), Zsidvén 403-mal (5020 fő) és Marosszentimrén 309 személlyel (3032 fő).  A három megyei jogú város  lakossága egyaránt csökkent: Szászsebesen 27.019-ről 26.490-re, Nagyenyeden 22.876-ról 21.307-re, Balázsfalván pedig 20.630-ról 17.816-ra. A legnagyobb város Kudzsir 19.473 lakossal, a legkisebb Aranyosbánya, amelyiknek 3035 lakosa van. A legnagyobb község Magyarigen, ahol 2011-től 260-nal nőtt a lakosok száma és mára eléri a 6543-at, a legkisebb pedig Bokaljfelfalu, ahol mindössze 227-en élnek.

Iskolázottság és munkanélküliség: 15. hely a rangsorban

Az iskolázottság tekintetében sem élenjáró Fehér megye, az országos rangsorban a 15. helyet foglalja el. Konkrétan: a lakosság 48 százaléka rendelkezik középfokú végzettséggel (líceum, szakképzés, posztliceális képzés, inasképzés), 37 százaléka alacsonyan iskolázott (elemi, gimnáziumi vagy tanulmányok nélküli), és 14,5 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. 

Fehér megyében 144.600-an munkaképesek, közülük 137.100 személynek van munkahelye (azaz a lakosság 42, 06 százalékának), 7500-an pedig munkanélküliek. Az inaktív lakosság 181.300 főt tesz ki, amelynek 55,6 százaléka nyugdíjas és szociális támogatásban részesül, 31 százaléka pedig diák és egyetemista. Akárcsak az iskolázottság esetében, a munkanélküliség  tekintetében is Fehér megye az országos rangsorban a 15. helyen áll, a foglalkoztatottságot illetően pedig a 11. Romániában.

Több mint 30 ezren nem vallották be anyanyelvüket, nemzetiségüket, vallásukat

A megye lakosságának mintegy 10 százaléka nem nyilatkozott az anyanyelvére, nemzetiségére, vallására vonatkozó adatokról, így nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy a magyarság 22,6 százalékos csökkenése mennyire közelít a realitáshoz.

A 325,9 ezer lakosból csupán 294,2 ezren vallották be nemzetiségüket. Kiderült: 268,8 ezer román (91,46 százalék), 13,04 ezer roma (4,44 százalék), 11.494 (3,91 százalék) magyar és 544 német (0,19 százalék) él Fehér megyében. A 2011-es népszámlálás óta mindegyik nemzetiség esetében visszaesés tapasztalható: a román lakosság létszáma 7,9, a roma lakosság 8,8, a magyar lakosság 22,6, a német lakosság létszáma pedig 25,2 százalékkal csökkent.

Anyanyelvükről 293,9 ezren nyilatkoztak: 279,6 ezer személynek (95,1 százalék) román, 11 ezernek (3,7 százalék) magyar, 2,6 ezernek romani (0,9 százalék) az anyanyelve, a német csupán 0,1 százalék (393 fő).

A vallásról szóló kérdésre még ennél is kevesebben, 291,2 ezren válaszoltak. A legfrisebb adatok szerint 253,9 ortodox (87,1 százalék), 9,3 ezer református (3,2 százalék), 7,6 ezer görög katolikus (2,6 százalék) és 2,8 ezer római katolikus él Fehér megyében, a lakosság 2,4 százaléka pedig más vallású.

Lőrincz Helga: a népességfogyás hátrányosan érinti a szórványt

A részeredményekről Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere a következőket nyilatkozta: „A népszámlálásból konkrétan kiderült, mennyire hátrányosan érintette a népességfogyatkozás a szórványt. Az adatok magyarázatot nyújtanak arra is, hogy az önkormányzati választásokon miért esett vissza a szavazók létszáma: nem a részvétel, hanem a magyar emberek létszáma csökkent”.