Újraszámolják az összes, jelenleg kifizetésben levő nyugdíjat is
Az új nyugdíjtörvényt november 20-áig el kellene fogadnia a parlamentnek – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a tegnapi kormányülés elején. Ezért felszólította a minisztereket, hogy helyezzék előtérbe a jogszabálytervezet véleményezését annak érdekében, hogy azt minél hamarabb elfogadhassa a kormány. A törvények már 2024 januárjától hatályba kellene lépnie, és szintén jövő év elején növelnék a nyugdíjpont értékét is 13,8 százalékkal 2032 lejre, továbbá elkezdenék az összes, jelenleg kifizetésben levő járandóság újraszámolását, amely közel ötmillió nyugdíjat jelent.
A most közvitára bocsátott szövegtervezet már a sokadik próbálkozás új nyugdíjtörvény kidolgozására, a jelenlegi, 2010-ben elfogadott 263-as nyugdíjtörvényt számtalanszor módosították, és szintén évekkel ezelőtt kidolgoztak már egy új jogszabályt, amelyet aztán mégsem léptettek hatályba. Ilyen előzményekkel tehát még fenntartással kell kezelnünk a javasolt előírásokat, meg kell tehát várni, hogy a parlament is elfogadja azokat, majd megjelenjen a törvény Románia Hivatalos Közlönyében és azt követően hatályba lépjen. Az alábbiakban a javaslat néhány, főleg változtató előírására térünk ki.
A nyugdíjtörvény sokak szerint radikálisan módosítja majd a jelenlegi nyugdíjrendszert. A munkaügyi minisztérium törvénytervezete az indoklás szerint az állami nyugdíjrendszer kedvezményezettjei közötti egyenlőtlenségek megszüntetését célozza, hogy a rendszerbe vetett bizalom helyreálljon. Ugyanez a dokumentum hangsúlyozza, hogy „a nyugdíjrendszernek megfelelő életszínvonalat kell biztosítania a nyugdíjasok számára, miközben fenntartja a költségvetés fenntarthatóságát”. A törvényjavaslat szabályozza az öregségi, a korengedményes vagy kedvezményes, továbbá a rokkantsági és az utódlási, vagyis a túlélő-hozzátartozói nyugdíjakat. Az új törvény alapelvei változatlanok: járulékfizetés, foglalkoztatási stabilitás, méltányosság, szolidaritás, számítási képlet – olvashatjuk a tervezet szövegében. Szintén az alapelvek felsorolásánál találjuk a már ismert elévülhetetlenséget, hiszen a nyugdíjjogosultság nem vész el, nem évül el; az elidegeníthetetlenség elvét, mert a nyugdíjat mint jogot nem lehet átadni; az egységesség elvét, amely szerint az állam az összes biztosított számára azonos jogszabályok alapján garantálja a nyugdíjrendszert stb. A biztosítás stabilitásának elve az állami nyugdíjrendszerben olyan értelemben számít újdonságnak, hogy e szerint a 25 járulékfizetési év feletti, szintén járulékfizetéses időszakra, további plusz pontszámokat adnak majd.
Dolgozhatunk, amíg megvénülünk
Az új nyugdíjtörvény egyik lényeges módosítása a nők nyugdíjkorhatárának a növelése. Azt is mondhatnánk, hogy ezzel megoldották azt a létező diszkriminációt, miszerint a nők hamarabb jöhettek nyugdíjba: jelenleg például, 2023 novemberében az 1961 októberében születettek kérhetik a nyugdíjazásukat 62,1 évesen, 32 év és 4 hónap a teljes, törvény által kért szolgálati idő, vagyis a teljes nyugdíj-hozzájárulási időszak. A 63 éves nyugdíjkorhatárt 2030-ig vezették volna be a nőknek szintén fokozatosan, és akkorra már 35 ledolgozott évvel kellett volna rendelkezniük – míg a férfiaknak szintén 35 járulékfizetési évet ír elő a jelenlegi nyugdíjtörvény, de azt nekik 65 éves korukig kell teljesíteni. Tehát megoldódik ez az úgynevezett megkülönböztetés, és a férfiakhoz hasonlóan a nők is 65 évesen érik el a nyugdíjkorhatárt, a teljes járulékfizetési év 35 marad, a minimális pedig szintén a jelenleg is érvényes 15 év. Ez utóbbit azonban időnként növelhetik majd, a várható élettartam alakulásával illetve növekedésével arányosan.
Figyelemreméltó a tervezet azon előírása is, amely szerint azok, akik ezt kifejezetten kérik, tovább dolgozhatnak majd 70 éves korukig – többen ebben a szabályozásban tulajdonképpen a nyugdíjkorhatárnak a további kiterjesztését látják az elkövetkező években.
Jutalompontok 25 ledolgozott év után
A törvénytervezet a nyugdíjkiszámításnál figyelembe vett pluszpontozással szándékszik úgymond jutalmazni a munkahelyi stabilitást, tehát a több évtizedes munkaviszonyt. Eszerint a 25 év feletti járulékfizetési időszakokat további pontokkal, úgynevezett stabilitási pontokkal kiigazítják, a következőképpen: – 0,5 pont 25 éven túli minden év után; – 0,75 pont minden 30 év feletti évért; – egy pont a 35 év feletti minden év után. Úgyszintén pluszpontokat számolnak fel azoknak is, akik az I. és II. kategóriába sorolt munkacsoportokban, tehát különleges és speciális feltételekkel járó munkakörökben dolgoztak.
A hozzájárulási időszakot is újradefiniálják: minimális járulékfizetési időszakról és teljes járulékfizetési időszakról rendelkezik a jogszabály, a hozzájárulási idő függvényében. Az állami társadalombiztosítási rendszerben az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz legalább 15 év járulékfizetési időszak szükséges, és a nyugdíjköteles 15 év szolgálati idő kiszámításakor nem veszik figyelembe a hozzászámított (vagy asszimilált) időszakokat, a munkacsoportért járó, tehát a veszélyes munka utáni pótlékokat vagy a nem járulékköteles időszakokat.
Megtartják a rokkantsági nyugdíjaknál a három fokozatot (súlyos, komoly, közepes) és újradefiniálják azokat: I. fokozat – súlyos funkcionális károsodás, önellátási képesség elvesztése; II. fokozat – komoly funkcionális károsodás és részben megőrzött önellátási képesség; III. fokozat – közepes funkcionális károsodás és megőrzött önellátási képesség.
Anyáknak kedvezményes nyugdíjkorhatár
A jelenlegi törvényhez viszonyítva, amely a legalább háromgyermekes és gyermekeiket 16 éves korukig felnevelő anyáknak ítélt meg nyugdíjkorhatár-kedvezményt, azzal a feltétellel persze, hogy rendelkezzenek a minimális szolgálati munkaidővel, a mostani tervezet minden anyára gondol ennél a kedvezménynél. E szerint ugyanis minden gyermek után járna hat hónap korkedvezmény: például azok a nők, akik két gyermeket szültek és felneveltek 16 éves korukig, egy évvel korábban eljöhetnek nyugdíjba, három gyermek után másfél év, négy gyermek után két év (stb.) a nyugdíjkorhatár-csökkentés. A nyugdíjkorhatár csökkentése akkor is alkalmazandó, ha a gyermekek száma magában foglalja az örökbefogadott és legalább 13 évet nevelt gyermekeket is – írja a tervezetben.
A jogszabálytervezet megtartja a korhatár előtti előzetes nyugdíjazási lehetőséget is, sőt úgy tűnik, kedvezményesebb formában. Azok a személyek ugyanis, akik túllépték a törvény mellékletében feltüntetett teljes járulékköteles szolgálati időt még legalább öt évvel (tehát 35 év, plusz még 5 év), öregségi nyugdíjat igényelhetnek az általános nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb öt évvel. Ez esetben nem tüntetnek fel járulékcsökkentést. Résznyugdíjat, tehát kevesebb járandóságot abban az esetben számolnak ki, ha az illető csak a 35 járulékköteles évvel rendelkezik, vagy azt legfeljebb 1–5 évvel haladja meg. Ez esetben a levonás a megillető teljes nyugdíjból a következő lesz: 0,40 százalék minden előzetes hónapra, amennyiben legtöbb egy évvel dolgozott többet a 35 év felett; a 35 járulékköteles évet egy-két évvel meghaladó előnyugdíjazás esetében 0,35 százalék a csökkenés minden előzetes hónapra; plusz két-három év esetében 0,30 százalék; plusz három-négy év esetében 0,25 százalék; és plusz négy-öt munkaév esetén 0,20 százalékot vonnak le a nyugdíjból minden előzetes hónapért. A jelenlegi nyugdíjtörvény arra az esetre ír elő teljes járandóságot az előzetes nyugdíjazásnál, amennyiben az illető személy nyolc évvel dolgozott többet a jelenleg kért járulékkötelezettségnél. A levonásokat tehát nem 1–5 év, hanem 1–8 év közötti időszakokra számolják.
És amíg a szolgálati idő vásárlása eddig kivételes intézkedésnek számított, azt most bevezetnék állandó jelleggel a jogszabályba: önkéntes biztosítási szerződés keretében legfeljebb hat év szolgálati idő szerezhető meg, kizárólag az öregséginyugdíj-jogosultság megnyitása vagy a havi pontok javítása céljából.
Újraszámolják a nyugdíjakat az új módszerrel
A nyugdíj összegét a biztosított által elért összes pont és a referenciapont értékének szorzataként határozzák meg. A referenciapont értéke a jelenlegi nyugdíjpontérték és a korábbi jogszabályok szerinti járulékfizetési időszakok átlagos szintje közötti arány, azaz 25 százalék. A tervezet a nyugdíjpont 13,8 százalékos emelését is előírja 2024 januárjától, azaz 2032 lej lesz a nyugdíjpont értéke. Az intézkedés hatályba lépésekor a referenciapont értéke 81 lej lesz – olvasható a közvitára bocsátott tervezetben. Szintén a nyugdíjemeléssel összefüggésben, az elkövetkezőkben a referenciapont értékét évente az átlagos éves inflációs rátával növelik.
A nyugdíj kiszámításakor figyelembe veszik azt a bruttó jövedelmet, amely után társadalombiztosítási járulékot vontak le. Ha különböző okokból nem lehet ezeket a bruttó jövedelmeket dokumentumokkal igazolni, a pontok kiszámítása a jelenlegihez hasonlóan a munkakönyvi kivonatban szereplő fizetések és az állandó bónuszok alapján történik.
Emellett a jelenlegi nyugdíjrendszer szerinti valamennyi nyugdíjat az új szabályok alapján újraszámítják, és az így újraszámított nyugdíjak nem lehetnek alacsonyabbak a korábbiaknál.
