Sors-szimfónia Andante con moto

Sors-szimfónia Andante con moto
Sokat töprengtem, megírjam-e vagy sem ezt a cikket a Simon Gáborról szóló, Sors-szimfónia című beszélgetőkönyv kapcsán. Az erre vonatkozó Facebook-bejegyzésemre írt reagálásokban egy kis neheztelést véltem felfedezni, pedig távol állt tőlem, hogy bárkit is megbántsak, „…¬szabadon szólásom gonoszra ne vélje…” Kiegészíteni szeretném csupán a Nánó Csaba által felvázolt pontos Simon-portrét azon történések felidézésével, amelyek művészi kiteljesedést és sok örömet okoztak nekünk, közreműködőknek, és amelyekre joggal lehet büszke Simon Gábor.

HERCZ PÉTER

Pályafutásom jó kétharmada Simon Gábor igazgatása alatt zajlott. Ennek a korszaknak az egyik legkiemelkedőbb pozitívumát a Kolozsvári Magyar Opera (KMO) Kürthy András rendezővel való együttműködése jelentette, ami egyértelműen Simon Gábor érdeme. Még frissen kinevezett direktorként jó érzékkel azonnal felismerte, hogy Kürthy Andrásban kiváló partnert talált.

A forradalmat követő hetekben, hónapokban Kürthy András mint a Magyar Állami Operaház műsorigazgatója két teherkocsi küldeményt indított Budapestről Kolozsvárra (nádak, húrok, a román operának is). Elintézte a Bécsi Állami Operaház 800 jelmezének átirányítását és szállítását a KMO-ba és rangos szereplők részvételével jótékonysági koncertet szervezett az Erkel Színházban Erdély javára. 1990 és 1992 között művészeket, művészcsapatokat hívott meg Budapestre a Magyar Állami Operaház előadásaira (Hary Béla, Szegő Péter, Kriza Ágnes, Kirkósa Júlia, Marton Melinda, B. Vass Éva, Georgescu Mária, Kiss Domokos, Bancsov Károly, Hercz Péter) és a Magyar Állami Operaház jeles művészeinek vendégszereplését szervezte a KMO-ba (Tokody Ilona, Szilfay Márta, Csengery Adrienne, Laczó András, Szilágyi Béla stb.).

Amint erre könyvében Simon Gábor is utal, Kürthy András nevéhez fűződik a Kolozsvári Magyar Opera társulatának első fellépése Budapesten és a Magyar Állami Operaházban a Tavaszi Fesztivál keretében (Székely fonó, Sámson és Delila). (Kürthy ez időben, mint említettem, a Magyar Állami Operaház műsorigazgatója és a Tavaszi Fesztivál művészeti tanácsadója volt.)

Simon Gábor, látva Kürthy András opera iránti elkötelezettségét és szaktudását, úgy döntött, hogy szorosabbra fonja az együttműködést, és felkérte, hogy rendezzen a KMO-ban. Ennek eredményeként 1992. április 30-án került színre országos bemutatóként Giuseppe Verdi Simon Boccanegra című operája, ami hatalmas sikert aratott a közönség és a kritika körében egyaránt.

Közben zajlottak az események: 1992-ben a KMO énekkarának fellépése a Tavaszi Fesztiválon, operagála rendezése 1992 decemberében a kolozsvári színjátszás 200 éves jubileumán, Kirkósa Júlia fellépése a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Kürthy András rendezte Verdi A trubadúr című operájában. Ugyancsak Kürthy ajánlására került sor a KMO énekkarának fellépésére a Koltai Gábor rendezte másik Verdi-műben, a Rigolettóban; ugyanő juttatta ki a KMO énekkarát és szólistáit a Locarnói Operafesztiválra 1993-ban. Szintén abban az évben vendégszerepelt Verdi Aidájában, a Budapesti Kongresszusi Központban Hercz Péter és Kiss B. Attila olyan világsztárok társaságában, mint Alessandra Marc, Jelena Obrazcova Sherrill Milnes és Rurt Rydl.  A KMO énekkara két alkalommal is felléphetett a Mátyás-templomban, majd 1994-ben következett Kürthy András rendezésében a második országos bemutató Kolozsváron: Verdi Macbethje. Ezt követte 1996-ban Venczel Péter Mátyás a vérpadon című rockoperájának ősbemutatója, majd 1996–1998 között a KMO művészeinek – Nagy Ibolya, György Mária, Pataki Enikő, Bancsov Károly, Hercz Péter, Hary Béla – vendégszereplése az Opera Viva Fesztiválon Donizetti Szerelmi bájital című operájában, illetve koncerteken (1996–98); 1998-ban az Opera Viva Fesztivál keretében  került sor a Kolozsvári Magyar Opera történetének második budapesti vendégszereplésére: a Thália Színházban Verdi Macbethjét adhattuk elő és A Kolozsvári Magyar Opera bemutatkozik Budapesten címmel gálakoncertre került sor.  Következett Verdi Nabuccójának bemutatója Kürthy András rendezésében 1999-ben, 2000-ben pedig a Ruzitska-díj átadása a Nabucco előadás után.

A Kürthy András rendezte darabok évekig műsoron voltak: Simon Boccanegra: 1992–2001; Macbeth: 1994–2001; Nabucco: 1999–2001; Mátyás a vérpadon: 1996–2000; Szerelmi bájital: 2012–2020.

A Kürthyhez kapcsolódó vendégszerepléseink Simon Gábor igazgatása idején: Simon Boccanegra – Soproni Ünnepi Hetek; Bartók–Verdi Fesztivál, Miskolc; Macbeth – Opera Viva Fesztivál, Thália Színház; Nabucco – Gyulai Fesztivál. Egyéb: Kriza Ágnes-gálák: 1998, 1999, 2000 (Kürthy András volt az egyik ötletadó); Viva Verdi gála: 2001 (Verdi halálának centenáriuma alkalmából).

Operaismertetőket tartott a Kolozsvári Református Kollégiumban (igazgató: Székely Árpád), a Brassai-líceumban, Nagyenyeden, a református kollégiumban. „Operaklubot” vezetett fiataloknak – Kovács Csernátony Beatrix szervezésében.

Vendégművészek, akiket Kürthy András a KMO-ba hívott dolgozni: Airizer Csaba (Simon Boccanegra, Nabucco), Márk Tivadar jelmeztervező (Simon Boccanegra), Székely László díszlettervező (Simon Boccanegra, Macbeth, Szerelmi bájital), Jánoskúti Márta jelmeztervező (Macbeth), Bodor Mária jelmeztervező, Oberfrank Géza karmester (200 éves operagála), Fabio Pirona karmester (200 éves operagála).

Azt gondolom, a Sors-szimfóniának ez az egyik legszebb tétele, amely csak emeli Simon Gábor igazgatásának értékét.…

Borítókép: Nabucco, KMO, 1999