Mellrákszűrés: csak a szomszéd meg ne lásson

Mellrákszűrés: csak a szomszéd meg ne lásson
„Eljöttem a szűrővizsgálatra, de nem akarom, hogy a szomszéd meglásson” – nyilatkozta több nő is, aki részt vett a kolozsvári Ion Chiricuta Onkológiai Intézet (IOCN) és a temesvári sürgősségi kórház által bonyolított hároméves programban, amelynek célja 40 ezer nő mellrák-szűrővizsgálatának elvégzése volt. Ilyen és ehhez hasonló válaszokról számolt be Mihai Popescu, a szűrővizsgálatért felelős programkoordinátor csütörtöki sajtótájékoztatón. A program december 31-én lezárul, ám a kolozsvári orvosok remélik, hogy új programokat hirdet meg az Európai Szociális Alap, amely ezt is finanszírozta. A programra azért is szükség lenne, mivel a megvizsgált nők közel egy százalékát diagnosztizálták mellrákkal. A kolozsvári IOCN előreláthatóan teljesíteni fogja a program kezdetén vállalt 27 ezer szűrővizsgálat elvégzését: eddig 26.200 szűrővizsgálatot végeztek el az ország észak-nyugati régiójához tartozó hat megyében. Az orvosok hangsúlyozták a multidiszciplináris csapat tevékenységének fontosságát, amely minden esetet megbeszélt, és együtt döntöttek a kezelésről.

Közel három éve indították be azt a mellrákszűrő programot, amelynek részeként negyvenezer 50-69 év közötti nőnél végeztek szűrővizsgálatot mobil laboratóriummal. A nők az ország nyugati és észak-nyugati régiójában laknak, a vizsgálatokat a kolozsvári Ion Chiricuta Onkológiai Intézet (IOCN) és a temesvári sürgősségi kórház orvosai végezték.

„Az érintett települések vezetőségét értesítettük, hogy melyik nap megyünk szűrővizsgálatot végezni. Akadt olyan vidéki település is, ahol tizenkét órás ottlétünk során mindössze öt nő jött el a vizsgálatra. Másnap, amikor egy közeli településen jártunk, többen is érkeztek az előző helyszínről. Ezek a nők bevallották: azért nem jöttek azelőtt nap a vizsgálatra, mert nem akarták, hogy a szomszédok vagy akár a családtagjaik tudomást szerezzenek arról, hogy ők szűrésen jártak. Mindez a romániai egészségügyi nevelés hiányaira világított rá” – közölte Mihai Popescu, a szűrővizsgálatért felelős programkoordinátor, aki azt is elmondta, hogy a kolozsvári IOCN a december 31-i határidőre teljesíteni fogja a program kezdetekor vállalt 27 ezer vizsgálat elvégzését. A vizsgálat alanyainak 40 százaléka származott vidéki településről. A megvizsgált nők 0,9 százalékánál kezdeti stádiumú emlődaganatot fedeztek fel, és őket már kezelik is. Előfordult olyan eset, hogy a diagnosztizált beteg egy-két napig elutasította a kezelést, de aztán meggondolta magát. Az orvosok azért tűzték ki célul az 50-69 év közötti korosztály diagnosztikáját, mert ez az a korcsoport, ahol a legtöbb ilyen eset előfordul. De sajnos a többi korosztály esetében is tapasztalható a betegség, a kolozsvári onkológián nemrég 21 éves lányt diagnosztizáltak emlődaganattal, de nem a szűrőprogram részeként.

Patriciu Achimas-Cadariu orvos László Attila RMDSZ-es szenátort említette, aki már évekkel ezelőtt az idősebb korosztály megbetegedésével kapcsolatos tennivalókat hangoztatta. Az RMDSZ-es szenátor arra is figyelmeztetett, hogy 2030-ig megkétszereződik a daganatos, a pszichikai és a diabéteszes betegek száma.

Cezar Irimia, a Romániai Rákbetegek Szövetségének elnöke szerint a betegek nemcsak a családjukra, hanem a társadalom egészére rónak terhet, ezért fontos a minél korábbi diagnosztizálás. „Egy gramm megelőzés többet ér egy tonna gyógyszernél” – fogalmazott Irimia.  Hasonló véleményt fogalmazott meg Patriciu Achimas-Cadariu orvos is, aki angliai tanulmányokra alapozva jelentette ki: a szűrővizsgálat költségei elenyészőek a kezelés költségeihez képest.

Catalin Vlad az IOCN igazgatója, egyetemi adjunktus közölte: az IOCN keretében működő emlődaganatos betegeket kezelő központ nemrég nemzetközi elismerésben részesült az ott folyó kiváló tevékenység miatt. A központ évente 1500 új esetet diagnosztizál, majd lát el. Munkatársai – genetikusok, sugárterapeuták, plasztikai sebészek – sorra ismertették a tevékenységüket azt hangsúlyozva: a csapatmunka eredményeit nemcsak a betegek tapasztalták, hanem mindannyiuk számára hasznos volt, mivel betekintést nyertek egymás szakterületébe. Az orvosok azt is elmondták: az elmúlt tíz évben nagyon sokat fejlődött a daganatos betegek kezelése, a túlélési arány egyre nagyobb, főleg ha a betegséget kezdeti stádiumban veszik észre. Az örökletes és a környezeti tényezők mellett azonban a rákbetegség hasonlatos a lottóhoz, az estek 60 százalékában nem lehet tudni, ki, mikor és miért betegszik meg. Az orvosok a daganatos betegek számának növekedésére számítanak arra alapozva, hogy míg két éve a hetente egyszer-kétszer ülésező bizottság 18 új esetet tárgyalt meg, idén ez a szám elérte a harmincat.