Az 1848–49-es szabadságharc hőseire emlékeztek Kolozsváron
Koszorúzás a Bem-emléktáblánál, ökumenikus istentisztelet
Nagy-Hintós Diana
Több száz fős menet indult el péntek délben a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet elől, majd a fiatalok énekétől jó kedvre derülve a felvonulók végigmentek a Deák Ferenc utcán. A Bem József emléktáblával megjelölt ház teraszán Farkas Loránd színművész szavalt. Ezt követően a Szent Mihály-templomban tartottak ökumenikus istentiszteletet.
„Amikor újabb világégés réme lebeg felettünk, lássuk meg egymásban a testvért, szűnjön meg a gyűlölködés, amely szaggat minket. Jézus, add nekünk a te békédet, adj a felfordult világnak nyugalmat és békét, hogy benned keressük, és lássuk meg gondviselőnket. Jézus, egyesítsd a népet, hogy tegyenek félre mindent, ami egymástól elválaszt. Legyünk egyek itt a földön mint testvérek, mint Isten testének tagjai, és éljünk békében” – buzdította a Szent Mihály-templomban a híveket László Attila római katolikus főesperes-plébános.
Kolumbán Vilmos kifejtette: a Jézusban való hit szabaddá tesz. Ezt a hitet nem lehet sem megakadályozni, sem elvenni, mert Isten ajándéka. Mi mindannyian Isten fiai vagyunk, akik Istentől kapott szabadság révén ismerjük fel, hogy egymás testvérei vagyunk – fogalmazott az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese, aki szerint a közös múlt, a közös jelen és a közös jövő összeköt.
„Nemzeti egységünk egyik alapja a közös múltra való emlékezés. De nem elég a közös múltra való visszatekintés, arra van szükség, hogy higgyünk a jövőben. A nemzeti egységünk másik alapja az Istentől való hit. Most, hogy ismét válságos időket élünk: a szomszédságunkban kegyetlen háború dúl, az idei esztendő a megmérettetés ideje is. Arra van szükség, hogy a hit összefogjon bennünket. Higgyünk Istenben, aki biztos jövőt ígér azoknak, akik benne bíznak” – tette hozzá Kolumbán Vilmos, aki azt tanácsolta az ünnepség résztvevőinek, hogy őrizzék meg lelkük mélyén a hit szabadságát.
Adorjáni Dezső Zoltán elmondta: a szabadság fogalma önmagában nem hordoz sem erkölcsi, sem esztétikai értéket. „A szabadság eszméje mellé társulnia kell az erkölcsnek, az ethosz pozitív tartalmának, mert önmagában, kiragadva a társadalmi kontextusból a fogalom ambivalenssé válik. A szabadság autonómiát, öntörvényűséget, döntési képességet jelent. De a döntés szabadsága azt is jelentheti, hogy lehet pozitív vagy negatív döntést hozni. A szabadság nem önmagában érték, hanem attól függően, hogy milyen a tartalma, kicsoda a forrás, a gyökér. Attól függ az értéke, mire használjuk” – jelentette ki az evangélikus püspök.
Kifejtette: a szabadság eszme pozitív tartalmának forrása Isten. „Mélyebb az a szabadság, ami a Szentírásban fejeződik ki. Több ez, mint a jogi, politikai értelemben megfogalmazott rendszer, mert minden szabadság spirituális jellegű. A végső szabadság tudatos döntés Isten mellett” – mondta. Hozzátette: sajátos értelmet hordoz ez az ünnep a templomban, mert Isten igazságára és szabadítására, mint életünk valós értékére épül. És ez egybecseng Jézus tanításával, amiből megismerjük az ő igazságát, az igazság pedig szabaddá tesz – szögezte le Adorjáni Dezső Zoltán.
Kovács István unitárius püspök arra buzdította a jelenlevőket, hogy a nemzet egységét imádság által éljék meg.
Az ökumenikus istentiszteleten közreműködött a Báthory-líceum (karnagy: Potyó István), a Református Kollégium (karnagy: Antal Zsuzsanna) és a János Zsigmond Unitárius Kollégium (karnagy: Ördög Ödön) diákjaiból álló kórus.
Mile Balázs első megbízott magyar konzul a templomban felolvasta Orbán Viktor magyar kormányfő üzenetét. A Szózat és a Himnusz eléneklése után a több száz fős közösség a Főtéren folytatta az ünneplést.
Múlt, jelen, jövő: március 15-e a Főtérről
Szabó-Kádár Henrietta
Nincs március 15-e eső nélkül, ez már néhány éve így van. Ennek ellenére az ünnepelni, emlékezni vágyók kijöttek Kolozsvár Főterére. A központi ünnepséget a házigazda, Farkas Loránd színművész nyitotta meg, aki az idei Fel, győzelemre! mottó fontosságára és mögöttes üzenetére hívta fel a figyelmet. A színművész bevezetőjében arról is beszélt, hogy az igazságtalanság és az elnyomás ellen mindig fel kell lépni, ehhez pedig elődeink és múltunk szolgálhat inspirációként.
A rövid köszöntő után Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere állt színpadra, hogy a jelenlévőkhöz szóljon. „Az elmúlt évszázadok súlya alatt azt is megtanultuk, hogy a szabadságot ki kell vívni, hogy a jogainkért meg kell küzdeni” – fogalmazott. Az alpolgármester azonban azt is hangsúlyozta, meg kell válogatnunk, hogy mely csatákat vívjuk meg, hiszen nem mindegyiket érdemes. Ugyanakkor, azokat a harcokat, amelyekbe érdemes beleállni, nagyon fontos felvállalni, mert számtalanszor bebizonyosodott, hogy nélkülük nem oldódnak meg a magyar ügyek.
Oláh Emese után Nacsa Lőrinc, a FIDESZ–KDMP parlamenti képviselője állt az emelvényre, hogy a magyar kormány képviseletében köszöntse az egybegyűlteket. A közösség és a román–magyar összefogás ereje mellett Nacsa azt is nyomatékosította: példát kell venni a 48-as események fiatal forradalmárairól. „A márciusi ifjak példaképek. Példát mutattak nekünk összefogásból, önfeláldozásból és hűségből” – jegyezte meg.
Mielőtt saját gondolatait megosztotta volna, Tasnádi István Szilárd kolozsvári alprefektusra hárult a feladat, hogy Románia miniszterelnökének, Marcel Ciolacunak az ünnepi gondolatait tolmácsolja. A kormányfő üzenete szerint a jövő mindannyiunké, nemzetiségtől függetlenül és a célunk is közös: jobb, élhetőbb országot, körülményeket teremteni az utánunk jövő generációknak. „Emlékszem, gyerekkoromban, hogyan készültünk március 15-ére az iskolában. Papírcsákót hajtogattunk, huszárnótákat tanultunk és hazafias verseket szavaltunk” – idézte fel emlékeit az alprefektus a miniszterelnöki üzenet tolmácsolása után. Beszédében a magyar nyelv és a magyar szimbólumok használatának szabadságát emelte ki. Arra is kitért, ezt a szabadságot nem volt elég elérni, meg is kell őrizni azt.
A beszédek sorát Szabó-Csorba Emese Zsuzsanna, a Kolozsvári Ifjúsági Fórum elnöke zárta. Felszólalásában az ifjúság szemszögéből közelítette meg az ünnepet: „Az ifjúság mindig is a változás hajtóereje volt és mindig is az lesz, a társadalom újítójaként és a remény örök szikrájaként” – fogalmazott. Csorba szerint nemcsak a nemzeti ünnepen, hanem a mindennapi életben is ki kell állni a fiatalokat érintő ügyek mellett.
A felszólalások idén, a Fel, győzelemre! mottó mellett a szabadság, testvériség, egyenlőség hármasára helyezték a hangsúlyt. Mind a négy beszéd ezen fogalmak fontosságára hívta fel a figyelmet, más-más megközelítésből.
A központi megemlékezést számos katonadal, népzenei műsor és Kolozsvár Magyar Gyermekkórusának éneke színesítette. A beszédek végeztével az ünneplő tömeg elénekelte a Himnuszt. A főtéri megemlékezés után a tömeg eloszlott, a város különböző pontjain azonban egész este folytatódott március 15-e megünneplése.
