Korlátoznák a hivatali visszaélés büntető­jogi alkalmazásának lehetőségét

Korlátoznák a hivatali visszaélés  büntető­jogi alkalmazásának lehetőségét
A romániai korrupciós perekben gyakran előforduló hivatali visszaélés büntetőjogi alkalmazásának szűkítését javasolta hétfőn a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításait előkészítő parlamenti különbizottság.

A román jog kettőtől hét évig terjedő börtönnel bünteti azt a hivatalos személyt, aki hivatali kötelességét helytelenül vagy egyáltalán nem teljesítve jogtalan hátrányt okoz valamely jogi vagy magánszemélynek.

A parlamenti különbizottság Tudorel Toader igazságügyi miniszter szövegjavaslatát elfogadva most olyan Btk.-módosítást dolgozott ki, amely figyelembe veszi az alkotmánybíróság két korábbi értelmező határozatát.

Egyrészt a hivatali visszaélés csak akkor lesz büntethető, ha a vádlott egy törvényt vagy sürgősségi kormányrendeletet, vagyis elsődleges jogszabályt (nem pedig kormányhatározatot, miniszteri vagy önkormányzati rendeletet) sértett meg, másrészt megszabják az okozott kár alsó értékhatárát – ez a javaslat szerint a bruttó minimálbér lenne –, amely alatt a visszaélés nem büntethető.

Bár erre nem kötelezte alkotmánybírósági döntés, a kormánytöbbség a kiszabható börtönbüntetés felső határa (és így az elévülés) öt évre csökkentését és a bűncselekmény meghatározásának módosítását is beépítette javaslatába.

A szociálliberális kormánytöbbség szavazataival, a jobbközép ellenzék tiltakozása dacára, most olyan szövegjavaslatot fogadtak el, amely szerint csak az minősül visszaélésnek, ha a hivatalnok saját magát vagy közeli rokonát jogtalan haszonhoz juttatja.

Az ellenzék szerint a cikk hatályba lépése megmentené Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt a börtöntől, mivel őt pártja javára elkövetett visszaélés miatt ítélték el első fokon. Az éles szóváltásokkal fűszerezett bizottsági vita során az ellenzéki képviselők úgy értékelték, hogy a szociálliberális kormánytöbbség a mostani változattal „több bűnözőnek dob mentőövet”, mint tavaly januárban, amikor az elhíresült és a tüntetések nyomására visszavont 13-as kormányrendelettel próbálta enyhíteni a Btk. szigorát.

A módosítás szükségessége mellett érvelve a kormánypár-tok azt hangoztatták, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a törvény ködös megfogalmazásával visszaélve ártatlan tisztségviselők tucatjait hurcolta meg, valósággal megbénítva a közigazgatást, ahol a – hivatali visszaélés vádjától rettegő – tisztségviselők már nem mernek döntéseket hozni.

A módosítási javaslat szavazásán a kormányoldallal egyébként együttműködő RMDSZ képviselői tartózkodtak.