Újragondolás szükséges a közművelődés területén is
„Az EMKE 19. századi története az ellenállás és az önvédelem fegyverével a magyarság közművelődési megerősítésének feladatával indult, de soha nem mások rovására, hanem Erdély lakosai között a testvéri érzés fejlesztését, kulturális és közgazdasági intézmények létrehozását, illetve támogatását tűzte ki célul. A 20. század megtépázta nemzetünket, erőforrásaink kikerültek hatalmunkból, de a szellem és az alkotás szabadsága, a tudás megszerzésének, átadásának és művelésének lehetősége megmaradt számunkra. A kultúra egyszerre örökség és erőforrás, amit meg kell őrizni, és folyamatosan gyarapítani kell” – köszöntötte a jelenlevőket Simon Előd az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szombaton, Kolozsváron tartott éves közgyűlésén
Arra a kérdésre, hogy mit jelent a magyar kultúra és évezredes hagyományaink megőrzése, a kolozsvári magyar konzul leszögezte: a kultúra az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összességét jelenti, újat teremt abból, amivel az ember találkozik. Mint fogalmazott, a magyar kultúra a magyar identitással rendelkező egyének szellemi produktuma, amelynek kötőanyaga a nyelv, a közös múlt és történelem.
„Egy közösséget alkotunk, hatunk egymásra, mint a magyar nemzet tagjai. A kulturális teljesítmény a nemzetből ered, és a nemzetre hat vissza. Mit jelent az EMKE számára a kultúra és a művelődési élet szolgálata? A nemzeti hagyomány megőrzéséről szól az EMKE munkája is. A megőrzés azonban folyamatos teremtés. Az EMKE nemzetmegtartó és nemzetépítő funkcióval rendelkezik, célja átadni a magyar és az egyetemes kultúra szeretetét a fiatal nemzedékeknek Érezzék át a felelősséget és a küldetés magasztos szépségét” – hangsúlyozta Simon Előd.
Székely István: Találjuk ki a 21. század EMKÉ-jét
„Nagyon gyors társadalmi, szemléleti átalakulás részesei vagyunk, ez újragondolásra késztet a közművelődés területén is. A koronavírus járvány miatti leállások nagyon felgyorsították a digitális átmenetet. Ennek következtében az emberek majdnem 90 százaléka úgy ment fel a virtuális térbe, hogy vissza sem jött onnan. Azt a célt tűztük ki, hogy hozzuk vissza azt a társadalmi aktivitást, gyakoriságot, a kulturális rendezvények rendjét, ami a koronavírus előtt volt. Ez a próbálkozásunk sikertelen volt, mert alapvetően megváltoztak a kultúrafogyasztással kapcsolatos szokásaink is. Ha a kultúrafogyasztók a virtuális térben vannak, akkor utánuk kell menni” – fejtette ki beszédében Székely István.
Az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint az EMKE számára az a kérdés, főleg a nagyvárosok esetén, hogyan tudjuk megszólítani kulturális tartalommal az embereket. Felhívta a figyelmet, hogy a részvétel tekintetében a való világban megszervezett rendezvényekkel lényegesen kisebb számban tudunk megszólítani személyeket, mint akár öt évvel ezelőtt, ezért fontos az újragondolás.
„Milyen lehetőségeink vannak a kulturális ajánlatok újrafogalmazására? A szépkorúvá nevesült kultúrafogyasztók igénylik a hagyományos rendezvényeket, és ezeknek az igényeknek meg kell felelni, de a fókuszt át kell állítanunk a fiatalabb nemzedékek kultúrafogyasztással kapcsolatos igényei felé. Ez a virtuális térben sokkal markánsabb jelenlétet igényel. Minden rendezvénynek legyen egy közösségi hálón történő közvetítése, és az erről szóló kisfilm kerüljön fel youtube-os csatornára az illető szervezet égisze alatt. Találjuk ki a 21. század EMKÉ-jét, és közösen gondoljuk ki, hogyan tudunk eleget tenni az igényeknek” – összegzett Székely István.
Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere elmondta: az elmúlt években minden kultúrával foglalkozó szervezet tömérdek akadályba ütközött. A digitális világ fejlődése, a társadalmi átrendeződés gátló tényező volt, ami mindnyájunk kreativitását előtérbe helyezte. A ma embere azonban a nemzedékek közötti különbség problémájával szembesül. Hogyan lehet megszólítani a mai fiatalságot? Hogyan beszéljünk a tizenéves fiatallal, aki csak néhány másodpercig képes figyelni? Főleg a magyar nyelv és a magyar művelődés ápolása szempontjából erre a kérdésre kell megtalálni a válaszokat – mutatott rá az alpolgármester.
Szilágyi Dóra: Miénk itt a tér…
„Félszegen, de szívesen fogadtam el a felkérést, hogy az EMKE közgyűlésén felszólaljak. Előadásomnak Az erdélyi magyar fiatalok kulturális tere címet választottam, és azt mutatom be, hogy mit jelent a közművelődés a mostani nemzedéknek, amellyel együtt dolgozom és menetelek. Az előadásomon gondolkodva a „Miénk itt a tér, mert mi nőttünk itt fel” dalrészlet jutott eszembe. Évtizedek választanak el minket a dal keletkezésétől, de a dalnak ma is van időszerűsége” – vezette fel mondanivalóját Szilágyi Dóra Emese.
A MIÉRT-elnöke és az RMDSZ EP-képviselőjelöltje kifejtette: mi itt vagyunk, erdélyi magyarok, különböző generációk, a magunk harcaival, akik próbálunk megmaradni ebben a térben, amit szülőföldnek hívunk. De nem csak megmaradni akarunk, hanem mindennapjainkat megtölteni színekkel, hangokkal, érzésekkel, azaz alkotni és nyomot hagyni magunk után.
„Azt vallom, hogy a kultúra teremt minden interakciót, ami a közösségben ember és ember között létrejön. A ma emberének életterét temérdek impulzus, információ, kép, zaj tölti be. Ami egyikünknek zaj, a másiknak fülbe mászó dallam. Újabb irányzatok és technológiák jelennek meg. Valamikor a slam poetry, a grafittik borzolták a kedélyeket, ma már a mesterséges intelligencia segítségével képet, dalt, esszét alkothatunk. Az online térbe költözött az oktatás, a munka, a szórakozás is. Soha nem állt a rendelkezésünkre ennyi információ és kifinomult eszköz. Bár az eszközök és a kommunikációs csatornák egyre bővülnek, a kérdés ugyanaz: hogyan hasznosítjuk ezeket itt és most az erdélyi valóságunkban? Hogyan tudunk értéket teremteni és megőrizni? Hogyan tudjuk transzilvanista gondolkodásunkat átörökíteni? Hogyan őrizhetjük meg a szellemi teret, ami a miénk úgy, hogy betöltjük a teret, minden dimenzióját?” – tette fel a kérdést.
Szilágyi szerint a fiatalok életkoruknál fogva fogékonyabbak az újra, hozzák az erőt, ami tovább visz. A fiatalokkal dolgozunk és menetelünk, lépésről lépésre. A civil kezdeményezések, mozgalmak élete soha nem volt könnyű, de most még nehezebb, mint eddig. A leállás, az elszigetelődés rányomta bélyegét a közösségi életre. Ennek következményeit ma is érezzük, innen próbálunk visszaépülni – mondta.
„Célunk közös, az önálló magyar kultúra megőrzése és továbbadása. A MIÉRT az EMKE partnere kíván lenni: felajánljuk erőforrásainkat, lendületünket és elszántságunkat, hogy összehangolhassuk programjainkat, megtaláljuk a közös ügyeket a szórványban és a tömbvidéken. A szorosabb együttműködés révén miénk lesz a tér, mert mi töltjük azt be” – hangoztatta a politikus, majd egy kisfilmben mutatta be a MIÉRT tevékenységét.
Karbantartási munkálatok várhatók
Az EMKE múlt évi tevékenységéről Széman Péter EMKE-elnök számolt be. Ebből megtudtuk: 2023-ban megszűntek a koronavírusjárvány miatti nehézségek, de az egyesület tevékenységére negatív hatást gyakorolt az ukrajnai háború miatti gazdasági válság, a magas infláció, ezért nem maradt anyagi fedezet az egyesület tulajdonában levő ingatlanok karbantartására és fejlesztésére. Mindezek ellenére két kismonográfiát jelentettek meg – Ördöngösfűzesről és Erdővidékről –, az EMKE kutatói programokban, továbbá konferenciákon vettek részt. A 2021-ben indított ASzakkör mintaprogramban eredetileg 30, ma 124 szakkör létezik, 620 résztvevővel, amit 75 vezető hangol össze.
„Jövőre ünnepeljük az EMKE létrehozásának 140., illetve a Györkös Mányi Albert Emlékház megnyitásának harmincadik évfordulóját. Az EMKE nyitott az együttműködésre, a kultúra terjesztését, a magyarság kulturális identitásának megőrzését illetően. Idén is folytatjuk a hagyományos programokat, építjük a meglévő kapcsolatainkat, és ha anyagi erőforrásaink megengedik, karbantartási munkálatokat szeretnénk végezni a Szabédi-, a Györkös- és a Sütő-emlékházban. Elérkezett az idő az alapszabályzat, a társ- és fiókszervezetek felülvizsgálatára” – tudtuk meg Széman Péter beszámolójából.
Katona Réka az egyesület tevékenységére vonatkozó pénzügyi, míg Imecs Veronka a cenzori jelentést mutatta be. Ebből kiderült: az EMKE a törvényes előírásoknak megfelelően működik, a könyvvitel betartotta a könyvelési szabályokat. A három jelentés elfogadása után néhány hozzászóló fejtette ki véleményét, majd Kovács Lilla, az EMKE ifjúsági szárnyának, azaz EMKISZ-nek az elnöke foglalta össze az EMKISZ tevékenységét, amelyből nem csak a rendezvények szép számáról alkothattunk képet, hanem azt is megtudhattuk, hogy minden betervezett eseményre sor került.
Az EME-elnökségének tisztújítását Muzsnay Árpád főtanácsos bonyolította le. Újraválasztották az eddigi elnökségi tagokat, és jóváhagyták, hogy Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke is az elnökség tagja legyen. Az EMKE elnöke Széman Péter maradt az elkövetkező négy évben is. Létrehozták az ügyvezető elnöki tisztséget, amelyet Ács Zsolt tölt be, aki eddig is tevékenykedett az EMKÉ-nél. A rendezvényen közreműködött a kolozsvári Sigismund Toduţă Zenei Főgimnázium két tanulója: Orbán Sarolt (XII. osztály, hegedű) és Sógor Dénes (XI. osztály, zongora), felkészítő tanáruk Incze Lilla kamarazenetanár volt.
EMKE-díjak 2024 – Gr. Bánffy Miklós-díj – Nagy Pál; Bányai János-díj – Mohay Tamás; Janovics Jenő-díj – Moldovai Katalin; Kallós Zoltán-díj – Kelemen László; Kovács György-díj – Lung László Zsolt; Könczei Ádám-díj – Könczei Csilla; Monoki István-díj – Kovács Bányai Réka; Nagy István-díj – Fülöp Judit; Poór Lili-díj – Tóth Tünde; Spectator-díj – Oláh-Gál Elvira; Szentgyörgyi István-díj – Tamás Csilla; Szolnay Sándor-díj – Forró Ágnes; Életműdíjak: Boros Zoltán, Farkas Ibolya, Gergely Erzsébet, Kulcsár Gabriella, László Bakk Anikó, dr. Matekovits György. Kiváló közművelői oklevelek: Huszti Orbán Sarolta, Batizán Attila, Haller Béla, Szilágyi Tibor, Birtalan Beáta Erzsébet, Oláh Gabriella, Hochbauer Gyula, Lózer Csaba László, Bartha Melinda, Ferenczi István.
