Folklór és a Mezőség iránt érdeklődőknek szerveztek szakmai fórumot a Tékánál

táncház
A Bagó Banda muzsikájára már pénteken összerázódott a csapat FOTÓ: TÉKA ALAPÍTVÁNY
Mezőség ma címmel rendezett folklorisztikai ismeretterjesztő és oktatásmódszertani szakmai fórumot és képzést az szamosújvári Téka Alapítvány április 12-14 között. A rendezvény ötletgazdája és főszervezője Nyitrai Marianna etnográfus, népdalénekes, az alapítvány idei Petőfi ösztöndíjasa.

A Nyitrai Marianna által koordinált rendezvénysorozatot néptáncoktatóknak, pedagógusoknak a folklór és/vagy Mezőség iránt érdeklődőknek egyaránt szólt, tehát a résztvevők skálája is széles volt: a néprajzkutatókon kívül pedagógusok, egyetemi hallgatók, érdeklődők és a mezőségi néptáncba most belekóstoló segesvári Kikerics néptánccsoport tagjai vettek részt. A Bagó Banda muzsikájára már pénteken összerázódott a csapat. 

Szombat délelőtt Balázs-Bécsi Enikő, a Téka Alapítvány nevében, házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, betekintést nyújtva az intézmény munkájába. Balla Gyöngyi a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány oktatási munkáját ismertette, hiszen néprajzi jelentősége minden résztvevő számára ismert. A névadót idézte, aki „nem a ládának gyűjtött” s e gondolat áthatotta az egész konferenciát. A dolgozatok bemutatói sem a könyvtáraknak írtak, hanem hogy a tudást használjuk és hasznosítsuk. Gergely Zoltán a mezőségi kántáló énekről tartott előadást, amelyek közül sok ismerősen csengett, de mindenikről új információkat is megtudhattunk.

Mihó Attila a magyarszováti népzenét kutatja, a konferencián Vintila Márton prímás életét és a tőle gyűjtött dallamokat mutatta be. Könczei Csongor előadása, A lehúzás utáni csend az ismertebb mezőségi zenészdinasztiákat mutatta be, illetve felvázolt olyan utakat, amely a hangszeres zene továbbörökítését teszi lehetővé. Nagy örömünkre mind a Téka, mind a Kallós népzeneiskolák lehetőséget nyújtanak a tanulásra, és nagy népszerűségnek örvendenek a fiatalok körében. 

Juhász Zoltán előadása érdekes kis szeletét mutatta be Mezőségnek, a magyar furulyásokat és dallamaikat. Megtudtuk, hogy mi a juhok nótája s meghallgattuk, hogyan csendülnek fel ismerős dallamok furulyán. Both József a válaszúti táncrendet ismertette, amely érdekes színfoltja a mezőségi táncoknak. Székely Melinda az ördöngösfüzesi lakodalmi szokások változásait mutatta be az 1930-as évektől napjainkig. Cserey-Both Zsuzsa széki gyermekjátékot mutatott be, természetesen a falu életébe is betekintést nyerhettünk ezáltal. 

A gyakorlati foglalkozások késő délután kezdődtek. Feketelaki Tibor és Székely Melinda feketelaki táncokat oktatott, a segesvári fiatalok megismerhették a tájegység táncának alapjait. Fábián Éva mesemondó a pályája kezdetéről mesélt, és betekintést nyújtott a sajátos módszerének kialakulásába. Nyitrai Marianna mezőkeszüi énekeket tanított. A hegedűsökkel Mihó Attila, a furulyasokkal Juhász Zoltán foglalkozott a hangszeres műhelyen. 

Az esti táncház után vasárnap álmosan ébredtek a résztvevők, de a délelőtt folyamán folytatódtak a gyakorlati műhelyek. Az Erdélyi Hagyományok Háza által támogatott rendezvényen mindannyian sokat tanultunk, és az oktatási szinttől függően hasznosítjuk a tanultakat.