Az építészmérnökként dolgozó, verseket és prózai műveket is publikáló Gheorghe Ursut 1985-ben tartóztatták le, miután megtalálták rendszerellenes feljegyzéseket tartalmazó naplóját. Ursut főleg azért üldözték, mert a kommunista diktatúrát bíráló kommentárokat juttatott el az Egyesült Államok által működtetett Szabad Európa Rádióhoz.
A katonai ügyészség szerint Marin Parvulescu tartalékos őrnagy és Vasile Hodis tartalékos ezredes - akik abban az időszakban a Securitate tisztjei voltak - úgy akarták leplezni Ursu börtönbe zárásának politikai indítékait, hogy külföldi valuta - 17 dollár - illegális birtoklásáért "gyártottak" neki közbűntényes eljárást.
A rendszeres kínvallatásnak kitett Ursu haláláért eredetileg csak a fővárosi "milícia" (a kommunista rendőrség) volt parancsnokát, annak helyettesét és Ursu egykori cellatársát, Marin Clitát vonták felelősségre - aki a szekusok utasítására - szintén rendszeresen verte őt. Azt a vizsgálatot, amely a vallatást vezető két szekus esetleges bűnösségére próbált fényt deríteni, eredetileg vádemelés nélkül lezárták. A legfőbb ügyész azt követően rendelte el a dosszié újbóli kivizsgálását, hogy az egykori politikai fogoly fia, Andrei Ursu 2014-ben 17 napig tartó éhségsztrájkkal követelte az apját halálra kínzó egykori szekustisztek és politikai vezetők felelősségre vonását.
Az Agerpres hírügynökség szerint az egykori milicista parancsnok egészségi okokra hivatkozva elkerülte bebörtönzését, helyettese tíz évet ült, Ursu egykori cellatársa pedig kilenc év után, jó magaviseletért szabadult, de most ismét börtönben van, mert egy koppenhágai szállodában megölt egy légi utaskísérőt.
Ugyanebben az ügyben a Securitate egykori parancsnokát, az időközben elhunyt Tudor Postelnicut szintén felmentette az embertelen bánásmódban való bűnrészesség vádja alól a legfelsőbb bíróság.
A legfelsőbb bíróság csütörtöki végzése a bukaresti táblabíróság 2019-ben hozott ítéletét emelte jogerőre. A két Securitate-tisztet eredetileg emberiség elleni - elévülhetetlen - bűncselekményekkel vádolták, az alapfokon eljáró instancia azonban embertelen bánásmódra módosította tetteik büntetőjogi besorolását, és felmentette őket.
Andrei Ursu, a disszidens fia a bíróság végleges döntésének kihirdetése előtt közzétett üzenetében azt állítja, hogy tanúvallomások és dokumentumok tucatjai bizonyítják, hogy Pîrvulescu és Hodis halálra kínozta Gheorghe Ursut fogva tartása idején.
A Hotnews által idézett kommentben Andrei Ursu kifejti: a per tétje nem csak igazságot szolgáltatni édesapja számára, hanem az is, hogy a román igazságszolgáltatás végre bebizonyítsa, képes felfogni és elítélni a Ceauşescu-diktatúra bűntetteit.
„Az igazságszolgáltatás felelőssége és feladata - különösen az emberi jogok és az emberi méltóság súlyos megsértésének ilyen eseteiben – hogy ezek a bűncselekmények soha ne ismétlődjenek meg. Ez az elsőszámú jogi eszköz, amellyel Nürnberg óta a nemzetközi közösség igyekszik csirájában elfojtani a félelem és az erőszak által fenntartott totalitárius rendszerek kialakulását” – írja Andrei Ursu.
Meggyalázták a kommunizmus áldozatainak emlékét
A Gheorghe Ursu disszidens haláláért felelős személyek felmentése olyan döntés, amely szembemegy mindazokkal az értékekkel, amelyeken a jogállamiság alapul, illetve a romániai igazságszolgáltatás eszméjével – írja a kommunizmus időszakát, ennek bűntetteit vizsgáló intézet, az IICCMER.
„A Securitate kínzóinak felmentése az embertelen kommunista rendszer valamennyi áldozatának emlékét sérti, sértő szenvedő családjaikkal szemben is, és ami a legfontosabb, szembemegy társadalom alapvető erkölcsi normáival.
A különböző állami intézmények, köztük az IICCMER erőfeszítései ellenére, amelyek több mint szilárd bizonyítékkal látták el az igazságszolgáltatást, a kommunista elnyomó apparátus egykori tagjainak vallomásai győztek, akik ma hazafinak és a nemzeti érdekek védelmezőjének tüntetik fel magukat. Az egyetlen érdek, amelyet valójában védtek, a személyes érdekük volt, illetve a Ceaușescu-klán érdekei, a gonoszság és a hazugság szolgálatában álltak" - vélekedett Florin Șandru, az IICCMER ügyvezető elnöke, akit a Hotnews idéz.
Alina Gorghiu igazságügyi minisztert szomorúsággal tölti el, hogy a legfelsőbb bíróság jogerősen felmentette az embertelen bánásmód vádja alól a Securitate két tartalékos tisztjét, Marin Pîrvulescut és Vasile Hodişt.
„Szomorú számomra ez a nap! Egy olyan ország egyszerű polgáraként, amelyik számára az emberi sorsokat tönkretevő diktatúra továbbra is egy baljós emlék, azt szerettem volna, hogy ne legyek tanúja a kínzás, az erőszak legitimálásának - írta Facebook-bejegyzésében Gorghiu.
ICCJ: az Ursu-ügy elszigetelt eset…
A legfőbb ügyészség elemzi azokat a rendkívüli jogorvoslati eljárásokat, amelyekkel megfellebbezhető a Gheorghe Ursu volt politikai fogoly kínvallatóit jogerősen felmentő legfelsőbb bírósági ítélet.
A bírák a Gheorghe Ursu disszidenst megkínzó Marin Pîrvulescu és Vasile Hodiș volt Securitate-tisztek felmentéséről szóló döntésükben azzal érvelnek, hogy 1985 vonatkozásában nem lehet arról beszélni, hogy a Securitate által folytatott elnyomás szisztematikus volt, amely az aktív lakosság egészének ellenőrzésében nyilvánult meg, legfennebb "néhány személyes konfliktusról" lehetett szó. A bírák azzal is érvelnek, hogy a Securitate által alkalmazott "úgynevezett elnyomó és megfélemlítő akciókat" ma is alkalmazzák a bűnügyi nyomozások során. A bírák továbbá azt is állítják, hogy a Ceauşescu-rezsim idején nem volt egyértelmű szándék az államhatalom ellenfeleinek következeset kiirtására, és tagadják, hogy Gheorghe Ursut a kommunista rendszer ellenségnek tekintette volna.
„A néhány konkrét személyre korlátozódó konfliktus nem meríti ki a bántalmazás bűncselekményét”, írja indoklásában az ICCJ. A testület teljes mértékben tagadja Gheorghe Ursu politikai disszidens státuszát, mondván, hogy nem nyilvánosan fejezte ki egyet nem értését az állami és pártpolitikával.
Véleményeit és sérelmeit vagy személyes naplójában fejtette ki, de nem hozta nyilvánosságra, vagy a Szabad Európa rádióban sugárzott anyagokban tette közzé (ahogy az áldozat nyilatkozataiból kiderült), ahol viszont a nevét nem említették, illetve a munkahelyén tett megjegyzéseiben - írják.
A döntés meglepetést és elkeseredést váltott ki a román civil társadalom körében. A PEN Club felháborodását, sajnálatát és értetlenségét fejezi ki a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék döntése miatt, amelynek értelmében megerősítette a kommunista rezsim által politikai nézetei miatt börtönbe vetett Gheorghe Ursu meggyilkolásával vádolt két szekus tiszt ártatlanságát és reméli, hogy a döntést rendkívüli bírósági felülvizsgálatnak vetik alá.
„Több mint harminc évvel a kommunizmus bukása után és a rendszer borzalmaiért felelősséget viselő személyek elleni valódi, nem csak szimbolikus perek hiányában felháborít és aggaszt bennünket, hogy a bíróság túllépte hatáskörét, és a történészek helyébe lépve valóságos logikai és jogi akrobatikai mutatványokkal kezel egy konkrét ügyet, egyszerűen elferdítve a történelmi igazságot. Úgy véljük, hogy ez a kísérlet a történelem átírására a román igazságszolgáltatás legmagasabb szintjén egy újabb lépés egy olyan irányba, amely mindannyiunk számára aggodalomra és felháborodásra adhat okot” – fogalmaznak.
Borítókép: Máramarossziget, Börtönmúzeum
