Rangsorolta önkormányzati tanácsos-jelöltjeit az MKT
Az RMDSZ országos vezetősége részéről Székely István társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnök szólalt fel. Elmondta: a június 9-i összevont önkormányzati és európai parlamenti választások alkalmával az utóbbi esetében sokkal nagyobb a tét az öt százalékos bejutási küszöb miatt. Magas román részvétel esetén ugyanis fennáll a veszély, hogy az RMDSZ-lista nem kapja meg a bejutáshoz szükséges szavazatszámot. Számítások szerint a felmérések által előre jelzett 60 százalékos részvétel mellett az RMDSZ-nek meg kell sokszoroznia szavazatainak számát. Kolozsvárról szólva elmondta: az itt élő több tízezres ezres magyar közösségnek alig egyharmadát lehet az etnikai hálózatokon keresztül megszólítani, nagy kérdés, hogyan lehet eljutni, mozgósítani a további kétharmadot. Beszélt a sikeres aláírásgyűjtésről, amely alkalmával Kolozs megye az előírt kvótához képest jobban teljesített.
A tanácskozáson jelen levő Vincze Loránt EP-képviselő megköszönte a megyei szervezetnek az aláírásgyűjtésben kifejtett munkáját. Az elhangzott számításokra utalva úgy fogalmazott: ha az a 288 ezer erdélyi magyar, aki aláírásával támogatta az RMDSZ-t, „elvisz magával még egy személyt” a választások napján, bőven meglesz az a szavazatszám, amely továbbra is biztosítja az erdélyi magyar képviseletet az EP-ben. Felhívta a figyelmet, a júniusi megmérettetés országos jelentőségű, bármilyen „botlásnak” negatív kihatása lehet a decemberi parlamenti választásra is.
Csoma Botond felszólalásában annak a lugosi fiatalnak az esetét említette, akit társai megvertek és megaláztak, csak azért, mert magyar. Nem szabad átsiklani az eset felett, hiszen ez jelzi, mekkora magyarellenesség jellemző még mindig erre a társadalomra. Bizonyíték erre az is, hogy a román vezetők továbbra sem álltak ki, hogy nyilvánosan elítéljék az esetet. Ennek a magyarellenes közhangulatnak a fokozásában nagy szerepe van a szélsőségesen nacionalista AUR nevű párt provokációinak, amely az úzvölgyi magyar temetőgyalázás után nőtt hirtelen 9 százalékra 2020-ban.
„Ha június 9-én megroggyan a térdünk, ezek a politikai kalandorok fognak vigyorogni az önkormányzatokban, az európai és bukaresti parlamentben. Az AUR nem az RMDSZ-re, a magyar közösségre jelent veszélyt!” – fogalmazott.
Következett a megyei tanácsosok beszámolója négyéves tevékenységükről, majd bemutatkoztak az új megyei önkormányzati mandátumra pályázó jelöltek.
Csoma Botond személyében egyetlen megyei tanácselnök-jelölt volt. Azért vállalta a jelölést – indokolta döntését a parlamenti képviselő, aki egyben a Kolozs megyei szervezet elnöki tisztségét is betölti –, mert úgy értékeli: a júniusi választások tétje, nem csak helyi, hanem országos jelentőségű is.
„Nem ígérem, hogy meg fogom nyerni a tanácselnöki tisztséget, elsősorban nem is ez a célom, bár úgy érzem, rendelkezem annyi tapasztalattal, hogy akár elvezessem a megyét. De a hatalmas tétre való tekintettel azt gondolom, a megyei tanácselnök-jelölti pozícióból sokkal jobban tudom közvetíteni az üzeneteket, amelyek nem csak helyi, hanem országos jelentőséggel is bírnak. A cél a hatékony fellépés, hogy a magyar érdek ne sérüljön” – hangsúlyozta.
A jelöltek bemutatkozásakor kiderült, hogy mind az öt megyei tanácsos indul újabb mandátumért: Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete ügyvezető elnöke, Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója, Lőrinczi Zoltán, a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség (AFIR) munkatársa, Rés Éva, vállalkozó, az RMDSZ Kolozs megyei Nőszervezetének elnöke, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Hozzájuk csatlakozott a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola igazgatója, Okos-Rigó Dénes, illetve Szabó-Csorba Zsuzsanna KIFOR-elnök. Mindketten négy évvel ezelőtt is pályáztak, de nem kerültek befutó helyre, most ismét próbálkoztak.
Pénteken az RMDSZ kolozsvári városi szervezet rangsorolja a kolozsvári polgármester-, illetve helyi tanácsos-jelölteket.
