BÚÉK luxuskivitelben

Szilveszteri parádé Z generáció módra grătározással még inflációban is

szilveszter
Az eltúlzott karácsonyi költekezés és kényszeres vásárlási lázban telt napok lejárta után sem lélegezhet fel a számlaegyenlegünk sokáig, hiszen kopogtat a szilveszter. Mindenhonnan nagybetűs BÚÉK néz vissza ránk, amit szintén a fényűzés és a pompa jellemez, na meg a pezsgő, a virsli, a franciasaláta, avagy böff, és a hideg tál készítése és fogyasztása bármilyen mennyiségben és arányban.

De nem a menü az, ami a fiatalok szilveszterezési tradícióit leginkább jellemzi, hanem az ünneplés hogyanja, mikéntje. Két töltött káposzta és pohár pálinka között, a kajakóma beállta előtt még eszembe jutott, hogy mennyire várja minden fiatal az újévi bulizást, minden rossz elengedését, a nagyon ambiciózusok még az új év új én fogadalom megtételét is. Ezen felindulásból érdeklődni kezdtem, ki hogyan tervezi az év elbúcsúztatását és főleg, hogy mennyi anyagi ráfordításába kerül. Mert nem kell szépíteni: az árak az egekben, az elmúlt három évben a bérelhető házikók ára a kétszeresére emelkedett, a fiatalok számláján pedig általában sincs kettőnél több nullás összegű szám. „Mert a fiatalok fejében csak a buli, a flancolás jár. Ezeknek már semmi nem elég, aztán elsején tele van velük a sürgősség, bezzeg, régebb nem így ment.” Már-már hallom a lelki füleimmel, amennyiben ilyen kifejezés létezik, ahogy hasonló mondatokat hangoztatnak a meg nem értők. A valóság viszont sokkal bonyolultabban zajlik le a fiatal életében, hiszen emlékeket szeretne, kellemes időtöltést a barátaival, kihasználni a vakációt vagy a szabadságot, de közben törekszenek a gazdaságos, nem túl sok pénzt elverő szilveszter megszervezésére is.

Magam is már számos formában töltöttem a szilvesztert, voltam többnapos, de egyéjszakás buliban is, választottam munkát is szórakozás helyett, mindig a helyzettől függően alakítottam az év ezen időszakát. 

A megkérdezett ismerősök, barátok forgatókönyve közül, helyszín kategóriában a legdrágábbnak mindennel ellátott, igazán extra ház bizonyult, a maga éjszakánkénti 5000 lejes ajánlatával, nagyjából húsz személy számára. Ez egyértelműen nem a diák, az egyetemista vagy az átlag fiatal pénztárcájával kompatibilis összeg, főleg a már amúgy is költséges hónap eleji Mikulás és az azt követő karácsony után, viszont ha körülnézünk a többi opciók között a Bookingon vagy hozzá hasonló felületeken, néhány megyével odébb, fővárosunkhoz közelítve vannak még ezt is megszégyenítő, már a jóérzés határán sokszorosan túlmenő, kész vagyont követelő lehetőségek is. Akad, persze, jóval olcsóbb alternatíva is, amennyiben még mindig a házbérlés tengerén evezünk, de ezekben az esetekben sem az olcsó az első jelző, amit a bérléshez köthetünk, csupán a csilliárdokért bérelhető opciók mellett ezek még beleférnek a megfizethető kategóriába. Ha nem vágyunk a hiperszuper, extra házikóra, vannak olyan helyek is, amelyek cirka 500-1000 lej értékben bérelhetőek. Persze, ezek az árak is egy éjszakára vonatkoznak, így ha néhány becsületes napot el szeretne tölteni valahol a társaság, összértékben csak a helyszín kipipálása ebben az esetben is súrolni fogja a több ezer lejes pénztárcabénító plafont. Ez egyértelműen megoszlik, ha tizenöt-húsz fős társaság tervez együtt ünnepelni, de arra sem támaszkodhatunk, hogy minél többen legyünk, mert több személyre osztódik az összeg, lévén, hogy a házikók kapacitása az olcsóbb árkategóriában – ami még mindig nem olcsó, csak egy fokkal job, mint a teljes mértékű csőd a szilveszter miatt – legfeljebb 12-15 főre alkalmas. A nagyobb baráti társaságok helyzete is megoldható, ilyen esetben szomszédos házakat is bérelhetnek, így két házban közel harminc személy kényelmesen ünnepelhet, ez viszont nyilván duplázza a költségeket. Egyértelmű tehát, hogy a mai világban nem jövedelmező, ha sok barátunk van és minddel egyszerre szeretnénk ünnepelni. Ha az átlagot vizsgáljuk, és 14 személyes társasággal, középkategóriás, éjszakánkénti 700 lejbe fájó házikóval számolunk, illetve három éjszakával, hogy legyen egy teljes nap is az ünneplésben, az akkor is 150 lejbe kerül. Ami nem nagy összeg. Ez viszont még csak a szilveszternek az a része, hogy fedél kerül a fejünk fölé és párna a fejünk alá. Az étel és ital még sehol, és ha mindent sorra veszünk, lassan, de biztosan egész szépen gyarapodni látszanak a kiadások. 

A legjobban mindenképp azok a társaságok járnak, akik saját házban ünnepelhetnek, így a caragialés bankókat fordíthatják más kiadásokra, mint például a hús vagy a miccs, mert ugyebár nincs többnapos bulizás grătarozás nélkül. Ez is kényes helyzet, mert akié a ház, azé az egész hétvégés stressz, hogy ne törjön be ablak, ne kelljen ágyat vagy ágyneműket felégetni, és rakhatja egész éjszaka a tüzet. Akinek meg tiszta véletlenül akad felesleges háza, az inkább kiadja, mert abból bevétel érkezik és a kár is felmérhető, megfizettethető. De feltételezzük, hogy a lehetőségek pénznyelő tengerében végre szilveszteri kecóra találunk. Akkor mehet az igazi szervezkedés. 

Most mindenki ígérje meg, hogy nyugodt marad, mert a következő pont váratlanul érhet minden szülőt. Jöhet a nagy kérdés megválaszolása: milyen piát és mennyit vegyünk? A borvizes flakonban hozott házi pálinkák mellett azért előkerülnek más finomságok is, természetesen mértékkel – ugye, igen. A nagy dilemma, hogy minőség vagy mennyiség az utóbbi években háttérbe szorult. Minden fiatal, akinek fájt már a feje a Jäger olcsó koppintásától, vagy ette már a kefét a beazonosíthatatlan összetevőjű vodkától, az tudja, hogy a minőség hálás dolog. Társaságtól és a személyek összeszokott dinamikájától függ, hogy a fogyasztandó innivalókat is közösen vásárolják, vagy mindenki visz magának, és gazdálkodik a maga tulajdonából, ezzel persze elkerülve, hogy ne adj’ Isten, az is fizessen, aki nem is iszik és fordítva. Az ital eldöntése tehát elég nagy falat, de ha már a falatokra térünk ki, az is tökéletes vitaindító, hogy mit együnk. Esetenként az étel kérdése már sokkal egyértelműbb, a hűtőszekrénybe bekerül a jól bevált otthonról pakolt, fagyisdobozokban tündöklő böff, bécsiszelet, töltött tojás, sonka, paprika, paradicsom és minden egyéb. Ebben a döntésben is opció, hogy mindenki a saját gyomráért felel és magának hoz ételt. Van persze, ahol önzetlen svédasztal alakul ki és végül a közösbe kerülnek az otthoni falatok, de van, ahol mélyen elítélendő a kommunizmus egyenlőségalapja és határozottan megmarad a magántulajdon felállása. Létezik, persze, az az opció is, hogy a lányok közösen hozzák és készítik a kaját mindenki számára, cserébe meg nem kell semmilyen innivalót hozniuk vagy pótolniuk az italok árába. De a lehetőségek tárháza itt is sokszínű és variálható, éppen a bőség zavarából alakulnak ki sokszor a feszültségek is.

Összességében igen hamar és lazán belefuthatunk egy ezresbe fájó szilveszterezésbe, de okosan megszervezve ebből le is lehet faragni. Mindenképp tanácsos időben elkezdeni az előkészületi munkát, mert az ominózus december végéhez közeledve a házak ára tökéletesen fordítottan arányosan egy és ugyanazon iramban emelkedik, mint ahogyan a hőmérséklet csökken.