Magyar Tudomány Napja Erdélyben 22. alkalommal
– Több éve szervezzük a magyar tudomány napját: jó érzés látni, hogy ünnepel az erdélyi magyar tudós társadalom. A tudományos eredmények bemutatásával, megemlékezésekkel egymást serkentjük a további munkára. Ha ennyien összegyűltünk, akkor ez azt jelenti, hogy a tudományos életet fontosnak tartjuk. Képesek vagyunk úgy szervezni mindennapjainkat, hogy legyen egy nap, amikor egymásra figyelünk, a tudományos eredményeket bemutatjuk. Számot adunk a kutató életének nehézségeiről, de sikereiről is. Ünnepelni is tudunk. Egymásnak tanácsot, bátorítást tudunk adni, újabb kutatásokat is szőve. Ez a fórum erre is alkalmas – fogalmazott Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke. Hozzátette: tervezzük a régió tudományos jövőjét az MTA-val szorosan együttműködve. – Fontos a tudományos közösség építése, megtartása. A személyes találkozások, a szakmai beszélgetések teszik még hitelesebbé, emlékezetesebbé, maradandóvá ezt az eseményt, amely hozzájárul a tudományok közötti kapcsolatok kiterjesztéséhez és erősítéséhez is – mutatott rá az EME-elnök
– A tudomány napját ünnepeljük olyan korban, amikor az áltudományos nézetek gyorsan terjednek. Fontos elfogadni a tudományos igazságokat, a ma elfogadott tudományos igazságok megbízhatóak. Tudósaink lényegesen hozzájárultak az elméletek kidolgozásához és a gyakorlati megvalósításához is. A rendezvény szerepe a tudományos világnézet elterjedése az erdélyi magyarság körében. A fő cél a tudományos élet megszervezése, és a tudomány népszerűsítése Erdélyben. A KAB szakbizottságai és az EME szakosztályai szakmai konferenciákat tartanak ilyenkor. Nehéz elérni ilyen rendezvényekkel a fiatalok ingerküszöbét, de igyekszünk bevonni a doktoranduszainkat. Így a fiatalok megismerik egymás eredményeit – mondta beszédében Nagy László egyetemi oktató, a KAB elnöke.
Az oktatók és a diákok megállják a helyüket a nemzetközi megmérettetéseken (Fotó: Rohonyi D. Iván)
Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának vezetője a kolozsvári magyarság jelképes helyének, magyar szigetnek nevezte a rendezvénynek helyt adó Protestáns Teológiai Intézetet. – Tegyünk szert minél több tudásra, műveljük a tudományt, hogy egyre többet tudjunk, miközben rájövünk, milyen hatalmas az a tudás, amire nem tudtunk szert tenni – közölte Kocsis Károly.
– A magyar tudomány napját Erdélyben a globális kihívásokra adott válaszok jegyében ünnepeljük. Mind egyetértünk abban, hogy kihívásokban nem szűkölködünk. Gyakran az az érzésem, hogy Európa keleti sarkában nagyon kicsik vagyunk ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljunk a világrengető problémák megoldásához, de tudatosítom magamban, hogy az általam képviselt intézmény, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sok területen a világ élvonalába tartozó kutatásokat végez. Oktatóink és diákjaink megállják a helyüket a nemzetközi megmérettetéseken. Minden mérőszám azt mutatja, hogy a BBTE magyar tagozata számarányán felül járul ezekhez az eredményekhez. A konferenciák során tapasztalt és fiatal kutatók mutatkoznak be, az ő eredményeik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy közösségként megpróbáljuk megfogalmazni a válaszokat a globális kihívásokra, ez által hozzájárulhatnak Erdély és Kolozsvár hírnevének öregbítéséhez a tudományos közösség részeként is – közölte Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese.
– A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyidős a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénnyel. A Sapientia EMTE közel negyed századdal ezelőtti tervezési folyamata kiteljesedett, méltó és megfelelő módon tudunk hozzájárulni az erdélyi, a magyar és a Kárpát-medencei nemzetközi tudományosság fejlődéséhez. A magyar tudomány napjával Erdélyben stabilitást valósítunk meg – magyarázta Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora.
– Tudatosítani kell, hogy a magyar tudományt ünnepeljük Erdélyben, erdélyiekkel, anyaországiakkal és a világ minden tájáról érkező tudósokkal. Remélem, hogy a mai nap arra fog szolgálni, hogy a jövőben még több szó esik a magyar tudományosságról, még nagyobb szerepet kap a tudomány a híradásokban, a sajtóban. A tudomány élet-halál kérdése: az elmúlt száz évben a csecsemőhalandóság a töredékére esett vissza a tudománynak köszönhetően. Az elmúlt száz évben Magyarországon a várható élettartam közel megduplázódott, ez is a tudománynak köszönhető. Az erdélyi legelrejtetettebb magyar közösség is a tudománynak és a technikának köszönhetően egy kattintásra van a másik közösségtől. Ez a közösségszervezés, az identitáserősítés számára óriási előny és lehetőség. A határon túli magyar közösségek egyetlen kattintásra vannak az anyaországtól, a magyar nemzeti összetartozás egy kattintással erősíthető, és ez az előny a tudománynak, a fejlődésnek köszönhető. A tudomány a kulcs ahhoz is, hogy a magyarság közösségi szinten és egyénileg is életerős lehessen – magyarázta Kőrösi Viktor Dávid vezető magyar konzul.
– Középiskolai tanárként az első sikerélményem az volt, amikor a tudományos diákköri konferencia Kárpát-medencei szakaszán két diákom megnyerte a nagydíjat. Ez volt az a pillanat, amikor tudatosult bennük, hogy mennyire értékes munkát végeztek. A mostani rendezvényben benne van a mindennapok munkája és alázata, és benne van az a szándék is, hogy legyen egy olyan nap, amikor bemutatjuk és ünnepelhetjük a tudományos tevékenységet. Az oktatás az RMDSZ számára mindig is prioritás volt. Az oktatásnak hangsúlyos szerepe van a tudományos kutatások előkészítésében, a tudományos ismeretek terjesztésében. Az egyetemek és a kutatóintézetek olyan közösségi teret biztosítanak, ahol kutatók és hallgatók párbeszédet folytathatnak, új ötleteket generálhatnak. A tudományos ismeretek eljutnak a társadalom különböző rétegeihez, ösztönzik az innovációt, a tudományos fejlődést. A mai nap a tudományos tevékenységet szolgálja és az oktatás fontosságát hangsúlyozza – mondta Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke.
A köszöntőket követő ünnepi plenáris ülésszak előadói a következők voltak: Kollár László Péter (akadémikus, építőmérnök, az MTA főtitkára), Záborszky László (neurobiológus, New Jersey-i egyetemi professzor, az MTA külső tagja), Szenkovics Dezső (a Sapientia EMTE dékánja, adjunktusa) és Hollanda Dénes (gépészmérnök, professor emeritus, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kar gépészmérnöki tanszékének volt oktatója).
Bitay Enikő adta át a gróf Mikó Imre-emlékplakettet Kollár László Péternek, Záborszky Lászlónak, Hollanda Dénesnek, Bogdándi Zsolt történésznek, Fülöp Ibolya egyetemi docensnek, gyógyszerésznek. Nagy László KAB-elnök négy tudományos díjat osztott ki. A tudomány erdélyi mestere díjat Sándor József székelyföldi matematikusnak ítélték oda (a díjazott egészségi problémái miatt nem lehetett jelen). A fiatal kutatói díj a marosvásárhelyi Szabó Zoltán István gyógyszerészhez, egyetemi oktatóhoz került. A tudományos kiválóság díjat a kolozsvári BBTE oktatója, Kádár Edit nyelvész vehette át. Tudományközvetítés és tudományos bírálat díjban Karácsony János nyugalmazott BBTE-oktató részesült. A délelőtti rendezvény a Flautino Kamaraegyüttes – Péter Orsolya (fuvola), Vajas Emőke (fuvola) és Móriczi Melinda (zongora) – fellépésével zárult. Délután az EME-székházában fiatal kutatók előadásait hallgathatták meg a résztvevők.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván)
