Kérdésemre Novák Péter elmondta: nagyon komoly jogi feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy a színház műsorra tűzhesse a Jézus Krisztus Szupersztár rockoperát, el kell nyerni az engedély megadásában illetékes szakemberek tetszését. Ez vonatkozik az alkotógárdára, szereplőkre, a díszlet- és jelmeztervekre, némiképp a rendezői koncepcióra is.
– Tanúbizonyságot kell tenni az énekesek alkalmasságáról hang- és képi felvételek formájában. Olyan imázstervet kell benyújtani, amiből következtetni lehet a tervezett produkció stílusára, a rendező elképzeléseire. Bizony, el fognak jönni a főpróbára, és ha úgy érzik, hogy nem felel meg az elvárásoknak, akár vissza is vonhatják az engedélyt… A világpiacon elképesztő engedélyeztetési procedúrához vannak kötve a zenés színházi előadások. Óriási üzlet! Mi pedig nagyon szeretnénk összehozni ezt a produkciót, így meg is teszünk mindent amellett, hogy őrizzük alkotói identitásunkat, elképzeléseinket. De a „biznisz” máshol van… – nyilatkozta.
"Ez a történet mindannyiunk története, együtt kell megélnünk!" (Fotó: ujszo.com)
– Izgalmas a feladat, nekem volt már részem ilyesmiben nem egyszer – magyarázza Novák Péter Leonard Bernstein híres musicaljére a West Side Storyra utalva; a Veszprémi Petőfi Színház 1995-ös produkciójában játszott és koreografált, 2015-ben pedig a Magyar Állami Operaházban rendezhette meg.
– Nehéz kérdés, hogy nem a rendező dönt a szereplőkről, hanem a jogtulajdonosok, jelen esetben Londonban – mondja a rendező megjegyezve: kicsit azért jól is esik ez a tehermentesség.
– Egyrészt az a szakmai kötelességünk, hogy színvonalas anyagot küldjünk ki. Másrészt bárkit is választanak majd, nekem biztosan megfelel, hiszen mindenkivel együtt kell tudnom dolgozni – tette hozzá.
– Miért esett a választása a kolozsvári magyar operára? Adottak a körülmények egy ilyen nagyszabású produkció létrehozására? – kérdezem.
– Pont az említett szakmai és emberi kritériumok okán; itt nem érhet meglepetés, maximum pozitív. Idén, amikor tízéves évfordulóját ünnepeltük a Báthory Erzsébet musical bemutatójának, a felújítás kapcsán ugyanazzal a lelkesedéssel, tehetséggel, odaadással és tenni akarással találkoztam, mint egy évtizede. Nem vagyok nosztalgikus alkat, de megrohantak az emlékek... Ilyen közösséggel újabb előadást összehozni ajándék a sorstól. A rockopera pedig rendkívüli, minden egyes szereplőjének, muzsikusának nyújt valamit, ekképpen a közönségének is – mondta Novák Péter, aki szerint a kolozsvári társulatból igenis, ki lehet állítani a szereplőgárdát.
– A társulat nagyon sok műfajban bizonyított már, a legnagyobb klasszikusoktól kezdve vadonatúj, „ide íródott” musicalig, lásd Szemenyei János Sándor Mátyását. Mindenben remekül helytálltak. A Jézus Krisztus Szupersztár rockopera sokféle éneklési stílust felvonultat, nem egy operai igényességű ária és duett szerepel benne. De többen meglepődnek, ahogy az operaénekesek hátrahagyva a klasszikus énektechnikát más műfajspecifikus hangon szólalnak meg. Mert megtudnak! Bízom abban, hogy mindez a döntnökök számára is egyértelmű lesz.
A rockopera korszakos jelentőségű alkotás. Ez volt az első olyan alkalom, amikor a rockzene és az opera, a komolyzenei hangszerelés találkozott a színpadon, új dimenziót nyitva ezzel a zenés színjátszásban. Megjegyzem, nem kisebb magyar szerzők merítettek ebből a remekműből, mint Szörényi Levente és Bródy János az István, a király megírásakor, nem is titkolva, milyen hatást gyakorolt rájuk Webber és Rice munkája – magyarázza.
Novák Péter – nem mellesleg a magyarországi Kimnowak rockegyüttes egykori frontembere – maga is többször játszott a Jézus Krisztus Szupersztárban (Veszprémi Petőfi Színház 1997, Miskolci Nemzeti Színház 2000), az egyik főszerepet, Júdást alakította. Arról faggattam, hogyan lehetséges egy színésznek felülemelkedni ezen a státuson, és a színpad másik oldalára, a rendezői székbe „átnyergelni”.
– Rengeteg olyan rendező van, aki színészként kezdte, majd rendezői feladatokra vállalkozott, és ebben nincs is semmi különös. A munkafolyamatok jellegéből adódik ezen képesség készséggé fejlődése. Ráadásul engem egy idő után már az izgatott a legkevésbé, hogy a színpadon vagyok, sokkal inkább foglalkoztatott, miként lehet a darab által feltárt gondolatokat érvényre juttatni a színpadi közösség által. Júdás szerepe kétségtelenül meghatározó volt a karrieremben, hiszen ekkor tanultam meg végre énekelni. Persze sokkal többet is jelentett számomra… – mondta.
– Miért épp a Jézus Krisztus Szupersztár? – a kérdés magától adódik, de magam is érzem ennek alaptalanságát.
– Amiért minden húsvétkor emlékezünk – hangzik a válasz. – A rockopera az emberiség legismertebb történetét dolgozza fel, Jézus életének utolsó hetét virágvasárnaptól megfeszítéséig – az én értelmezésem szerint a feltámadásig. A mi kultúrkörünk példa nélküli személyiségének, prófétájának, isten fiának története ez, megrázó példabeszéd az áldozathozatalról.
A klasszikus alkotások egyrészt azért váltak klasszikussá, mert remekművek, másrészt, mert minden korban, időben mondhatnak valamit. És ebben az apokaliptikus hangulatban, ami most uralkodik, úgy érzem, hogy ez a mindannyiunkat szembesítő történet „újra és újratervezése” majdhogynem kötelesség.
A színház az ókori görögök óta arra van kitalálva, hogy elbeszélt történetei kapcsán utaljon jelenünkre, arra, amiben élünk. Ilyen értelemben nem szeretnék semmilyen bevált formát, ezerszer látott musical-klisét követni. Ez a darab passiójátékként értelmezve, kivételesen erős érzelmi állapotra tudja hangolni a közönséget, ahogy napjainkban egy rockkoncert képes erre. Elképzelésem szerint a publikum is része lesz a produkciónak, majdhogynem tapinthatóan sodorják magukkal az események. Nem először keresem azt a formát, ami képes elengedni a hagyományos színházi felállást, hol a nézők csak ülnek a sötétben, a színészek pedig fent állnak a fényes színpadon... Ez a történet mindannyiunk története, együtt kell megélnünk! – fogalmazott Novák Péter.
