- Az ukrán államfő először látogat Romániába a háború kitörése óta. Mi indokolta a bukaresti vizitet?
- Lengyelország visszafogottabb lett Ukrajnával kapcsolatban, Szlovákiában is egy kevésbé Kijev-párti kormány alakul, ilyen összefüggésben Zelenszkij elnök bukaresti látogatásának üzenete van: „látjátok, milyen jó kapcsolataim vannak itt? Így is lehet!” Ez a kép kicsit sérült a román szélsőséges politikusok nyilatkozatai miatt, de marad a hivatalos román elköteleződés Ukrajna iránt.
Zelenszkij bukaresti útjának témája lehetett szerintem a gabonaexport segítése mellet a dunai orosz drón- és rakétatámadások elleni közös védekezés, amire majd a NATO ad választ. Eddig a NATO kerülte, hogy közös katonai akciót folytassanak Ukrajnával – az atomfenyegetés korában ez várhatóan így is marad.
- Az ukrajnai román kisebbség helyzete fajsúlyos kérdés lehetett a megbeszélések alkalmával?
- Igen, lehetett, hiszen a bukaresti politika hagyományosan áttételes nyomást szokott gyakorolni érdekeiért, lásd a Schengen-tagság és az ÖMV romániai üzletei közötti összefüggéseket. Az ukrajnai háború 2022. februári kitöréséig inkább csak a román parlament emelte fel a szavát nyilvánosan a mintegy 400 000 ukrajnai román jogfosztása miatt, hiszen korlátozzák nyelvhasználatukat, vallási-közösségi életüket. A román vezetés hajlamos volt kulisszák mögött tárgyalni az ukrajnai néptársaikról, kaptak is ígéretet Zelenszkijtől, hogy a háború után viszonyossági alapon „rendezik a kérdést” – utóbbi az EU csatlakozás feltétele is lenne. Mindezzel együtt kétségeim vannak arra nézve, hogy hamar megoldást lehetne találni az ottani románok emancipálására, mert például a román nyelvű gyülekezetek a moszkvai pátriárka alá tartoznak. Ugyanakkor szöges ellentétben fogják fel a történelmet Bukovina ügyében, az ukrán tankönyvek még mindig román elnyomásról beszélnek 1919-1940 között és ukrán történelmi területnek mutatják be Bukovinát, alaptalanul. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy nem engednek be román történelmi témájú könyveket. A csernyivici hatóságok bizalmatlanok az ottani románokkal szemben, legújabban Eminescu román költő plakettjét-emlékművét takarták le a városban egy ukrán színeket ábrázoló lemezzel, a belügyi alkalmazottak rendszeresen feloszlatják a román közösségi eseményeket, lásd a második világháborús áldozatokra való temetői megemlékezéseket stb. Tehát a vezetők mondhatnak szép szavakat, de helyben a valóság más – sok időnek kell eltelnie egy mentalitásváltáshoz, EU ide vagy oda.
- Véleménye szerint Iohannis elnöknek miért vált hirtelen fontossá a magyarországi látogatás? Miért húzódott ilyen sokáig ennek bekövetkezte?
Barabás T. János: Bukarest elismeri a gazdasági kapcsolatok fontosságát...
- Iohannis elnökbudapesti látogatása hónapok óta be van tervezve, de térségükben rendszerint csak az utolsó héten jelentik be hivatalosan a találkozót, mert addig folynak a jegyzékcserék a tárgyalási tematikáról. Magyarország jövő évi soros európai uniós elnöksége, kisebbségi ügyek, valamint a két ország közötti gazdasági, energetikai és közlekedési kapcsolatok szerepeltek a terítéken. Véleményem szerint a magyar félnek fontos volt, hogy a román elnökkel személyesen erősítsék meg a román gáz behozatalának fontosságát, hiszen ez nemzetbiztonsági ügy Romániában is, márpedig Iohannis a román nemzetbiztonsági tanács (CSAT) elnöke.
A tengeralapzati gázkitermelés megkezdését megint elodázta a román fél, ami összefüggésben lehet az osztrák kormányzat Schengen-stoppjának (a kitermelő cég ugyanis az osztrák ÖMV lenne), és az ukrajnai háborúval is, ami bizonytalanabbá teszi a tengeri gázkitermelést.
A román elnök utazását bizonyára az USA is jó szemmel nézi, mert Bukarest lett a nagytérségben a legmegbízhatóbb képviselője az amerikai érdekeknek - Varsó és Ankara önálló politikai húzásai miatt. Tehát nem nevezném hirtelennek a látogatást. Alapvetően arról van szó, hogy Bukarest elismeri a gazdasági kapcsolatok fontosságát, és jelzi biztonságpolitikai irányát, mintegy tanulságképpen számunkra. Már ideje volt, hogy ne csak szavakkal, de tettekkel is demonstrálja Bukarest a jószomszédsági viszonyt. Bukarest geopolitikai vetélytársnak tekint ránk, ez megjelenik a nemzetbiztonsági stratégiájukban is, ahol a térségben felbukkanó szuverenista, „illiberális” politikák miatt aggódnak. De a románok pragmatikusak, azt is látják, hogy a kétoldalú kereskedelmünk tavaly meghaladta a 12 milliárd dollárt - összehasonlításként Bulgáriával a román kétoldalú kereskedelem 3 milliárd dollár – ezért vannak területek, ahol fejlődni fognak kapcsolataink. Mégpedig azokon, amelyek a tárgyalási tematikában megjelentek. A két ország üzletemberei megbíznak egymásban, illik a politikusoknak lereagálni ezt.
Borítókép: MTI
