Szenzáció – 1330-ból származik a magyarvistai templom mestergerendája
Vissza

Szenzáció – 1330-ból származik a magyarvistai templom mestergerendája

Művészettörténeti szenzációról számol be a budapesti Teleki László Alapítvány a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A Kolozsvártól 18 kilométerre fekvő Magyarvista református temploma hajójának egykori famennyezete és tetőszerkezete, valamint az azokat alátámasztó oszlop és mestergerenda 1330-ban készült; ilyenképpen, mai ismereteink szerint, ez Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezete. A Teleki László Alapítvány felhívja a figyelmet arra is, hogy ez a felfedezés a középkori eredetű templom rendkívül értékes falképeinek kutatásában is új eredményeket hozhat. A kutatást, és annak művészettörténeti jelentőségét november 24-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatón ismerteti a Teleki László Alapítvány; Kiss Lóránd restaurátor, Weisz Attila művészettörténész és Tóth Boglárka dendrokronológus szakértő Magyarvistáról kapcsolódnak be, és részletezik a kutatási eredményeket.

A templomban, amely Erdély és Kalotaszeg egyik legismertebb középkori műemléke, a Teleki László Alapítvány a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv keretében dendrokronológiai (a fák évgyűrűinek vizsgálatán alapuló kormeghatározást) végeztetett. A dendrokronológiai vizsgálatokat 2022 őszén a csíkszeredai Anno Domini Dendrolab csapata végezte el, a templomban kutató falkép-restaurátorok és művészettörténész kezdeményezésére.

A vizsgálat és az azt követő laboratóriumi elemzés során bebizonyosodott, hogy a templomhajó hosszában, a középen futó mestergerenda, és az azt alátámasztó faragott oszlop 14. századi, mégpedig az 1320–30-as évek fordulójáról származik. A kő oromfalakba beillesztett gerendák, valamint a 17. század közepén készült tetőszerkezet egyes elemeinek évgyűrű-vizsgálata arra is rámutatott, hogy maga a templomhajó és korábbi tetőszerkezete is a 14. században épült. Ez esetben évre pontos a keltezés, az egykori tetőszerkezethez 1329-1330 telén kivágott tölgyfát használtak. Értelemszerűen, a tetőszerkezetet már 1330-ban megépíthették, tehát a falképek is a 14. század első harmadában készülhettek.

A kőből rakott, egyhajós, négyzetes szentélyű magyarvistai templom a román kori nyugati kapuzata alapján a 13. század végén épülhetett. Az istenháza gazdag festett fa berendezéssel rendelkezik, amelynek kiemelkedő darabja az átalakított, késő gótikus papiszék, a hajó fölötti kazettás mennyezet, melyet a már említett faoszlop által tartott mestergerenda támaszt, a padok, a déli és a nyugati bejáratok ajtószárnyai, a szószék és a szószékkorona. Az épület mellett 18. századi harangláb emelkedik, legrégebbi harangja Mátyás-kori, 1487-es.

A templom falképei stilisztikailag egy Erdélyben jól ismert stíluskörbe igazodnak, melynek közismert példája a gelencei Szent László-legenda, de számos más helyszínen is megjelenik: Csíkszentimre, Homoródkarácsonyfalva, Felvinc, Boroskrakkó, Szék, Ördöngösfüzes stb. A látványos stíluskört egyes kutatók italo-bizantinnak nevezik, de elterjedtsége miatt helyesebb egy itáliai hagyományokat használó, közép-európai gótikus tendenciáról beszélni.

Az említett stíluskör falképeinek pontos keltezése problematikus (volt), mivel sem történeti adat, sem évszámos felirat vagy más jellegű információ nem állt rendelkezésre egyik épület vonatkozásában sem, így az 1310-es évektől az 1340-es évekig terjedt a szakirodalomban az emlékek datálása. Emiatt volt különlegesen fontos a restaurátori megfigyelés, hogy a falkép vakolata érintkezik a mennyezetet, és azon keresztül a tetőt is támasztó mestergerendával – írták. A faelemek kivágását ugyanis a dendrokronológiai elemzéssel ideális esetben éves (sőt évszakos) pontossággal keltezni lehet, amint az meg is történt.

 

 

 

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

CFR 1907: vasutassiker öngóllal
Idejétmúlt a 8 óra munka, 8 óra pihenés?
Kolozs megyében apadt leginkább a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ