Részleges a tanügyi sztrájk Kolozs megyében

Utcai tiltakozást terveznek a szakszervezetek

Részleges a tanügyi sztrájk Kolozs megyében
Általános sztrájkot hirdetett Romániában a három legnagyobb tanügyi szakszervezet hétfőn, miután nem tudott megegyezni a kormánnyal a több mint háromszázezer embert foglalkoztató ágazat számára követelt béremelésekről. Az érdekképviseletek szerint mintegy 150 ezer pedagógus és az iskolai kisegítő személyzet hatvanezer-hetvenezer tagja szüntette be meghatározatlan időre a munkát. A sztrájkolók azt követelik, hogy az ágazati bértábla a négyezer lejes országos nettó átlagbér szintjén kezdődjék, hiszen jelenleg a kezdő pedagógus bére nem éri el a 2600 lejt. A Kolozs megyei magyar iskolaigazgatókat kérdezve felemás kép rajzolódott ki: volt, ahol minden pedagógus sztrájkolt, de az úgynevezett részleges sztrájkra is akadt elég példa. A Kolozs megyében a pedagógusok 68 százaléka vett részt a sztrájkban. A tanügyi szakszervezetek sok résztvevős, utcai megmozdulásokat helyeztek kilátásba, ha nem teljesítik a bérköveteléseiket.

Nicolae Ciuca miniszterelnök vasárnap tett még egy utolsó kísérletet arra, hogy lebeszélje a tanárokat a sztrájkról, de a szakszervezetek szerint semmilyen új, érdemi ajánlattal nem állt elő. A kormányfő arra hivatkozott, hogy az oktatási alkalmazottak bérezési problémáira a kidolgozás alatt lévő új közalkalmazotti törvény ad majd választ, hozzátéve, hogy a jogszabály tervezetét július 15-ig készíti el a munkaügyi tárca, és a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakban kerül a parlament elé elfogadásra. A kormány tárgyalóküldöttsége addig is évi kétszeri 1000 lejes támogatást ajánlott fel a pályakezdő, illetve a hátrányos térségekben munkát vállaló pedagógusok számára. Ciuca a párbeszédkészségét hangoztatta, és arra figyelmeztette a tanárokat, hogy a záróvizsgákra készülő diákokat nem kellene ebben az időszakban további stressznek kitenni. Az érdekképviseletek szerint azonban a kormány az előző napokban is ugyanezzel az ajánlattal állt elő, a sztrájk kirobbantására szavazó szakszervezeti tagok pedig ennek tudatában írták alá, hogy méltányos bérezésük kiharcolása érdekében vállalják a munkabeszüntetést és az ezzel járó bérkiesést.

Marius Nistor, a Spiru Haret Tanügyi  Szakszervezetek elnöke szerint a tanárok nem szociális segélyt kunyerálnak, hanem munkájuk társadalmi jelentőségének megfelelő szintű, inflációkövető bérezést követelnek, azt a vádat pedig, hogy a munkakonfliktus legradikálisabb formáját – az általános sztrájkot – nem volt szerencsés a tanév végére és a küszöbönálló kormányváltás elé időzíteni, azzal hárította el, hogy a döntéshozóknak volt elég idejük megoldást találni a tanárok követeléseire, de a korábbi tüntetéseket és petíciókat szerintük nem vették komolyan. A sztrájkolók azt követelik, hogy az ágazati bértábla a négyezer lejes országos nettó átlagbér szintjén kezdődjék, míg jelenleg egy kezdő tanár bére nem éri el a 2600 lejt. Legutóbb 18 éve volt általános sztrájk a közoktatásban.

Értesüléseink szerint a Báthory István Elméleti Líceumban erre a hétre időzítették a Zöld Hétet, amelyre előzetesen sokat készültek. Előadókat hívtak meg, kirándulásokat szerveztek, ezért ezt nem lehetett lemondani. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban részleges a sztrájk, mivel az elemi osztályos tanulók rendesen járnak iskolába, a nyolcadikosoknak és tizenkettedikeseknek pedig felkészítőt tartanak a vizsgatantárgyakból. A többi osztálynak viszont nem tartanak órát, a pedagógusok 70 százaléka sztrájkol. A Brassai Sámuel Elméleti Líceumban és a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumban minden pedagógus sztrájkolt. A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban 82 százalékra tehető a sztrájkoló pedagógusok aránya. A Református Kollégiumban a nyolcadikosoknak és a tizenkettedikeseknek tartottak felkészítő órákat, a többi osztálynak nem. A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceumban hétfőn még fogadták az óvodásokat és a bölcsődéseket, de az iskolások otthon maradtak. Három pedagógus megtartotta volna az óráit, de diák hiányában azok elmaradtak. A tordai tanintézményben 26 tanár sztrájkolt. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban viszont senki sem tiltakozott. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségtől származó értesülések szerint a megyében a pedagógusok 68 százaléka vett részt a sztrájkban.

A tanügyi alkalmazottak nagy utcai tüntetésekkel is fenyegetőznek, ha a kormány nem áll elő a problémáikat megoldó konkrét javaslatokkal – derül ki a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség hétfői közös közleményéből.
– Figyelmeztetjük a román kormányt, hogy amennyiben a közeljövőben nem foglalkozik komolyan a tanügyi sztrájk tárgyát képező problémák megoldásával, és nem tesz olyan javaslatokat, amelyeket a szakszervezeti tagok elfogadnak, az oktatási alkalmazottak készek az általános sztrájkkal párhuzamosan utcai tüntetéseket is tartani – olvasható a közleményben.

Az oktatási, a munkaügyi, a pénzügy-, valamint az európai projektekért és beruházásokért felelős minisztérium illetékesei megkezdték azoknak a jogszabályoknak a kidolgozását, amelyek megteremtik majd a jogi keretet a pályakezdő pedagógusoknak szánt bérkiegészítő bónuszok és a hátrányos helyzetű településeken oktató pedagógusoknak szánt ösztöntő bérpótlék folyósítására. A hátrányos helyzetű települések iskoláiban oktató pedagógusoknak szánt ösztöntő bérpótlék szerepel az új közoktatási törvény tervezetében, amelyről szavaznia kell a szenátusnak.

A SZENÁTUS DÖNTÉSÉVEL REALITÁSSÁ VÁLIK A MŰVELT ROMÁNIA PROJEKT
Döntő házként elfogadta a parlament szenátusa hétfőn a Művelt Románia oktatási országprojekt által előirányzott új közoktatási és felsőoktatási törvénytervezetet. Az oktatás színvonalát javítani, a funkcionális analfabetizmus arányát csökkenteni hivatott jogszabálycsomag egyebek mellett az iskolai erőszak megelőzését és büntetését célzó országos terv kidolgozását is előírja, ismét lehetővé teszi, hogy elküldjék az iskolából a súlyos kihágásokat elkövető diákokat, választható érettségi tantárggyá teszi a vallást a középiskolák humán szakos osztályai számára, lehetővé teszi, hogy a keresettebb gimnáziumok felvételi vizsgát szervezzenek a meghirdetett helyek felére. Alina Gorghiu, a szenátus ügyvivő elnöke felidézte, hogy a szenátus hétfői napirendjén szereplő két tervezethez több mint ötszáz módosító javaslatot nyújtottak be, és az utóbbi három évtized legszélesebb körű konzultációjának eredményeként születtek meg. A jogszabályok megvalósítják az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt tanügyi reformot, és elhozzák az időszerűvé vált változásokat diákok és tanárok számára; akadálymentesítik az oktatáshoz való hozzáférést, elejét veszik a lemorzsolódásnak, megteremtik a duális és a munkaerőpiaci igényekhez igazított oktatás feltételeit, és jobb tanügyi menedzsmentet tesznek lehetővé – sorolta Gorghiu. Az oktatási reformcsomag ezek után a Művelt Románia projektet kezdeményező Klaus Iohannis államfőhöz kerül kihirdetésre. A hétfői plenáris ülés másik fontos napirendi pontja az a jogszabályjavaslat, amely a gyermekvállalási kedv növelése érdekében 5 százalékosra csökkentené a kisgyermekek felneveléséhez szükséges termékek áfáját. Gorghiu azt mondta, olyan termékekről van szó, mint például a csecsemőknek szánt élelmiszer, ruházat, törlőkendők, pelenka, autós babaülés, illetve a fogyatékkal élőknek készült kerekesszékek.

Borítókép: Rohonyi D. Iván