Putyin: nem szabad kirobbantani nukleáris háborút
Vissza

Putyin: nem szabad kirobbantani nukleáris háborút

Egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyen összecsapást soha nem szabad kirobbantani - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés tizedik felülvizsgálati konferenciájának résztvevőihez és vendégeihez intézett üzenetében.

"Abból indulunk ki, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyet soha nem szabad kirobbantani, és mi a világközösség minden tagja számára egyenlő és oszthatatlan biztonság mellett állunk ki" - hangsúlyozta.

Putyin békéről, a biztonságról és stabilitásról beszélt 

Putyin rámutatott, hogy több mint fél évszázados fennállása alatt az atomsorompó-egyezmény a nemzetközi biztonsági és stratégiai stabilitási rendszer egyik kulcsfontosságú elemévé vált. Az egyezményben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása, a leszerelés és az atomenergia békés célú felhasználása terén előírt kötelezettségek teljes mértékben megfelelnek mind a nukleáris fegyverrel rendelkező, mind az ilyennel nem rendelkező államok érdekeinek - mondta.

Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy a konferencia megerősíti az atomsorompó-szerződésben részt vevő valamennyi állam készségét arra, hogy szigorúan betartsák kötelezettségvállalásaikat, és "érezhetően hozzájáruljanak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszer megerősítéséhez, valamint a béke, a biztonság és a stabilitás biztosításához a világban.

Csak egy tévedésre van az emberiség a nukleáris megsemmisüléstől 

- mondta António Guterres a konferencián. AZ ENSZ-főtitkár figyelmeztetett, hogy az ukrajnai, a közel-keleti és a koreai-félszigeti válságok miatt a nukleáris veszély korszakába lépett, amelyhez fogható a hidegháború zenitje óta nem volt. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a konferencia lehetőséget is teremt a biztos katasztrófa elkerülésére, elterelve az emberiséget az atomfegyverektől mentes világ felé.

Hozzátette: fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség elfelejti a hirosimai és nagaszaki tragédiákat. Azonban jelenleg majdnem 13 ezer atomfegyver van világszerte a hadseregek birtokában és számos állam költ a hamis biztonság reményében százmilliárd dollárokat ezekre a fegyverekre. Ennek ellenére hangsúlyozta, hogy a nukleáris technológiák békés, például orvosi célú felhasználását támogatni kell , hiszen ilyen módon ez a technológia nagy előnyére vállhat az emberiségnek.

ENSZ-főtitkár: fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség elfelejti a hirosimai és nagaszaki tragédiákat

Az atomsorompó-egyezmény felülvizsgálati konferenciáit ötévente tartják. A tizedik találkozót eredetileg 2020 májusában tartották volna New Yorkban, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották idén augusztusra.

Az 1968-ban aláírt atomsorompó-egyezmény legitimálta Nagy-Britannia, Kína, az akkori Szovjetunió, az Egyesült Államok és Franciaország nukleáris arzenálját. A többi állam a dokumentum aláírásával lemondott arról a jogáról, hogy tömegpusztító fegyvereket állítson elő vagy szerezzen be. A megállapodásnak jelenleg több mint 190 részes állama van. Izrael, India és Pakisztán nem tartozik közéjük, Észak-Korea pedig 2003 januárjában felmondta a szerződést.

Irán „tudna atombombát gyártani, de nem akar”

Irán már tudna atombombát előállítani, de nincsenek ilyen tervei – jelentette be hétfőn az iráni atomenergia-hivatal vezetője. Mohamed Eszlámi júniusban azt mondta, a síita állam nem folytat semmilyen titkos nukleáris fejlesztést.

A Reuters hírügynökség emlékeztet, hogy az Eszlámiéhoz hasonló állításokat már Kamal Harazi, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah tanácsadója is megfogalmazott júliusban. Harazi kijelentései után találgatások merültek föl annak kapcsán, hogy a közel-keleti ország mégis atomfegyver előállítására készülne, jóllehet Teherán többször hangoztatta, hogy nukleáris fejlesztései kizárólag békés célokat szolgálnak.

A síita állam már 60 százalékosra dúsított uránt állít elő, jóllehet a 2015-ös atomalku 3,67 százalékig engedélyezné ezt.

Az atomalku felélesztéséről tavaly, Bécsben kezdődtek tárgyalások. Az Irán és a hat hatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedések többségét.

Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait, egyebek között fokozta az urándúsítást.

A bécsi egyeztetések megrekedtek, elsősorban a Washington és Teherán közötti nézeteltérések miatt: Irán a többi között a síita államra kirótt szankciók feloldásától teszi függővé az egyeztetések sikerét. A teheráni vezetés többször leszögezte, hogy bár nyitott a tárgyalásokra, és bizakodóan tekint az újabb megbeszélések elé, a végső megállapodás előtt elvárja a büntetőintézkedések feloldását.

Kim Dzsongun is fenyegetőzik

Észak-korea diktátora kijelentette, országa készen áll arra, hogy mozgósítsa nukleáris elrettentő erejét.

A diktátor provokációval vádolja Amerikát

A két Korea közötti fegyverszünet hatvankilencedik évfordulója alkalmából elmondott beszédében az észak-koreai vezető hangsúlyozta, hogy Phenjan ellenségei „a háború szélére sodorják” a két Koreát, egyúttal - most először - bírálta Dél-Korea májusban beiktatott elnökét, Jun Szokjolt is. Kim szerint Jun Szokjol Észak-Korea biztonságát fenyegeti, és elvitatja Phenjan önvédelemhez való jogát.

A kommunista diktátor emellett ismét éles szavakkal illette az Egyesült Államokat is, amely szerinte Szöullal karöltve „folytatja veszélyes, törvénytelen és barátságtalan műveleteit”, valamint azt vetette Washington szemére, hogy „démonizálja” Észak-Koreát. Kitért továbbá a térségben zajló, július 3-án kezdődött és csaknem egy hónapon át tartó haditengerészeti gyakorlatra is, azt állítván, hogy a Csendes-óceán pereme (RIMPAC) elnevezésű művelet súlyos fenyegetést jelent országára nézve.

A gyakorlat a legnagyobb a világon, az Egyesült Államok irányítja, és olyan szövetségesei vesznek rajta részt, mint Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland, a Fülöp-szigetek, de NATO-szövetségesek is, mint például az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Hollandia.

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÜLPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

„Biztosan nevetünk majd Katával, ha ...
VIDEÓ – Tűzijáték a Szent ...
VIDEÓINTERJÚ – Surányi Ildikó: a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ