Örökségünk őrei: a nagybányai csapat visszaköltözne az egykori jezsuita rezidenciára
Vissza

Örökségünk őrei: a nagybányai csapat visszaköltözne az egykori jezsuita rezidenciára

A Németh László Elméleti Líceum egyik örökségvédő csapata, a Rezidensek, a város egyik legimpozánsabb műemlékét, a volt jezsuita rendházat és iskolát fogadta örökbe, névválasztásukat is ez ihlette. Céljuk tudatosítani mindenkiben: szeretnének abba az iskolába járni, ahol szüleik, nagyszüleik tanultak, de olyan csapattag is van köztük, aki ott kezdte tanulmányait és nosztalgiával gondol vissza arra az időszakra.

A hat tizenegyedikes, Nagy-Jenei Zoltán történelemtanár által mentorált diák választása nem volt véletlenszerű, hiszen konkrétan meg tudták fogalmazni célkitűzésüket, rövid idő alatt nagyon sok adatot összegyűjtöttek az épületről, és érdekes népszerűsítő tevékenységeket is megvalósítottak.

A Nagybánya régi főterén, a Szentháromság római katolikus templommal egybekötött, kétszintes épületet a jezsuiták hozták létre, akik már 1687-ben letelepedtek a városban. Hamarosan rendházat és kollégiumot nyitottak, de a saját templomukat csak 1717 és 1720 között sikerült felépíteni, amelyet a Szentháromság tiszteletére szenteltek fel. A jezsuita kollégium eleinte négy, majd hat osztállyal működött, egyik neves tanára Baróti Szabó Dávid volt. Az  iskola későbbi története pedig igencsak viszontagságos volt. A közel háromszáz éves, gazdag múltra visszatekintő tanintézmény jelenleg üresen áll. A helyi önkormányzat tulajdonában álló épület felújítása néhány évvel ezelőtt elkezdődött, mindeddig a tetőzetet cserélték ki, de a munkálatok nemsokára abbamaradtak.

„A Németh László Líceumnak többszörösen odaígért épületről van szó, melynek felújítása, pénzhiányra hivatkozva, félbeszakadt. További sorsa bizonytalan. Azért is akartuk ezt az épületet örökbe fogadni, hogy rávilágítsunk jelenlegi mostoha sorsára, hiszen líceumunk több diákja is még ebben az épületben kezdte meg az iskolajárást. Mivel a köztudatban az épület régi neve is szerepel, mint a jezsuiták egykori rezidenciája, így adva volt csapatunk neve, a Rezidensek. A kulcsra zárt épületbe is nehezen, különleges engedéllyel lehet bejutni. Itt köszönnénk meg Mastan Eliza igazgatónő közbenjárását, a helyi RMDSZ, Vida Noémi és Hekman Andrea közreműködését valamint Paskucz István építész segítségét, hogy lehetőségünk nyílt bejutni az épületbe és végül egy teljes rendezvény erejéig megtölteni vendégekkel ezt az elhagyott iskolát” – nyilatkozta a sajtónak Nagy-Jenei Zoltán, a csapat vezető tanára.

A Rezidensek csapata, akmelynek tagjai Kádár Angéla, Kovács Márta, Lukács Tamara, Molnár Tibor, Szabó Lenke és Szöllösi Natália, már a verseny kezdetétől tele voltak jó ötletekkel, elképzelésekkel. Ahhoz, hogy közelebb kerüljenek az épülethez, a diákok megkeresték Szmutku Róbert plébánost, aki készségesen mesélt azokról az időkről, amikor az iskola még egyházi tulajdonban állt, a közelmúlt történéseit pedig az iskola egykori aligazgatója, Lakatos Nella tanítónő fedte fel előttük, aki a csapat védnöki tisztségét is elvállalta.

A  csapat tagjai napról-napra bővítették ismereteiket. Megtudták, hogy a rezidencia a XVIII. század első felében épült, a nyitrai püspök, Matyasovszky László pénzügyi támogatásával. A rendház kezdetben egyszintes volt és már az első éveiben magába foglalta a rend iskoláját is (1748-1776). Miután a jezsuitákat feloszlatták, az épület a Szentháromság templommal együtt a minorita szerzetesek tulajdonába került, akik iskolává alakították a teljes és immár egy szinttel megemelt épületet (1776-1789, 1810-1887). A 19. században, a felekezeti iskolák államosításával, a rezidencia is állami tulajdonba került. A második világháború idején leánygimnázium (1940-1945), a kommunizmusban 1-es számú Általános Iskola, azt követően az iskola egykori román diákjáról a Petre Dulfu nevet kapja. Az iskola kiemelkedő diákja volt Lendvay Márton színész, Schönherr Gyula történész, Réti István és Thorma János festő, Tersánszky Józsi Jenő író.

A múlt felfedezésével párhuzamosan a diákok tárgyi emlékeket gyűjtöttek, interjút, bemutatkozó és bemutató videókat készítettek, takarítottak az épületben és természetesen a közösségi médiában népszerűsítették tevékenységüket. Melléjük szegődött két másik társuk, Pongrácz Panni és Tóth Márk is, akik önzetlenül fotóztak, filmeztek, szurkoltak a Rezidenseknek.  „Mintha boldogan mosolyogni láttuk volna az öreg épületet, hogy ismét iskolánk diákjai tesznek-vesznek benne” – mondta a csapat egyik tagja.

 A legnagyobb akciójukra, az épületismertető rendezvényükre, 2022. november 25-én került sor, amikor a kétórás programon mintegy hetven diák népesítette be az ősi jezsuita alma matert. A résztvevőket élő zenével fogadta a líceum zenekara (Balogh Áron,Csomós Péter, Debreczeni Riki), ami rendkívül hatásosnak bizonyult a hosszú esztendők óta némán maradt falak között. Bemutatták a Turul-Sas Hagyományőrző Egyesület Nagybányai humanista arcképcsarnok című vándorkiállítását. A minőségi kivitelezésű panók segítségével kiválóan sikerült megismertetni és népszerűsíteni olyan kiemelkedő egyéniségeket, mint az erdődi Bakócz Tamás, a szinérváraljai Sylvester János, a tótfalusi Misztótfalusi Kis Miklós, a nagybányai Bánffyhunyady Ötvös János, a Schola Rivulinát alapító Kopácsi István életét és az aranyművesség kevésbé ismert mestereit. A vendégek csoportokra osztva, bejárhatták az épületet, a vállalkozókedvűek pedig szabadulószobában próbálhatták ki leleményességüket.

A csapat lelkesedése, a rendezvénynek köszönhetően, magával ragadta az iskolatársakat is. A Rezidensek kétségtelenül más szemmel tekintenek iskolájuk múltjára, jelenére és Nagybánya műemlékeire és fiatalos lelkülettel hiszik azt, hogy ők is tehetnek valamit ezek megóvásáért.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Ha kell, ha nem, pakolunk
Közösen látogatta meg a NATO romániai ...
Útmutató az energiakártyákhoz. ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ