Négynapos munkahét: alig várják az alkalmazottak

Van, ahol már bevált a heti négy munkanap, sőt a termelékenység sem csökkent

Négynapos munkahét:  alig várják az alkalmazottak
Az új koronavírus-járvány gyökeres változásokat hozott a munkavégzés formájával és időtartamával kapcsolatosan: a pandémia tombolásakor világszerte nagyon sok munkaadó hozzájárult ahhoz, hogy az alkalmazottak részben, vagy teljes mértékben otthonról végezzék tevékenységüket, most viszont egyre több országban kerül szóba a rövidebb napi munkaprogram, illetve akár a négynapos munkahét. Utóbbit Izlandon például kísérleti jelleggel már tavaly bevezették, a hatóságok szerint a termelékenység a munkahelyeken nem csökkent, sőt a legtöbb cégnél még növekedett is. Egyes vállalkozásvezetők állítása szerint az otthoni munka révén a szabadságérzetbe „belekóstolt” munkavállalókat lassan már csak a rugalmas munkaprogrammal lehet visszacsalogatni az irodai foglalatossághoz, ezért reálisnak ítélik a rövidebb munkahetet. Romániában az elmúlt időszakban törvénytervezetet nyújtottak be a négynapos munkahét bevezetésére.

A Covid utáni időszakban a termelékenység biztosítása mellett, több európai országban egyre erőteljesebben felmerült a munkavégzési feltételek és módozatok rugalmasabbá tétele, a teljes vagy részleges home office (otthoni tevékenység), a napi munkaprogram lerövidítése vagy akár a négynapos a munkahét bevezetése. A koronavírus-járvány idején a fertőzések elterjedésétől tartó munkaadók hozzájárultak az otthoni munkavégzéshez, sőt ezt hatósági intézkedéssel is bevezették, az alkalmazottak pedig örvendtek, hogy végre több időt tölthetnek otthoni környezetben házastársukkal, gyermekeikkel. Igen ám, de idővel mindenki ráébredt arra, hogy a bezártságnak, valamint a hosszas együttlétnek is vannak türelmi határai, így egyre többen visszavágytak már a munkahelyre, a közösen teljesített feladatok helyszínére.

A cégek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a világjárvány (részleges) lecsengésével visszacsalogassák az alkalmazottakat a munkahelyre: a pandémia idején egyes cégek felújították vagy bővítették a helyiségeket, mi több, új és korszerű irodaházakat építettek annak érdekében, hogy a vészhelyzet lejártával minél több alkalmazottnak megfelelő munkavégzési körülményeket biztosíthassanak. Számos területen a munkavállalók visszacsalogatása könnyebb a rugalmas, hibrid formátumban elképzelt munkavégzéssel: rövidebb munkanap vagy munkahét, részben otthoni vagy parciálisan irodai feladatvégzés. Ennek alapján jelent meg a 3-2-2-es munkahétre vonatkozó elképzelés: 3 nap az irodában és 2 nap otthonról végzett munka, 2 nap pedig pihenés. Az alkalmazottnak megadják a lehetőséget, hogy válasszon, mikor megy be dolgozni az irodába, s mikor végezné a szakmai tevékenységét otthonról.

Korábban sem dolgoztak hatékonyan az alkalmazottak?

A négynapos munkahétre már a múlt nyáron lehetőséget teremtettek a hatóságok Spanyolországban, szakemberek szerint a munkavállalók előszeretettel fogadták a hírt. Több helyen a munkavállalók dönthetnek úgy, hogy a kötelező heti órájukat négy nap alatt dolgozzák le, valamint nem kötelezhetők arra, hogy szabadidejükben munkaügyi hívásokat, e-maileket fogadjanak, arra válaszoljanak, sőt akár a (szolgálati) telefonjukat is joguk van kikapcsolni.

Kirívó példa Izland: egy tanulmány szerint, amiben 2500 izlandi munkavállaló vett részt különböző szakterületekről (a helyi munkaerő valamivel több mint egy százaléka), a helyiek boldogabbak és produktívabbak, mint valaha. A Forbes Magyarország szerint Izlandon 2015 és 2019 között kezdtek el 35, illetve 36 órás, fizetéscsökkentés nélküli munkahetekkel kísérletezni. Az ígéretes eredmények láttán a helyi szakszervezetek el is kezdtek lobbizni a heti munkaórák lefaragásáért – ma már a munkaképes korú lakosság közel 90 százaléka csökkentett heti munkaórában dolgozik, ami a munkahelyi stressz vagy a lehetséges kiégés ellen is rendkívül hatékony eszköznek bizonyult.

Angliában is bevezettek egy kísérleti jellegű féléves programot, amelynek során a résztvevő vállalkozások megengedik alkalmazottaiknak a heti négynapos munkaprogramot anélkül, hogy csökkentenék a fizetést és egyéb juttatásokat – a programot idén júniustól kezdik el, 30 nagyvállalat részvételével. Hasonlóan „kísérleteznek” majd Írországban, Ausztráliában és Új Zélandon is. Belgiumban már országos szinten alkalmazzák a rövidebb munkahetet, a munkavállalók dolgozhatnak napi tíz órát, hogy három szabadnapjuk lehessen. Meglepő módon még Japán is – ahol az alkalmazottak köztudottan túlhajszoltak, ami sok esetben elhalálozási ok is – a négynapos munkahét bevezetésére ösztönzi a munkáltatókat.

Az Egyesült Arab Emírségekben elsőként vágtak bele a négy és fél napos munkahét bevezetésébe – mégpedig a kormányzati intézményekben, ahol a hétvége már pénteken napközben elkezdődik. Hétfőtől csütörtökig reggel fél 8-tól fél 4-g üzemelnek a közigazgatási ablakok, pénteken viszont már délben befejezik a munkát.

Az intézkedés ellenzőinek legerősebb érve a következő: amennyiben négy nap alatt is el lehet végezni az ötnapi munkát, akkor korábban az alkalmazottak nem voltak eléggé hatékonyak, eszerint sok időt elfecsérelhettek az irodában.

Rövidebb munkahét, de napi több munkaóra?

A BetsJobs álláskereső platform által végzett felmérés ilyen vonatkozásban kimutatta: a romániai alkalmazottak közel 80 százaléka hajlandó arra, hogy kipróbálja a négynapos munkahetet, és úgy gondolják, most megfelelő a pillanat az intézkedés bevezetésére. Az alkalmazottak több mint fele attól tart, hogy a munkaadók kihasználják az alkalmat, és nyolc óráról tízre növelik a napi munkaprogramot.

A felmérés szerint a munkavállalók 71 százaléka úgy véli, a négynapos munkahét illeszkedne a főnökök által megszabott feladatok elvégzéséhez, 41 százalékuk viszont arra figyelmeztet, hogy a legjelentősebb hátrányt a négy nap alatt elvégzendő munka mennyisége jelentené. Ezenkívül sokan úgy érzik, hosszabb napi munkaprogramra köteleznék őket, illetve nagyobb lenne a nyomás a feladatok gyors elvégzésére, amely növelné a stresszt.

Érdekes megjegyezni, hogy bár 4 alkalmazottból 3 úgy gondolja, főnökei nem járulnának hozzá az intézkedéshez, a megkérdezettek 70 százaléka szerint a kevesebb munkanap javítana közérzetükön és egyensúlyt teremtene a szakmai tevékenység és a magánélet között. Emellett segítene a több szabadidő megteremtésében is.

A felmérés szerint a legtöbben a családdal töltenék az ily módon nyert többlet szabadidőt (58 százalék), illetve pihennének (42%). Sokan a szabaddá vált napon oldanák meg a különböző teendőket, amelyekre a munkanapokon nincs idő, vagy az intézmények és cégek programja miatt nincs lehetőség.

A felmérés során a munkaadókat is megkérdezték: a négynapos munkahét bevezetésére vonatkozó romániai jogszabálytervezetről 60 százalékuk gondolja úgy, hogy most van a megfelelő pillanat az intézkedés bevezetésére. A hatások vonatkozásában viszont megoszlanak a vélemények: 25 százaléka a cégvezetőknek véli azt, hogy a cég kiadásai csökkennének, s ugyanennyien állítják, hogy csökkenne a termelékenység is.

A heti négynapos munkaidőről szóló törvénytervezetet márciusban nyújtotta be a parlamentben a szabadelvű Daniel Fenechiu szenátor és csapata. A politikus indoklása szerint az alkalmazottaknak napi 10 órát kellene dolgozniuk annak érdekében, hogy a négynapos munkahét során kijöjjön a 40 óra tevékenység, de a „háromnapos hétvége” az alkalmazottak javára válna. A kezdeményezésben azt is megemlítik, hogy a rövidebb munkahéthez könnyen alkalmazkodnának a frissen végzett fiatal alkalmazottak, továbbá a 25–40 év közötti munkavállalók is, hiszen a fiatal családosak így több időt tölthetnének együtt a gyerekeikkel.

A jogszabálytervezet kimondja: az intézkedés a gazdaságra is serkentő lehet, a háromnapos hétvége közben ugyanis élénkülne a fogyasztás, növekednének az eladások, valamint a vendéglátóipari egységek bevételei, s ezáltal a cégek is több adót meg járulékot fizetnének az államnak.

Amire már lenne jogalap

A jelenlegi munkatörvénykönyv egyébként lehetővé teszi a munkaidő rugalmas beosztását, ami akár „helyettesítheti” is a négynapos munkahét elképzelését. Esetenként ugyanis a felek megállapodhatnak a munkaprogram úgynevezett egyenlőtlen ledolgozásában a hét minden napján, ami szerint lerövidíthető a heti öt munkanap heti négy munkanapra, de a törvényben előírt heti 40 munkaóra tiszteletben tartásával. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy egyéni munkaidőt dolgozzon ki a munkaadó valamely alkalmazottnak, annak beleegyezésével vagy kérésére: eszerint a munkanap felosztható két időszakra, az egyik esetben a személyzetnek meghatározott időintervallumban kell a munkahelyen tartózkodni, a másik esetben az alkalmazott választja ki a munkába érkezés és távozás idejét.

Európai uniós ajánlást is elfogadtak (2019/1158, 1152) a munkavégzés rugalmassá tételére, annak érdekében, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a szakmai és a magánélet között: ennek alapján a munkavállalók választhatnak ki számukra megfelelőbb munkaprogramot, munkaidőt, a munkavégzés helyét. Az ajánlás előírja, hogy a tagországoknak olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek lehetővé teszik, hogy a kisgyereket nevelő szülők rugalmasabb munkafeltételekkel dolgozhassanak.

(Borítóképünk illusztráció)