Miért a bazsarózsa lett a hazai nemzeti virág?

Miért a bazsarózsa lett a hazai nemzeti virág?
A bazsarózsával bővül a hazai nemzeti szimbólumtár, azt követően, hogy a képviselőház döntő házként és döntő többséggel (még ha nem is abszolút többséggel, habár egy ilyen “szép” törvénykezdeményezésnél akár elvárható lenne, hogy – miért is ne – támogassa mindenki) elfogadta az erről szóló jogszabály javaslatot, és ezt követően a bazsarózsa lett Románia hivatalos nemzeti virága.

Minden bizonnyal több tucatnyi ennél fontosabb és sürgősebb, sőt életbevágóbb elfoglaltsága is lehetne a törvényhozásnak, ám egy ilyen jellegű szabályozást is be lehet iktatni a sok közé, hiszen még csak nem is újdonság: a világ legtöbb államának van valamilyen nemzeti növényszimbóluma, általában virág, amire valamiért büszke a lakosság, annak történelmi, vagy a népművészetben, néphagyományban betöltött szerepe révén, és mert az idők során az emberek szívéhez nőttek, kedvencükké váltak, és ezért meg is jelenítik a népi kultúrában, vagy akár pénzérméken. Sőt, sok állam szimbolikus nemzeti állattal is büszkélkedik. Példaként említhető nemzeti viragok: Magyarországnak a tulipán, Finnországnak a gyöngyvirág, Lengyelországban a pipacs, Észtországnak a búzavirág, Ciprusnak a ciklámen, Ausztriának a havasi gyopár, Horvátországnak az írisz (nőszirom), Belgiumnak a pipacs, Görögországban a medveköröm, Ukrajnának a napraforgó, Portugáliának a levendula, az Egyesült Államoknak, Angliának és Bulgáriának a rózsa, stb.

A bukaresti agrártudományi egyetem kertészeti kara vetette fel még 2013-ban, egy szakmai konferencián, hogy hivatalosan is Románia nemzeti virágává váljon a bazsarózsa (paeoniaceae), majd ennek érdekében online aláírásgyűjtésbe kezdtek, és sikerült is közel hatezer támogatót szerezniük a kezdeményezésükhöz. Az egyetem honlapján közzétett kezdeményezésben meg is indokolják, miért pont a bazsarózsára esett a választásuk. Azt is megemlítik, hogy “az országok túlnyomó többsége rendelkezik nemzeti virággal, amely identitásuk egyik eleme, és szorosan kapcsolódik az adott ország földrajzi, kulturális és gazdasági térségéhez, továbbá megtalálható olyan állami szimbólumokban, mint például a zászló vagy a címer” – és megemlítik a tulipánt, mint Hollandia, Törökország és Magyarország virágszimbólumát, Japánnak a krizantémot, a rózsát pedig Amerika, Anglia és Bulgária szimbólumaként. Hivatkoznak arra is, hogy már I. Károly idejében körvonalazódott annak ötlete, hogy válasszanak virago nemzeti szimbólumnak, és az idők során felmerült a vadrózsa vagy csipkerózsa, de a havasi gyopár is, a bazsarózsa mellett.

További indoklásukban megjegyzik, hogy “a bazsarózsa öt fajtája szabadon megterem Románia területén a Bánáttól Dobrudzsáig, Olténiától Erdélyig és Moldváig (Paeonia peregrina, Paeonia tenuifolia, Paeonia triternata, Paeonia mascula, Paeonia officinalis, ssp. Banatica), valamint három termesztett fajta is (Paeonia officinalis, Paeonia lactyflora, Paeonia suffruticosa). A javaslat mellett többek között a következő, “széles körű kutatásokon alapuló érveket” hozzák fel: “természetvédelmi területeken öt őshonos bazsarózsafaj terem; emellett három termesztett faj is van több mint száz fajtával; az ország több régiójában évente, májusban bazsarózsafesztiválokat és ünnepségeket tartanak; a bazsarózsa nagyszerű dekorációs virág, és szinte nem hiányzik egyetlen parkból, magán- és közkertekből sem; jól alkalmazkodik, ezért könnyen termeszthető az ország szinte egész terültén, a síkságtól a hegyvidékig; közkedvelt virág, gyakori inspirációs forrása a román folklórnak, művészetnek, irodalomnak; több mint százezer romániai viseli a Bujor vezeték- vagy keresztnevet; a köztudatban az egészség, a testi és lelki szépség eszméje gyakran a pünkösdi rózsa virágához kapcsolódik; a bazsarózsát a román népi gyógyászatban már ősidők óta gyógyhatású növényként becsülték”.

De mit jelent majd a gyakorlatban az, hogy törvény szerint is hivatalos nemzeti virág lett a bazsarózsa? A jogszabályban megfogalmazottak értelmében például évente országos és helyi bazsarózsa fesztiválokat szerveznek, tudományos értekezleteken tartanak a témában, a helyi hatóságok anyagilag is támogathatják a természetvédelmi területek megóvását, virágkiállításokat szervezhetnek, a megyei tanácsok parkokat létesíthetnek vagy ültethetnek be bazsarózsával, a képzőművészek szövetsége pedig támogathatja helyi szinten kiállítások szervezését – természetesen bazsarózsa témában. Ugyanakkor a Romfilatelia is be kell hogy tervezze a bazsarózsának szentelt bélyegek és borítékok kibocsátását.

Borítókép: Mezőzáhi (Maros megye) bazsarózsák, védett terület (horticultura-bucuresti.ro)