Novák Katalin a polgármesteri hivatal előtti téren emelt, Győrfi Lajos szobrászművész által készített emlékmű átadásán hangsúlyozta, Kölcsey arra figyelmezteti a magyarokat, hogy egyszerre kell gyarapítaniuk a holnapot, vigyázni a mát és őrizniük a tegnapot.
"Ma is vannak olyanok, akik elvitatják a magyarok magyarságát, az anyanyelv pótolhatatlanságát, a nyilvánvaló történelmi tényeket: nem hagyjuk, ne hagyjuk, a közös jövőnkért és a közös múltunkért is ki kell állnunk" - fogalmazott beszédében az államfő. Megjegyezte, a múlt megőrzése legalább olyan fontos, mint a jelenről és a jövőről való felelős gondolkodás – idézi Novák Katalint az MTI.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei körútjához kapcsolódva Nagykárolyba látogató Novák Katalin beszédében azt mondta: a magyarok egyszerre vannak kitéve a délről érkezett, reményvesztett tömegek nyomásának, a nyugati, "liberálisnak nevezett, de valójában hegemóniára törekvő, ideológiai hadviselésnek" és a keleti irányból fenyegető katonai offenzívának.
Szavai szerint egyre erősödnek a magyarokra leselkedő veszélyek, ezért kell másoknál is jobban "észnél lennünk, ezért figyeljük éberen" a minket körülvevő világot. A kultúrák metszéspontjában, a Kárpát-medencében élő magyarokon is múlik, hogy a sokféleségből a gyarapodás vagy a szegényedés jut rájuk, ezért az a feladatuk, hogy a veszélyeket kihívássá, ezt pedig feladattá alakítsák. Ehhez szükség van többi között a magyarokat jellemző leleményességre, a gyors észjárásra, az alkalmazkodóképessége és a megingathatatlanságra, a másik iránti tiszteletre, a tűrésre és a küzdésre - hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Novák Katalin emlékeztetett arra: Nagykároly büszke lehet Kölcsey Ferencre, hiszen ott szavazták meg, hogy a költő Szatmár megye követe legyen a pozsonyi Országgyűlésen. Kölcseyt méltatva azt mondta: küzdött a magyar nyelvért, a vallásszabadságért, leginkább pedig a jobbágyok szabadságáért szeretett volna tenni az önkéntes örökváltság megvalósításával.
"Hatni, alkotni akart és gyarapítani a nemzet erőit, ami tőle telt, azt meg is tette" - jelentette ki a köztársasági elnök. A Himnusz megszületését említve úgy fogalmazott, hogy sokak szemébe csal könnyet ez a nemzeti imádság a nemzeti ünnepeken és ünnepségeken vagy nyújt támaszt a magányos, külföldre szakadt magyaroknak.
"Olyan számvetést adott nekünk, amely a legmagasabb szinten fejezi ki a nemzet magától értetődő összetartozását" - mondta Novák Katalin, hozzátéve: Kölcsey Himnusza egyszerre a magyar fájdalom és a remény, a költemény mára elválaszthatatlan lett a magyaroktól.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miniszterelnök-helyettes az első, még 1897-ben leleplezett és több mint negyven évvel később lerombolt Kölcsey-szobor történetét felidézve elmondta: Kallós Ede szobrászművész alkotását a millenniumi ünnepségekhez kötődően állították fel a közeli Károlyi-kastélyban, négy évtized múlva pedig előbb megrongálták, majd négy fiatal egy fűrésszel gyakorlatilag lefejezte. Az alkotást néhány nap múlva leemelték a talapzatról és később beolvasztották.
Kölcsey új szobrának helye van bárhol, ahol magyarok élnek - hangoztatta magyarul és románul is elmondott beszédében Kelemen Hunor. Megjegyezte, az identitás megőrzését sokféleképpen lehet szorgalmazni, de egyféleképpen érdemes: bátran és kezdeményezve válaszolni a kor kihívásaira.
"A haladás a megmaradás feltétele, felelős politikus ezt ma sem gondolhatja másként, Erdélyben különösen nem" - mondta Kelemen Hunor, megjegyezve: Kölcsey örökségét a 21. századhoz igazítva kell megpróbálni bátorsággal és elszántsággal felépíteni.
Az eseményen beszédet mondott Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere is. Kölcsey Ferenc szobrát Schönberger Jenő szatmári megyés püspök áldotta meg.
Nacionalista románok füttykoncerttel fogadák a magyar köztársasági elnököt
Amikor a magyar köztársasági elnök a nagykárolyi polgármesteri hivatalhoz érkezett, a tüntetők csoportja azt skandálta, hogy „Románia!”, „Éljen és virágozzon Moldva, Erdély és Havasalföld”, miközben a közelben felszerelt hangszórókból magyar dalok szóltak.
Az ország különböző vidékeiről érkezett tiltakozók a sajtónak elmondták: az zavarja őket, hogy a magyar köztársasági elnök nem hivatalos látogatáson tartózkodik Romániában. Azt is kifogásolják, hogy túl sok magyar személyiségnek emeltek szobrot Nagykárolyban.
