Kevesebbet költött szociális védelemre Románia az uniós átlagnál
Az össztámogatás alig 2 százaléka jutott az alacsony jövedelmű személyeknek és családoknak
Az össztámogatás alig 2 százaléka jutott az alacsony jövedelmű személyeknek és családoknak
Vissza

Kevesebbet költött szociális védelemre Románia az uniós átlagnál

Szociális juttatásokra Romániában összesen 19 673 millió lejt költött a kormány 2020-ban, míg Erdélyben 6762 millió lejt – derül ki az erdélyi statisztikai portál, az Erdélystat legfrissebb elemzéséből, amelyben kiemelten az erdélyi szociális juttatások alakulását vizsgálják a 2011–2020 közötti időszakban. A felmérésben külön kitérnek a gyermekes családoknak, a fogyatékosságban szenvedőknek, valamint az alacsony jövedelmű személyeknek és családoknak járó juttatások elemzésére is. Mint ismeretes, a modern kori európai államok egyik legfontosabb feladata a szociális védelem, ezt pedig a különféle juttatásokon (munkanélküli-segély, nyugdíjak, gyermeknevelési támogatás, egészségügyi ellátás stb.) keresztül igyekeznek biztosítani állampolgáraiknak. Románia az uniós átlagnál jóval kevesebbet költött szociális védelemre, de minden országban szociális problémát jelent az elöregedés, az alacsony foglalkoztatottság, magas inaktivitás.

A modern kori európai államok egyik legfontosabb feladata a szociális védelem. Ezt a védelmet a gyermeknevelési támogatásokon, szociális juttatásokon, munkanélküli-segélyeken, garantált minimáljövedelmen, nyugdíjakon, egészségügyi ellátásokon vagy lakhatási támogatásokon keresztül igyekeznek állampolgáraiknak biztosítani. A mindenkori kormányok a szociális védelemre fordított kiadásokat az úgynevezett szociális védelmi bevételekből biztosítják.

Románia az uniós átlag alatt költött szociális védelemre

Az állam szociális védelmi bevételeit egyrészt a munkaadók, illetve a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulásai fedezik, valamint a különböző adók, tulajdonból származó és egyéb (például kamatok, osztalékok, biztosítási összegek stb.) bevételek. 2019-ben Románia a GDP 11,9%-át fordította szociális védelmi kiadásokra, míg az EU27-országok átlagosan a GDP 19,3%-át. Természetesen az egyes országok szociális védelmi rendszerei eltérőek, hiszen minden egyes országban más-más demográfiai és munkaerőpiaci folyamatok alakítják az igényeket. Ugyanakkor az öregedés, az alacsony foglalkoztatottság, a magas inaktivitás vagy a nagy jövedelmi egyenlőtlenségek és az ezekből fakadó leszakadás szinte minden országban szociális problémát jelent. Románia szociális védelmi kiadásairól és juttatásainak mértékéről az Országos Statisztikai Intézet, illetve a szociális és munkaügyi minisztérium közöl éves adatokat. Erdély szociális helyzetképe kevésbé ismert, ezt pótolták legújabb elemzésükben az Erdélystat szakemberei.

A szociális ellátórendszeren keresztül érkező támogatások és juttatások jelentősen hozzájárulhatnak a jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység csökkentéséhez. A Friedrich Ebert Alapítvány Romániára vonatkozó 2020-as elemzése viszont azt állítja, hogy a romániai szociális védelmi rendszerben az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások során az állam csökkentette a szociális védelmi kiadásokat és az állami szerepvállalást a szociális segélyek nyújtásában, illetve korlátozta a munkaerőpiacon kívüliek támogatását. Ennek következtében a szociális védelemre fordított kiadások aránya jóval elmarad (és elmaradt) Romániában az Európai Unió átlagától.

A romániai szociális védelmi rendszernek hagyományosan három csatornája van:

1. az állami társadalombiztosítási rendszer: a nyugdíj, a munkanélküli-segély, a fizetett betegszabadság, a szülési szabadság vagy a munkahelyi baleseti kártérítés;

2. a szociális juttatások rendszere, ide tartoznak például az alacsony jövedelműek szociális juttatásai, a gyermekek után járó szociális pótlékok, a fogyatékossággal élők segélyei, a lakhatási és egyéb természetbeni támogatási formák;

3. a szociális szolgáltatások rendszere, ez olyan támogatásokat jelent az egyéneknek és a háztartásoknak, mint például a gyermekgondozás, az időskorúak és az önálló élet lehetőségét korlátozó betegségben szenvedők vagy a fogyatékossággal élők tartós gondozása, a veszélyeztetett csoportok védelme.

Az Erdélystat elemzése elsősorban a romániai szociális védelmi rendszer második összetevőjével, a szociális juttatásokkal foglalkozik.

Legszegényebb háztartások az északkeleti régióban vannak

Az Országos Statisztikai Intézet jelentése szerint a romániai háztartások átlagos havi összjövedelmének 2,9%-a származott szociális juttatásokból 2020-ban (de, ha a nyugdíjakat és a munkanélkülieknek nyújtott segítséget is beleszámoljuk, akkor már a romániai háztartások havi átlagos összjövedelmének 19-21%-a származott szociális védelmi támogatásokból). Ez az arány a nyugati régióban a legalacsonyabb (2,1%), míg az északkeleti régióban a legmagasabb (4,1%).

A romániai átlagnál magasabb a háztartások szociális juttatásokból származó bevétele az összjövedelmen belül a déli (3,1%) és a délkeleti (3,3%) régiókban is, a már említett északkeleti régió mellett. Az elmúlt tizenkét évet áttekintve az is kijelenthető, hogy az erdélyi háztartások jövedelmének kisebb része származott szociális juttatásokból, mint a havasalföldi és a moldvai háztartások esetében. Kivétel ez alól a Bukarest-Ilfov régióban élők esete, ahol szintén alacsony volt a háztartások jövedelmében a szociális juttatások aránya.

A szociális juttatásokat elsősorban a szociális és munkaügyi minisztériumhoz tartozó Nemzeti Fizetési és Szociális Ellenőrző Ügynökség (ANPIS) folyósítja. A nehéz anyagi helyzetű tanulók szociális ösztöndíjának folyósítása a tanügyminisztérium hatókörébe tartozik. A 2020/2021-es tanévben 300 lej/hó szociális ösztöndíj járt az árva vagy beteg tanulóknak; 100 lej/hó azon vidéki hallgatóknak, akik más településen tanulnak; 300 lej/hó azon tanulók számára, akiknek egy háztartásban családtagonként a nettó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér 50%-át; és 300 lej/hó alkalmi szociális segély. A szociális juttatásokra fordított kiadások összege 19 674,5 millió lej volt 2020-ban Romániában, Erdélyben 6762 millió lej.

A szociális juttatások csaknem háromnegyedét a gyermekes családok kapták 2020-ban: Erdélyben a szociális juttatások 74%-át, míg Romániában 73%-át. Második legmagasabb arányban a fogyatékos személyek részesültek szociális juttatásokból: az összes 2020. évi támogatások 23-23%-át kapta ez a társadalmi csoport Erdélyben és Romániában. Az alacsony jövedelmű személyek és családok részére jutott a legkevesebb támogatás 2020-ban: az összes támogatás 2-3%-a ment erre a célra Erdélyben, illetve Romániában.

A családoknak a legnagyobb juttatást a gyermekpénz jelenti

A gyermekes családoknak járó szociális támogatások és juttatások közül a legnagyobb részesedést a gyermekek után járó állami támogatások (köznyelvben a gyermekpénz), illetve a gyermeknevelési támogatások fedik le. Mindkettő univerzális támogatási forma, azaz minden gyermek után jár, akinek szülője megfelel bizonyos kritériumoknak. Az Erdélyben kifizetett összes szociális juttatás 40%-a ment gyermekpénzre, 28%-a gyermeknevelési támogatásra és 1,4%-a családi pótlékra. Románia teljes területén ezek az arányok rendre 42%, 25% és 1,7%. A családi pótlék az egyetlen olyan juttatás, amely jövedelemfüggő.

A gyermekek után járó állami támogatás, azaz a gyermekpénz (alocaţia de stat pentru copii, Magyarországon a hasonló juttatást családi pótléknak nevezik) olyan univerzális támogatási forma, amely a gyermekek 18 éves koráig jár, valamint a 18. életévét betöltött, közép- vagy szakképzésben részt vevő fiataloknak. A kétéves kor alatti gyermekek után járó pótlék összege 2020 augusztusától gyermekenként havonta 369 lej, a 2–18 éves, illetve a 18. életé­vét betöltött, középiskolába vagy szakképzésre járó fiatalok után 185 lej. A fogyatékossággal élő gyermekek után 369 lejt kap havonta a szülő, a gyermek életkorától függetlenül. Gyermekpénzt átlagosan havi 3,6 millió gyermek kapott Romániában 2020-ban, míg Erdélyben havi 1,2 millió gyermek. (A kedvezményezettek átlagos havi száma Romániában 3590 ezer, Erdélyben 1187 ezer fő; míg a 18 év alatti gyermekek becsült száma Romániában 3526 ezer, és Erdélyben 1160 ezer fő.)

Foglalkoztatottsági mutató is a gyermeknevelési pénz

Az Országos Statisztikai Intézet elérhető adatai szerint az egy főre jutó támogatások összege hasonlóan növekedett Romániában és Erdélyben is 2011 és 2020 között, 2020-as reálértéken számolva 76 lejről 189 lejre Romániában, és 76 lejről 190 lejre Erdélyben. A kedvezményezettek száma csökkent ebben az időszakban.

A gyermeknevelési támogatás (indemnizaţia pentru creşterea copilului, a magyarországi gyedhez hasonló juttatás) a gyermek kétéves koráig jár, illetve a fogyatékos gyermekek hároméves koráig. A jelenleg érvényben lévő jogszabály (2010/111-es sürgősségi kormányrendelet) szerint alapesetben azok a szülők részesülhetnek ilyen támogatásban, akik a gyermek születése előtti utolsó két évben, 12 hónapon át az adótörvény szerinti jövedelemadó-köteles jövedelmet értek el (több kiegészítés és pontosítás van arra vonatkozóan, hogy konkrétan kinek jár a juttatás). Jelenleg a támogatás a szülő által elért átlagos havi nettó jövedelem 85%-a, de legalább 1250 lej és legfeljebb 8500 lej. Azaz az ilyen támogatásban részesülő szülők (anyák) száma azt is jelezheti, hogy mekkora a (női) foglalkoztatottság a támogatási évet megelőző időszakban. 2020-ban Romániában 180 ezer, míg Erdélyben 71 ezer két év alatti gyermek után részesültek a szülők gyermeknevelési támogatásban. Ha a kedvezményezettek számát a megyében élő két év alatti gyermekek számához viszonyítjuk, akkor látható, hogy 100 ilyen korú gyermekre Romániában 46, míg Erdélyben 52 gyermeknevelési támogatásban részesülő gyermek jut. Azaz Erdélyben 100-ból 48 gyerek után nem jár gyermeknevelési támogatás – hanem „csak” gyermekpénz vagy családi pótlék, vagy egyéb juttatás.

Megyei bontásban vizsgálva az adatokat: Kolozs megyében a legmagasabb ez a mutató (100, 2 év alatti gyermekből 65 gyermek után jár ilyen támogatás), de szintén magas Fehér, Temes és Hargita megyékben. A legalacsonyabb pedig Szatmár, Kovászna, Krassó-Szörény és Maros megyékben, ahol 100 (2 év alatti) gyermekből 39-41 után járt gyermeknevelési támogatás.

A felmérésben kiemelik: a gyermeknevelési támogatásban részesülők havi átlagos számának és a nekik kifizetett támogatások összegének időbeli változását nagyobb óvatossággal kell kezelni, mint a gyermekpénz esetében, hiszen nemcsak a demográfiai és a foglalkoztatottsági adatok változása állhat a háttérben, hanem a 2010. évi törvényi változások is, amelyek lényegesen befolyásolják az idősorokat, elsősorban 2011 és 2014 között. Ebben az időszakban eltérő a számítási módja a 2011. január 1. előtt és azt követően született gyermekek után járó támogatási összegeknek.

Folyamatosan nőtt a támogatásban részesülők száma

A gyermeknevelési támogatásban részesülő két év alatti gyermekek átlagos havi száma folyamatosan növekedett 2015 és 2020 között: Romániában 138 ezerről 180 ezer főre, míg Erdélyben 56 ezerről 71 ezer főre. Az egy főre jutó gyermeknevelési támogatások értéke 2020-as reálértéken számolva pedig 1025 lejről 2290 lejre emelkedett Romániában 2015 és 2020 között, míg Erdélyben 995 lejről 2197 lejre. A romániai egy főre jutó támogatások értéke azért magasabb az erdélyi egy főre jutó értékeknél, mert a bukaresti számok megemelik a romániai átlagot, hiszen Bukarestben messze magasabb, 2020-ban 3420 lej volt az egy főre jutó gyermeknevelési támogatás összege.

A családi pótlék (alocaţia pentru susţinerea familiei) az egyetlen jövedelemfüggő szociális juttatás a gyermekes családoknak járó juttatások körében. Az ellátást a családfenntartási támogatásról szóló 2010/277. számú törvény alapján folyósítják azoknak a családoknak, akik gyermeket nevelnek és a törvényben meghatározottnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek. Gyermekszámtól és a szülők családi állapotától függ a támogatás mértéke. A potenciális szociális segélyben részesülők megélhetésének vizsgálata a megszerzett jövedelem, valamint a személy vagy a család fogyasztásának fedezéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyon felmérését takarja. 2020-ban Romániában havonta átlagosan 160 ezer család részesült ilyen típusú segélyben, a kifizetett összeg pedig 329 millió lej volt. Erdélyben 42 ezer család kapott családi pótlékot, ennek költsége 93 millió lej volt.

Ha lakosságarányosan nézzük a családi pótlékban részesülők számát, akkor 1000 főre vetítve a legtöbb családi pótlékban részesülő család Szilágy, Hargita és Beszterce-Naszód megyében volt, míg a legkevesebb Temes, Kolozs és Arad megyében.

A családi pótlékban részesülő kedvezményezettek száma 2011 óta Erdélyben folyamatosan csökken: míg 2011-ben 90 ezer, addig 2020-ban 42 ezer az ilyen támogatásban részesülők száma. Románia teljes területét tekintve is összességében csökkent a családi pótlékban részesülő kedvezményezettek száma 2011–2020 között, 325 ezerről 160 ezerre. A családi pótlék címen kifizetett, egy főre jutó támogatások reálértéke folyamatosan növekedett ebben az időszakban: Erdélyben 73 lejről 183 lejre, míg Romániában 71 lejről 171 lejre. A romániai nagyrégiók közül a déli, délnyugati és délkeleti régiókban a romániai átlagnál alacsonyabb, míg az északkeleti, északnyugati, nyugati és középrégiókban a romániai átlagnál magasabb az egy főre jutó támogatás értéke. Ha csak az erdélyi régiókon belül maradunk, akkor Dél-Erdélyben, a Bánságban és a Partiumban magasabb, míg Székelyföldön, Közép-Erdélyben és Észak-Erdélyben alacsonyabb az egy főre jutó családi pótlék értéke, mint az erdélyi átlag. A régiók közötti különbségek viszonylag állandók 2015-től kezdődően.

Szociális juttatások fogyatékos személyeknek

A fogyatékossággal élő személyek részére nyújtott sokféle szociális juttatás közül a legnagyobb költsége a fokozottan súlyos vagy súlyos fogyatékossággal élő felnőtteknek nyújtott havi támogatásnak van: az összes támogatás 13%-át költötte az állam erre 2020-ban, Romániában és Erdélyben is.

A fokozottan súlyos vagy súlyos fogyatékossággal élő felnőttek havi támogatása (indemnizaţia lunară pentru adulţii cu handicap grav şi accentuat) jövedelemfüggetlen juttatás. 2018-tól kezdődően ez az összeg havi 350 lej a fokozottan súlyos és 265 lej a súlyos fogyatékossággal élő személyeknek. Ez 2474 millió lejt követelt a költségvetéstől Romániában és 852 millió lejt Erdélyben. A fogyatékos felnőttek száma a 25 éves vagy idősebb felnőttek számához viszonyítva Romániában és Erdélyben is 55-56 fő, 1000 ilyen korú felnőttre vetítve. Az erdélyi megyéket összehasonlítva pedig magasabb ez az arányszám Szilágy (95 fő az 1000-ből), Beszterce-Naszód (89 fő) és Fehér (72 fő) megyében, míg alacsonyabb Kovászna (40 fő az 1000-ből), Brassó (45 fő) és Temes (46 fő) megyében.

Ami az 1000 fogyatékos felnőttre jutó, fogyatékossági támogatást kapó felnőttek számát illeti megyei bontásban: 1000 fogyatékos felnőttből 870-870 fő kap havi támogatást Romániában és Erdélyben is. Kiegészítő havi juttatást (amelynek havi összege jóval kevesebb, mint az előző juttatás: 150 lej a fokozottan súlyos, 110 lej a súlyos fogyatékossággal élők és 60 lej a közepesen súlyos fogyatékossággal élők esetében) pedig 1000-ből 957 fogyatékos felnőtt kap Romániában és 963 fő Erdélyben. A havi támogatást kapó fogyatékos felnőttek száma Szatmár, Bihar és Krassó-Szörény megyében a legmagasabb; míg Hargita, Maros és Kovászna megyében a legalacsonyabb. A kiegészítő havi juttatásban részesülő fogyatékos felnőttek száma pedig Szatmár, Brassó és Beszterce-Naszód megyében a legmagasabb, míg Maros, Szeben és Hargita megyében a legalacsonyabb, 1000 fogyatékos felnőttre vetítve.

A szociálisan támogatott fogyatékos felnőttek átlagos havi száma – és ezzel párhuzamosan a támogatások összege – folyamatosan emelkedett 2011–2020 között. A támogatottak száma Romániában 543 ezerről 683 ezerre, míg Erdélyben 199 ezerről 236 ezerre növekedett ebben az időszakban. Az egy főre jutó átlagos havi támogatás összege 2020-as reálértéken számolva azonban egyforma ütemben és mértékben változott Romániában és Erdélyben: 2011–2014 között 220 lejről lecsökkent 195, illetve 194 lejre; majd 2015–2020 között 220 lejről 302, illetve 301 lejre növekedett.

Minimális a garantált minimáljövedelem értéke

Az alacsony jövedelmű személyeknek és családoknak is többféle szociális juttatást nyújt az állam. Ezek közül a garantált minimumjövedelem biztosítása emészti fel a legnagyobb összeget: az összes szociális juttatás 2, illetve 3%-át költi erre az állam Romániában, illetve Erdélyben. Fűtési támogatásban (a négyféle fűtési támogatás közül – központi fűtésre; gázra; villanyra; fára, szénre – a legtöbben a fával, szénnel való fűtésre kapnak támogatást) arányaiban többen részesülnek, de a rájuk fordított összegek részesedése, akárcsak a sürgősségi segélyé vagy a temetési segélyé, alig érzékelhető az összes támogatás körében: az összes támogatás 0,3, illetve 0,5%-át költi erre az állam Romániában, illetve Erdélyben. (A temetési segélyt a helyi önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, akárcsak a sürgősségi segély egy részét, és ezeket az önkormányzatok lejelentik a szociális és munkaügyi minisztériumnak.) Mind a garantált minimumjövedelem biztosítására nyújtott szociális segély, mind a fűtési támogatás jövedelemtesztelt: csak az alacsony jövedelmű családok kapják.

A garantált minimál­jövedelem (venitul minim garantat) biztosítására nyújtott segélyt havonta folyósítja az állam, és a törvényben meghatározott garantált minimumjövedelem értéke, illetve a család vagy az egyedülálló személy nettó havi jövedelme közötti különbségként számolják ki. A havi, családonként garantált minimáljövedelem értéke 142 lej volt az egyedülálló személyek esetében, 255 lej volt a kétfős, 357 lej a háromfős, 442 lej a négyfős és 527 lej az ötfős családok esetében 2020-ban. (Az 5 főnél nagyobb családokból származó minden második személy után 37 lejt adnak hozzá az alap 527 lejhez.) A kedvezményezett családok átlagos havi száma Romániában 170 ezer volt 2020-ban, míg Erdélyben 45 ezer.

A Szilágyságban szorulnak a legtöbben segélyre

Ha az adott megyében élő népesség számához viszonyítjuk a támogatásban részesülők számát, akkor Romániában 1000 főre 9 garantált minimáljövedelemben, és 10 fűtési támogatásban részesülő család jut. Erdélyben pedig rendre 7-7 család jut az ott élő 1000 főre vetítve. Ha az erdélyi megyéket hasonlítjuk össze ezen mutatók alapján, akkor Szilágy, Fehér és Maros megyében élt a legtöbb olyan család, aki szociális támogatást kapott a garantált minimáljövedelem biztosításához (13,11 és 11 család, 1000 főre vetítve). Fűtési támogatásban pedig az erdélyi átlagnál több család részesült 2020-ban Hargita (17 család 1000 főre vetítve), Máramaros (13 család), Maros (11 család), Szeben (10 család), Beszterce-Naszód (9 család), Krassó-Szörény (8 család) és Kovászna (8 család) megyében.

A garantált minimál­jöve­delemben részesülő családok száma egyre növekedett 2011–2016 között, Romániában 187 ezerről 245 ezerre, Erdélyben pedig 55 ezerről 64 ezerre. A teljes vizsgált időszakban 2014-ben volt a legmagasabb az így támogatott családok száma Erdélyben 68 ezer. A támogatott családok közül egyeseknek a lakásbiztosítási járulékait is fizette a minisztérium. Ennek ellenére csökkent a támogatott családok száma 2017–2020 között: Romániában 234 ezerről 170 ezerre, míg Erdélyben 61 ezerről 45 ezerre. Az egy családra jutó átlagos havi támogatások összege, 2020-as reálértékkel számolva 214 lejről 265 lejre növekedett Romániában, míg Erdélyben 222 lejről 280 lejre 2011 és 2020 között.

(Borítókép: Rohonyi D. Iván/Illusztráció)


EZ ÉRDEKELHETI
GAZDASÁG ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

„Biztosan nevetünk majd Katával, ha ...
VIDEÓ – Tűzijáték a Szent ...
VIDEÓINTERJÚ – Surányi Ildikó: a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ