Felszentelték a szentendrei Skanzen erdélyi épületegyüttesében az unitárius templomot
Vissza

Felszentelték a szentendrei Skanzen erdélyi épületegyüttesében az unitárius templomot

Ünnepélyes istentisztelet keretében felszentelték a Skanzen Erdély épületegyüttesében található Nyárádgálfalvi unitárius templomot. A ceremóniát Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke celebrálta – áll a Skanzen MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, a múzeum és a Magyar Unitárius Egyház megállapodást kötött a templom további hasznosítására. Az unitárius közösség szertartásainak helyszínéül is szolgálhat a Skanzen Nyárádgálfalvi temploma.

A szombati szertartás előtt köszöntőt mondott Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója, Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyházkerület főgondnoka, Fazekas Lajos Levente, a Magyar Unitárius Egyházkör esperese és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője.

Mint a közleményben felidézik, májusban adták át a Skanzen Erdély épületegyüttesének első kiállítási egységét, amelynek központi szakrális épülete a romániai Maros megyéből, Nyárádgálfalváról származó unitárius templom.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításai eddig is otthont adtak különböző felekezetek épületeinek. A Skanzenben római katolikus, görögkatolikus és református templom is található, amelyekben istentiszteletet, keresztelőt, esküvőt is tarthatnak.

Az Erdély épületegyüttes központi szakrális épületének unitárius templomot választott a Skanzen, hiszen az unitárius vallásnak különleges szerepe van Erdély történetében: az egyetlen magyar alapítású vallás a 16. századi Erdélyben született meg. Ma Erdélyben és Magyarországon 70 ezer ember vallja magát unitáriusnak.

A közleményben felidézik, hogy a Nyárádgálfalvi unitárius templomot 1757-ben Szentiványi Zsigmond földbirtokos költségén építették. Mivel az ellenreformáció időszakában királyi engedély nélkül emelték az épületet, azt Mária Terézia bezáratta, és csak 1772-ben engedélyezték a kinyitását. Ezután készült el a berendezése, amelynek emlékét őrzi a keleti karzaton, a kazettás mennyezeten és a szószékkoronán az 1773-as évszám. A templom tere az unitárius templomok berendezésének puritán egyszerűségét mutatja, megcsodálható a szószék és úrasztala mellett a már említett szószékkorona.

A Skanzen Erdély épületegyüttes templomának kőkerítésén kiállítás ismerteti meg a látogatókat az unitárius vallással és történetével. A templom belső terében a rendszerváltás előtti Románia falurendezési tervének, a falurombolásnak mementóit mutatja be a múzeum.

A közleményben hangsúlyozzák, hogy a szakrális épületek a közösség vallásgyakorlatának központi helyszínei, de kisebbségi létben a nemzeti identitás megtartásában is fontos szerepet töltenek be.

A kisebbségi lét jelképeként a Skanzen Nyárádgálfalvi templomában látható egy 95x173 centiméteres nemzeti színű zászló, amelyet a nyárádgálfalvi unitárius közösség adományozott a Skanzennek. A zászlót a besorozott katonák szekerére tűzték. 1945 után rejtegetni kellett, 1989-ben került elő az orgona mélyéről.

Borítókép: MTI


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

CFR 1907: vasutassiker öngóllal
Idejétmúlt a 8 óra munka, 8 óra pihenés?
Kolozs megyében apadt leginkább a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ