Bukarestben tájékozódott a járványhelyzetről a WHO küldöttsége
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttségének egy része már két hete Bukarestben tartózkodik, és a napokban a csapat újabb szakemberekkel egészült ki – mondta lapunknak az orvos-politikus László Attila Kolozs megyei szenátor, aki maga is részt vett a WHO delegációjával folytatott szerdai értekezleten, és azon több észrevételt is megfogalmazott.
Megtudtuk: a küldöttség azzal a céllal érkezett Romániába, hogy felmérje a romániai járványhelyzetet, illetve megpróbálja felderíteni, melyek azok a hibák, amelyek folytán ennyire súlyossá vált ez a járványhullám. Világszervezetként olyan cselekvésiterv-javaslatot szándékoznak kialakítani, amit hasonló esetekben követni lehet. A járványhelyzet kezelése és az egészségügyi rendszer működtetése minden országnak saját hatásköre, a WHO a helyzet elemzése után javaslatokat fogalmazhat meg azzal kapcsolatban, hogy mivel kellene még kiegészíteni a járványügyi intézkedéseket.
A WHO megbízottaival folytatott értekezleten László Attila egyrészt arra hívta fel a figyelmet, súlyosan érinti a nem koronavírusos betegek kórházi ellátását az, hogy az egészségügyi rendszer fenntarthatósága érdekében folyamatosan csökkentik a nem covidos részlegeken az ágyak számát.
Az orvos-politikus továbbá felvetette: vegyék figyelembe a készülő jelentésben annak lehetőségét is, hogy az államok a közösen felvállalt cél elérése érdekében az Európai Unió vagy az ENSZ szintjén is hozhassanak határozatokat. Példaként a feketehimlő-járvány kiiktatásának módját említette: akkor ENSZ-határozat született a járvány elleni harcra vonatkozóan, és az államok egységesen bevállaltak minden intézkedést, amelyben a nemzetközi egyeztetések során megállapodtak.
„Ennek eredményeként viszonylag rövid idő alatt megszabadultunk a feketehimlőtől, és elég jól haladhattunk például a TBC terjedésének kordában tartásával” – emelte ki az RMDSZ-es politikus, hozzáfűzve: egységesen felvállalt intézkedések esetén nem adódnának gondok például a zöldigazolvány kötelezővé tételével bizonyos ágazatokban.
„Amennyiben létezne nemzetközi szinten elfogadott eljárási rendszer, konkrét cselekvési ütemterv, elkerülhető lenne, hogy egy adott államban – mint például Romániában – a politikai helyzet nyomja rá a bélyegét a járványügyi intézkedések gyorsaságára, hatékonyságára” – magyarázta a politikus. „Iskolapéldája vagyunk annak, hogy mit jelent megkésve, azaz olyankor bevezetni intézkedéseket, amikor ezek már nem teszik meg hatásukat” – emelte ki László Attila.
A politikus harmadik észrevétele az volt, meg kell tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az országnak legyenek meg a megfelelő infrastrukturális, személyzeti és egészségügyi felszerelési tartalékai az ilyen súlyos közegészségügyi állapotok megfelelő kezelésére.
„Helytállni a mostani járványhullámhoz hasonló helyzetekben csak úgy tudunk, ha megvannak a megfelelő tartalékaink és tanulunk az elmúlt másfél év alatt elkövetett hibákból” – nyomatékosította László Attila.
Hozzátette: hasznos és építő jellegű egyeztetést folytattak a WHO megbízottaival, akik elmondták: prioritásként kezelik a romániai helyzetet, mivel maguk is súlyosnak tartják, ami jelenleg itt történik.
„Fontos lenne, hogy mindenkiben tudatosuljon, mennyire fontos a védőoltás a járvány megfékezésében. A társadalmi felelősségtudat részeként nem engedhetjük meg magunknak, hogy a vakcina elutasításával, az egészségügyi rendszer leterhelése által gátoljuk például az onkológiai betegek orvosi ellátását, akiknek kezelésére nincs megfelelő kórházi kapacitás” – hangsúlyozta László Attila.
Inkább oltakozásra kellene buzdítani a lakosságot
Daniel Coriu az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Bukarestben tartózkodó küldöttségével tartott találkozója után tett nyilatkozatában kiemelte: szerinte az orvostársadalomnak folyamatosan azon kellene fáradoznia, hogy tudományos tényekkel alátámasztva oltakozásra buzdítsa a lakosságot. A Román Orvosi Kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy a járvány eddigi romániai halálos áldozatainak 92 százaléka nem volt beoltva koronavírus ellen.
„A vakcina védelmet nyújt. Az esetleges megfertőződés nem okoz súlyos betegséget, és csökken az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás” – hangsúlyozta.
Daniel Coriu elítélően nyilatkozott azokról az orvosokról, akik félretájékoztatják a pácienseiket a védőoltásokkal kapcsolatban, esetleg lebeszélik őket. Szerinte ezek az orvosok veszélyeztetik a közegészséget, következésképpen határozottan fel kell lépni ellenük. Mint mondta, a kamarának lennének javaslatai az ilyen esetekben kiszabható szankciókra, de ezekről a parlamentnek kell döntenie. „Ötleteink vannak, de törvényt nem kezdeményezhetünk” – jegyezte meg.
WHO: egy újabb mutáció az eddiginél is több gyermeket érinthet
Dorit Nitzan, a WHO európai vészhelyzeti igazgatója a találkozó után arról beszélt: most már az egyének döntésétől függ, mikor ér véget a koronavírus-járvány. A gyermekorvos képzettségű szakember is a koronavírus elleni védőoltások felvételére buzdította a romániaiakat, figyelmeztetve arra, hogy a vírusnak egy újabb mutációja az eddiginél is több gyermeket érinthet.
„Világszinten zajló háborút vívunk a koronavírus-járvánnyal, és minden élet számít. Rajtunk, valamennyiünkön múlik, hogy véget vessünk ennek. De lépnünk kell” – fogalmazott a szakember.
Cîţu: ipari oxigént is használhatnak lélegeztetésre
A kórházak ipari oxigént is használhatnak a Covid-betegek lélegeztetésére – tudatta a kormány Facebook-oldalán az orvosi oxigéngyártók képviselőivel folytatott csütörtöki találkozója után Florin Cîţu ügyvivő miniszterelnök.
Közlése szerint a katasztrófavédelmi főigazgatóság szakembereinek részvételével zajlott megbeszélésen megoldásokat kerestek a kórházak oxigénhiányára. Arra a következtetésre jutottak, hogy a betegek lélegeztetésére használt orvosi oxigén ipari oxigénnel is helyettesíthető.
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint Florin Cîţu a találkozón egy olyan mechanizmus kidolgozását kérte, amely két vagy akár három oxigénforrást biztosít a kórházaknak, ugyanis az egészségügyi intézmények többsége csak egy forrással rendelkezik. Így szerinte a jövőben nem lesz gond a betegek lélegeztetésével.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván/Illusztráció)
