Elfogadta a szenátus a tanügyi törvényt

Elfogadta a szenátus a tanügyi törvényt
Döntő házként, 79 támogató és 28 ellenszavazattal elfogadta a szenátus a felsőoktatási törvény tervezetét.

Felszólalásában Ligia Deca tanügyminiszter (képünkön) azt mondta, a tervezet része a Képzett Románia projektnek, és koherenssé és kiszámíthatóvá teszi az oktatás folyamatát.

A jogszabályban szereplő reformok hozzájárulnak, hogy a fiatalok megvalósítsák álmaikat, megfelelő karriert válasszanak és a demokratikus Románia aktív polgáraiként éljenek. Az új törvény csökkenteni hivatott az egyetemi lemorzsolódást, és második esélyt teremt a fiataloknak a továbbtanulásra. Ezen kívül jelentősen nemzetköziesíti a hazai felsőoktatást - sorolta Deca.

A törvénytervezet egyik fő célja a fiatalok felzárkóztatása a munkaerőpiachoz, ezért bevezetik a duális képzést a felsőoktatásban. Ezt az intézkedést nagy várakozás előzte meg a versenyszférában, és jelentős uniós támogatásban is részesül.

A tervezet több, a tanárok támogatását szolgáló intézkedést is tartalmaz, például azt, hogy az egyetemek a jóváhagyott költségvetési keretek között növelhetik az alapfizetéseket a tanárok tevékenységének és teljesítményének függvényében. A tanügyminisztérium konzultatív bizottságaiba a legnagyobb létszámú felsőoktatási szakszervezet is delegálhat egy-egy képviselőt. Azok a cégalkalmazottak, akik a duális felsőoktatási programokban vesznek részt, mentesülnek a jövedelemadó befizetésének kötelezettsége alól - mondta a miniszter.

A jogszabály ugyanakkor szigorúbb etikai szabályokat vezet be az akadémiai szférában, többek között kötelezi a doktoranduszokat, hogy megvédése előtt 90 nappal tegyék közzé egy országos platformon a doktori dolgozatukat. Így elkerülhető lesz a dolgozat eredetiségének utólagos megkérdőjelezése - magyarázta Ligia Deca.

Az oktatás színvonalát javítani, a funkcionális analfabetizmus arányát csökkenteni hivatott jogszabálycsomag egyebek mellett az iskolai erőszak megelőzését és büntetését célzó országos terv kidolgozását is előírja, ismét lehetővé teszi, hogy elküldjék az iskolából a súlyos kihágásokat elkövető diákokat, választható érettségi tantárggyá teszi a vallást a középiskolák humán szakos osztályai számára, lehetővé teszi, hogy a keresettebb gimnáziumok felvételi vizsgát szervezzenek a meghirdetett helyek felére, a többit a nyolcadik osztályos záróvizsgán, az úgynevezett országos képességfelmérőn szerzett osztályzat alapján osztja ki egy számítógépes rendszer.

A felsőfokú oktatást szabályozó tervezet szerint a rektorok mandátuma ötéves lesz, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani őket, a (sok közéleti szereplő esetében plágiumbotrányok témájává vált) doktori disszertációk nyilvánosak lesznek, a doktori címekről pedig nem lehet egyoldalúan lemondani.

Az oktatási törvények elfogadását az RMDSZ is a tavaszi parlamenti ülésszak legfőbb célkitűzésének minősítette, és előkészítése során azt tartotta szem előtt, hogy az anyanyelvi oktatás hatályos szabályozásai ne szűküljenek. A szövetség a képviselőházi elfogadást követően úgy értékelte: kisebbségi szempontból előrelépés a mostani reform.

Az RMDSZ a pozitívumok közé sorolta, hogy a minisztériumnak külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat abban, hogy elsajátítsák a román nyelvet, hogy a törvény többletforrásokat biztosít a létszámhiányos kisebbségi iskolák számára, így a 300-nál kisebb diáklétszám esetén is biztosítják a szórványiskolák működéséhez szükséges teljes forrást, és a törvény szerint a kisebbségi oktatás megszervezése nem lehetőség, hanem kötelezettség ott, ahol erre igény van.

A többletfeladatot elvégző óvónők esetében a román nyelv oktatását ezentúl a tanítókhoz hasonlóan különóraként fogja fizetni a minisztérium a kisebbségi tanintézmények esetében. A felsőoktatásban újból elérhetővé válnak a dupla szakosítások, amelyekkel a tanárhiányt lehet majd ellensúlyozni, és a törvény szövegébe bekerült az a kitétel, miszerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok kivételek - sorolta az RMDSZ közleménye.

Az oktatási reformcsomag ezek után a Művelt Románia projektet kezdeményező Klaus Iohannis államfőhöz kerül kihirdetésre.

Az új közoktatási és felsőoktatási törvény elfogadását beárnyékolta az, hogy a tanügyi szakszervezetek hétfőn határozatlan idejű általános sztrájkot hirdettek. 

Az USR és az Orban-féle FD ellene szavazott 

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje (FD) megtámadja az alkotmánybíróságon az új oktatási törvényeket - jelentette be hétfő este az USR elnöke, Cătălin Drulă.

Közleményében az ellenzéki párt vezetője emlékeztetett a pedagógusok általános sztrájkjára, és azzal vádolta a kormánypártokat, hogy az új jogszabályok alkalmatlanok a tanügy megreformálására.

'Klaus Iohannis Romániájában ma üresek voltak az iskolák, mert a tanárok tisztességes fizetésekért küzdenek. Az új törvényekkel esélyünk lett volna változtatni az oktatási rendszeren, de a PSD és a PNL elutasított minden reformot. Jelenlegi formájukban ezek a törvények csak súlyosbítják a tanügy helyzetét, ezért fordulunk az alkotmánybírósághoz' - idézte a pártelnököt a közlemény.

Az USR szerint a közoktatási és a felsőoktatási törvény sérti a jogegyenlőség elvét, illetve korlátozza a tanuláshoz, a magánélethez és a köztulajdonhoz való jogot. A közlemény szerint a két ellenzéki párt azt is kifogásolja, hogy törvények nem tesznek eleget a jogbiztonság követelményének, szerkesztési és terminológiai hibákat tartalmaznak, és az elfogadásuk során sérült a jogalkotási eljárás.

Az USR szenátorai hétfőn a szenátusban a két törvény ellen szavaztak, arra hivatkozva, hogy nem javítanak az oktatás minőségén, hanem ellenkezőleg, rontanak rajta. Többek között azt kifogásolták, hogy a középiskolai felvételi bevezetése előnyben fogja részesíteni a jómódú családokból származó diákokat azokkal szemben, akik nem engedhetik meg maguknak a magánórákat, és nem fogja megoldani az iskolaelhagyás problémáját.

Az ellenzéki párt szerint az új oktatási törvények 'növelik a romániai iskolák politikai ellenőrzését, és nem biztosítják a tanári szakma presztízsének növekedését'. Emellett ezek a jogszabályok 'szemérmetlenül védik a plagizátorokat és a szélhámosokat, az egyetemeket pedig politikai védencek által ellenőrzött hűbérbirtokká változtatják'.

Borítókép: Facebook

A rovat cikkei

A Tanulók Országos Tanácsa (CNE) arra kéri a szenátus tanügyi bizottságát, hogy a közoktatási törvény tervezetének felsőházi megvitatásakor törölje a jogszabályjavaslatból a diákok kizárására vonatkozó előírást. Állásfoglalásában a diákszervezet riasztónak nevezte a képviselőház tanügyi bizottságában elfogadott módosító indítványt, amely szerint a gyerekek súlyos fegyelmi vétség esetén kizárhatók az iskolából. Emlékeztettek arra, hogy ezt az előírást eredetileg az oktatási minisztérium sem támogatta.
Közhír
Pénteken is folytatódott a közoktatási törvény tervezetének csütörtökön kezdődő cikkelyenkénti vitája a képviselőház tanügyi szakbizottságában. Csütörtökön az ülést hamarosan fel kellett függeszteni, mivel Ligia Deca oktatási miniszter időközben megváltoztatta az egyházak egyik módosító javaslatával kapcsolatos álláspontját. Arról az előírásról van szó, amely szerint a romániai oktatásban biztosítani kell a gondolat szabadságát, illetve az ideológiáktól, vallási dogmáktól és politikai tanoktól való függetlenséget.
Közhír