Boc szerint mégsem bontják le a fellegvári keresztet

A városháza meghátrált a nemzetféltők tábora elől?

Boc szerint mégsem bontják le a fellegvári keresztet
Újra fellángolt a vita a fellegvári kereszt lebontása ügyében. Egy eddig kevésbé ismert civil szervezet közleményben tiltakozik az ellen, hogy a Fellegvár korszerűsítési munkálatai kapcsán lebontanák a magyargyűlölő polgármester idején, 1997-ben felállított keresztet. A civil szervezet szerint a szálloda szomszédságában álló emlékmű lebontása kereszténység- és románellenes cselekedet, amelynek mozgatórugója az RMDSZ és a magyar városi tanácsosok. Emil Boc polgármester és Dan Tarcea alpolgármester rögtön közleményben nyugtatta meg a nemzetféltő civil szervezetet, illetve a keresztért aggódó városlakókat, hogy az a helyén marad. A Szabadság megkeresésére Guttmann Szabolcs építész azt nyilatkozta: a fellegvári kereszt lebontása próbakő lehet a kolozsvári városvezetés számára. „A szakemberek szerint a kereszt nem odavaló, de a lakosság ragaszkodása miatt valószínűleg nem fogják eltávolítani” – nyilatkozta Guttmann Szabolcs építész.

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a Fellegvár korszerűsítéséről szervezett közvitán jelenlévő építészek már évekkel ezelőtt megfogalmazták, hogy a magyargyűlölő polgármester által 1997-ben felállított kereszt nem illik oda. Ezt követően viszont a téma feledésbe merült, de most egy viszonylag ismeretlen civil szervezet, az Asociaţia Comunitatea Identitară România felmelegítette a témát a kereszt lebontása elleni tiltakozásával.

„Elítéljük a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal azon döntését, miszerint lebontanák a Nemzet Hősei Emlékműve néven ismert keresztet, ami Kolozsvár egyik legnagyobb román műemléke. Ha a Fellegvár felújítása során eltüntetik az egyetlen műemléket, amely arra emlékeztet, hogy őseink mennyit szenvedtek ezen a tájon, az nem más, mint a román nemzet hőseinek és mártírjainak megcsúfolása. A román mártírok emlékére emelt kereszt lebontása románellenes és sátánista gesztus, amely által csak megismétlődnek a kommunisták és a horthysták gesztusai, amelyek történelmünk fekete időszakát jellemezték. Arra kérjük Emil Boc polgármestert, ha egy kicsit is tiszteli azokat, akik a román nemzetért meghaltak, akadályozza meg az emlékmű lebontását. Ha lebontják Kolozsvár egyik legfontosabb román emlékművét, a polgármester elveszíti az egészségesen gondolkodó, elvekkel rendelkező lakosság tiszteletét.”

Felvetődik a kérdés, hogy a polgármesteri hivatal ezen románellenes döntését befolyásolták-e azok az RMDSZ-es magyarok, akik mind a kormányban, mind a helyi tanácsban jelen vannak. Nekik – mármint az RMDSZ-es tanácsosoknak (szerk. megj.) – sok okuk van arra, hogy zavarják őket egy hatalmas román emlékmű a Kolozsvár feletti dombon. Az utóbbi években több román emlékművet távolítottak el köztérről, Nagyváradról Mihai Viteazul szobrát, az Úzvölgyéből a román katonák keresztjeit, de kezdeményezték Avram Iancu szobrának elköltöztetését Torda közteréről is. Mindez azt bizonyítja, hogy nemcsak egyetlen, elszigetelt románellenes esetről van szó, hanem egy terv egyik részletéről, amely nemzeti történelmünk eltörlését tűzte ki célul” – írja a nemzetféltő civil szervezet szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.

A civil szervezet felkérte a román nemzetiségűeket és a kolozsváriakat, hogy a kereszt eltávolítása miatti elégedetlenségüket írásban hozzák a városvezetés tudomására, mert úgy gondolják, a románellenességet nem szabad tolerálni, csak gyökerestől kitépni. Közleményükben kitértek arra is, hogy az emlékmű a Iuliu Hossu görögkatolikus püspök által 1936–1937-ben állított régi kereszt helyén állt. A helyszín kiválasztása nem véletlen, hiszen 1715–1735 között ezen a hely állt a Habsburgok által épített vár, amelyet többször, így az 1848-as forradalom után börtönként is használtak. A két világháború közötti keresztet a horthysták leszerelték 1941-ben, de a román közigazgatás a második világháború után visszaállította, amit 1948-ban a kommunisták felrobbantottak. A mostani, 1997-ben állított kereszt súlya hatvan tonna, magassága 23 méter.


A két világháború közötti képeslapokon is jól látható, hogy a Fellegvár felső sétányának a város felőli oldalán egyszerű, körülbelül másfél ember magasságú fakereszt állt

„A Fellegváron első alkalommal 1702-ben állíttatott keresztet egy akkori osztrák generális, amely ellen a protestáns lakosság háborgott. A két világháború közötti képesla­pokon is jól látható, hogy a Fellegvár felső sétányának a város felőli oldalán egyszerű, körülbelül másfél ember magasságú fakereszt állt. Nem merném állítani, hogy azt a görögkatolikus püspök állította. Kétlem, hogy a keresztet 1940–1944 alatt leszerelték volna, hogy aztán a második világháború után visszaállítsák majd, felrobbantsák. Szerintem végig ugyanott állt” – válaszolta a Szabadság kérdésre Gaál György helytörténész.

Emil Boc polgármester és Dan Tarcea alpolgármester azonnal reagált a kereszt lebontását ellenzők reakciójára, és megnyugtatta őket afelől, hogy az emlékmű a helyén marad.

„Próbára teszi a városháza vezetését a fellegvári kereszt kérdése. Úgy látszik, hiába állítja a tervpályázat, hogy az emlékmű nem illik a tervezett környezetbe, a tiltakozók, a voksok miatt nem fog eltűnni” – nyilatkozta a Szabadságnak Guttmann Szabolcs építész. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a kereszt melletti keleti kapura, amit évek óta visszavásárolt a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, és amelynek környékén még ott áll a Vigyázat, a kövek kieshetnek feliratú tábla. „A nagy nemzetközi pályázatok közepette azzal is kellene foglalkozzon a városháza, hogy a műemlékről ne essenek a kövek az emberek fejére” – jegyezte meg az építész.

(Borítókép: A mostani kereszt súlya hatvan tonna, magassága 23 méter)