„Járosi Andor a kolozsváriaké, életének nagy részét itt töltötte”

Rendezvénysorozattal emlékeztek a 125 éve született lelkészre

„Járosi Andor a kolozsváriaké,  életének nagy részét itt töltötte”
Háromnapos rendezvénysorozattal emlékezik a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely a 125 éve született kolozsvári lelkészre, teológiai magántanárra, közíróra, Járosi Andorra. Az evangélikus lelkészt az erdélyi magyar művelődéstörténetnek, ezen belül szűkebb pátriájának, Kolozsvár kulturális életének és az erdélyi magyar evangélikus egyháznak meghatározó személyiségeként tartják számon. Születésnapja apropóján, szerdán a Reményik Sándor Galériában mutatták be Kirchknopf Gusztáv kolozsvári evangélikus lelkész, Járosi Andor elődjének Benkő Tímea által kötetbe szerkesztett írásait. Az eseményen Járosi Andor személyes tárgyait is kiállították. A Helikon – Kemény János Alapítvány és a Kolozsvár Társaság csütörtöki rendezvényén Veres Emese Gyönyvér tartott vetített képes előadást. Az események sora zenés áhítattal zárul december 11-én 18 órakor az Evangélikus-Lutheránus Pietati templomban.

ÖSSZEFOGLALÓA Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely eseményén részt vevőket Adorjáni Dezső Zoltán püspök köszöntötte, majd Kerékgyártó Imola lelkész röviden felvázolta Járosi Andor munkájának hatását egyházi életükre nézve. Antal Margit tanárnő, Járosi Andor unokája, a családi visszaemlékezésekből elevenítette fel a lelkész személyét. Benkő Tímea az est keretében bemutatta az általa szerkesztett kötetet, amelyben Kirchknopf Gusztáv, Járosi Andor elődje írásait olvashatjuk. Közreműködött Szenkovics Dávid (cselló) és Marosán Csaba színművész, aki Járosi Andor írásaiból olvasott fel. Az esten az újonnan kiadott Kirchknopf Gusztáv Minden és mindenekben Krisztus kötetet és a Járosi Andor írásait tartalmazó Sub speciae eternitatis kötetet kézbe vehették és megvásárolhatták a jelenlevők.

A Kolozsvár Társaság és a Helikon – Kemény János Alapítvány az EME előadótermében emlékezett a sokféle talentumú Járosi Andorra Veres Emese Gyöngyvér újságíró vetített képes előadásával december 8-án délután.

– Járosi Andor a kolozsváriaké, hiszen életének túlnyomó részét Kolozsváron töltötte. Születésének 125. évfordulója fontos a Helikon – Kemény János Társaságnak. Ugyanakkor Kádár Imre író is évfordulós Helikon-tag. Emlékeznünk kell azokra, akik tettek valamit a város hírnevének öregbítéséért, számon kell tartanunk őket – nyitotta meg a Járosi Andor-emlékestet Szabó Zsolt irodalomtörténész. H. Szabó Gyula felidézte, hogy a Helikon már 2004-ben szervezett Járosi-emlékestet, akkor is azt a következtetést vonták le, hogy Járosi Andor emlékezete nem merült feledésbe.

A Járosi-levelezést feldolgozó erdélyi származású, ám Budapesten élő Veres Emese Gyöngyvér újságíró kifejtette: már az 1990-es években tudomására jutottak a Járosi Andor személyére és munkásságára vonatkozó információk, de csak később kezdett el foglalkozni az evangélikus lelkész tevékenységével, levelezésével. Vetített képes előadásában felvillantotta Járosi Andor életpályájának főbb pontjait. Az Újsándorfalván (ma Szerbia) született Járosi Andor Jaroszláv elemi osztályait Besztercebányán járta, majd Nagyenyeden és Kolozsváron folytatta tanulmányait. Kolozsváron érettségizett 1916-ban a református kollégiumban. Teológiai tanulmányait Eperjesen és Kolozsváron végezte, 1922–1923 között a marburgi (Németország) teológián tanult. 1924-től evangélikus lelkész Kolozsváron 1929-ben feleségül veszi Brandt Laurát (1905, Kolozsvár – 1990, Szováta). Veres Emese Gyöngyvér idézett Járosi Andor tanítványainak, Benczúr Lászlónak és Koren Emilnek a feljegyzéseiből, amelyek rávilágítottak Járosi Andor segítőkészségére, emberszeretetére. A résztvevők több képet is megtekinthettek, amelyeken Járosit teológiai hallgatóként, majd teológiai oktatóként örökítették meg, de láthattak családi fényképeket is feleségével és két gyermekével, bátyjával és annak családjával.

Veres Emese Gyöngyvér több hagyatékban talált Járosi-leveleket, és azt sem zárta ki – ismerve az evangélikus lelkész kiterjedt levelezését –, hogy még vannak felderítetlen levelek.

Középen a Világ Igaza díj, amelyet a Járosi házaspár 1999-ben kapott

Zárszóként H. Szabó Gyula emlékezett az ötven éve elhunyt Kádár Imre (1894, Komárom – 1972, Budapest) íróra, színházi rendezőre és színigazgatóra, akinek lánya pont a Járosi-házban lelt menedékre a zsidóüldözések korszakában. Megtudtuk: Kádár Imre több román író – Ion Luca Caragiale, Octavian Goga, Victor Eftimiu, Ion Minulescu, Ion Marin Sadoveanu – színdarabját fordította le magyar nyelvre, amelyet ki is adtak az 1930-as években Kolozsváron. Egy ideig, Janovics Jenő menesztése után a kolozsvári magyar színház igazgatója volt. 1940-ben áttért a református hitre, 1944-ben pedig Magyarországra települt, ahol nyugdíjazásáig református teológiai oktató volt.