Európában a magyar nemzet
megint egységes lehet
Sólyom László bármikor szívesen visszatér Erdélybe

(1. oldal)

Válaszúton tudatosan óvják közös örökségünket

Bonchidára, Válaszútra, majd Zsobokra utazott szerdán Sólyom László magyar köztársasági elnök. A magyar államfő hétfőn érkezett négynapos nem hivatalos magánlátogatásra Erdélybe, és az elmúlt napokban több települést keresett fel. Sólyom László és felesége mindenfelé, ahol megfordult, rendkívül szívélyes fogadtatásban részesült. Tegnap este Sólyom László a kolozsvári Magyar Operában tartott március 15-i ünnepség díszvendége volt. Az elnököt és feleségét felállva és tapssal fogadták a jelenlévők. Az operagála előtt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Sólyom László ünnepi beszédet mondtak. Az 1848–1849-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve mindketten a nemzet egységére hívták fel a figyelmet. Sólyom László magyar állami kitüntetéseket adott át jeles erdélyi közéleti személyiségeknek. A Magyar Köztársasági elnök ma Nagyváradon vesz részt a március 15-i ünnepségeken, majd innen utazik tovább Budapestre. (Részletek a 6. oldalon)


Ne nézze, fogja meg!

Ne csupán virtuálisan, a világhálón olvassa a Szabadságot, fizessen elő, hisz az internetre nem töltünk fel minden információt! Amennyiben Ön is Kolozs megyében lakik, s megunta a képernyőn olvasni a Szabadságot, egyszerű, gyors megoldást ajánlunk: küldjön SMS-t a 7555-ös (figyelem, módosult!) emeltdíjas számra és jövő hónaptól előfizetőnk. Az üzenet elejére írja oda Szabadság (ékezet nélkül!), majd nevét és pontos címét. Ha márciusra már előfizetett, kérjük, az áprilisi előfizetést megrendelő üzenet végére írja oda, hogy melyik cégnél (például Apex, Apex Abcom vagy Posta). Az egy hónapos előfizetésre alkalmas SMS ára 6 euró, plusz áfa. Az üzenetet csupán az Orange hálózatból lehet elküldeni. Könnyítse meg életét: március 22-ig fizessen elő SMS-ben a Szabadságra! Ne nézze, fogja meg!

vissza az elejére


Kult-Túra

(2. oldal)

NÉVNAP: Kristóf. A görög Krisztophorosz név rövidülése. Jelentése: Krisztust hordozó.

NAPKELTE: 6 óra 39 perckor.

NAPNYUGTA: 18 óra 31 perckor.

ÉVFORDULÓK: Ma van nemzeti ünnepünk, az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója. • A magyar sajtó napja – 1990 óta ünnepeljük március 15-én annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit: a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. • Fogyasztóvédelmi világnap. • Március 15-én történt: 1848. Pesten győzött a polgári forradalom. A márciusi fiatalok cenzúra nélkül kinyomtatták Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét és az Irinyi József által megfogalmazott, a modern polgári magyar nemzet kereteit tartalmazó 12 pontot. • 1907. Európában elsőként Finnországban szavazati jogot kaptak a nők. • 1924. Ezen a napon hangzott el az első magyar kísérleti rádióműsor. • 1939. A fasiszta német csapatok megszállták Prágát és elfoglalták Csehszlovákiát. • 1957. Először jelent meg az Élet és Irodalom című irodalmi és politikai hetilap. • 1966. Nyilvánosságra hozták a meghamisított romániai népszámlálási adatokat. Eszerint az erdélyi magyar lakosságnál szinte a nullával egyenlő a népszaporulat. • 2002. Budapesten felavatták az új Nemzeti Színházat. • Március 15-én született: 1770. Viola József orvos, 1808–1834 között Sturza fejedelem bizalmasa és a moldovai kórházak főorvosa. • 1830. Paul Johann Heyse Nobel-díjas német író, költő és műfordító. • 1897. Nagy Lajos régész, Pannónia római és őskeresztény művészetének, Budapest római kori emlékeinek rendkívül alapos ismerője. • Március 15-én halt meg: 44. Julius Caesar római politikus, hadvezér. • 1981. René Clair francia filmrendező. • 1997. Victor Vasarely / Vásárhelyi Győző magyar származású francia festő, az op art irányzat nagyhatású képviselője.

vissza az elejére


A NAP IDÉZETE

(2. oldal)

„Haza és szabadság, /Ez a két szó, melyet /Először tanuljon /Dajkától a gyermek..."

Petőfi Sándor

vissza az elejére


Kishirek

(2. oldal)

A ROMÁNIAI MAGYAR PEDAGÓGUSOK SZÖVETSÉGE Kolozs megyei szervezetének közgyűlését március 17-én, 10 órától tartják a Brassai Sámuel-líceumban. Napirendi pontok: elnöki beszámoló, pénzügyi jelentés, 15 éves a szövetség (DVD megtekintése), magyarországi továbbképzések és BNYA-2007, különfélék. Várják az érdekelteket.

A HORVÁTH BÉLA STÚDIÓSZÍNPAD március 17-én, szombaton este fél héttől a kolozsvári Új-Alsóvárosi Fehér Templomban (Pata/Nicolae Titulescu u., 195) előadja A kis herceget (a forgatókönyv Antoine de Saint Exupery műve alapján készült). Mindenkit szeretettel várnak.

A KOLOZSVÁRI RÁKÓCZI KULTÚRKÖR közönségtalálkozót szervez 2007. március 17-én, szombaton, de. 11 órától a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Mátyás király u. 4. sz. alatti épületében. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉST TART az RMDSZ belvárosi kerülete március 16-án, pénteken du. 5 órától a Kossuth Lajos utca 18. szám alatt. Meghívottak: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente képviselők, ifj. Deák Ferenc szervezési alelnök. Kérik minél nagyobb számban a tagság megjelenését!

GERALD FRANKLIN JOHN akvarelljeiből rendezett kiállítás megnyitójára március 16-án, pénteken déli 1 órakor kerül sor a Korunk Galériában (Brassai utca 6., az unitárius parókia gyűlésterme). Bevezetőt mond Heim András. Allen Ginsberg verseiből Salat Lehel olvas fel. A zenei műsorban közreműködik Szép András.

A RÉGI TORDAI FAZEKASSÁG HAGYOMÁNYÁT szeretné újra indítani a tordai Raţiu Turisztikai Információs Központ. Ennek céljából egy három hónapos tanfolyamot indítottak, amelyet most egy kiállítással fejeznek be. A megnyitóra március 16-án, pénteken du. 5 órakor kerül sor és két hétig tart nyitva.

TIZENEGYEDIK ALKALOMMAL rendezik meg a Fiatal Műszakiak Tudományos Ülés-szakát az Erdélyi Múzeum-Egyesület védnöksége alatt. A konferencia megnyitóját március 16-án, pénteken délelőtt fél 10-kor tartják plenáris előadásokkal, a Protestáns Teológia dísztermében (Bocskai/Avram Iancu tér, 13 sz.). Vendégek: dr. Réti Tamás, egyetemi tanár, (győri Széchenyi István Egyetem), dr. Kodácsy János mb. intézetvezető (Kecskeméti Főiskola), dr. Pokorádi László, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem), dr. Réger Mihály, egyetemi tanár, kutatási főigazgató-helyettes (Budapesti Műszaki Főiskola), dr. Pinke Péter, egyetemi docens (Pozsonyi Műszaki Egyetem), dr. Suplicz Sándor, főiskolai docens (BMF), dr. Végvári Ferenc, főiskolai tanár (kecskeméti GAMF), dr. Maros Dezső, akadémikus, dr. Pálfalvi Attila, ny. egyetemi tanár (Kolozsvári Műszaki Egyetem), dr. Dávid László, rektor, dr. Hollanda Dénes, dékán (Sapientia EMTE), dr. Csibi Vencel, egyetemi tanár (az EMT elnöke).

vissza az elejére


Idei határon túli Jászai-díjasok

(2. oldal)

Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke megbízásából dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Jászai Mari-díjat adományozott kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért. B. Fülöp Erzsébetnek, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművészének, Nemes Leventének, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművészének, valamint Szűcs Nellinek, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház színművészének.

A kitüntetettek a díjat tegnap vehették át a budapesti Iparművészeti Múzeumban.

vissza az elejére


Az utolsó március 15.

(2. oldal)

„Mártius 15-ke, mint a magyar szabadság és függetlenség történetileg nevezetes napja, az öszves nemzeti gyűlés által megünneplendő lévén/.../ Felkéretik egyszersmind a hadügyminisztérium, miként az ünnepély emlékezetességére az öszves katonai sereget, Bem táborát is ide értve, az őrmestertől kezdve lefelé, kétszeres napi díjjal láttassa el, s erről Csányi László országos kormánybiztos urat is értesítse."

(Kossuh Lajos kormányzói rendelkezése, kelt 1849. március 12-én)

Irodalmunk búvárlói Petőfi életének majd’ minden mozzanatát feltárták. Van azonban ebben a hatalmas életívben – e huszonhat év történelemben – egy rövidke szakasz, amelynek a történéseit hosszú ideig homály fedte. Amelynek ürügyén csupán némi következtetésekhez, Petőfi életrajzíróinak sejtelmes feltételezéseihez nyúlhattunk. Ezek a napok, ez a nap az 1848. március 15-i csodálatot kiváltó események első, a költő által is megélt évfordulója. Az első – és utolsó...

Hol volt és mit tett a nemzet költője akkor, amikor tulajdonképpen Őt és a márciusi ifjak egyéves történelmét ünnepelte a magyarság?

Ferenci Zoltán, Petőfi egyik első és megbízható életrajzírója szerint a „Segesvárra betegen induló költő" március 8-án, az erdélyi hadjárat résztvevőjeként Désre érkezett, onnan Kolozsvárra. Itt aztán néhány pillanatra polgárrá tudott vedleni: a város közkedvelt könyvkereskedőjénél, Burján Pál uramnál vendégeskedett – bizonyára azzal a szándékkal, hogy enyhe „szénanátháját" kikezelje…, vagy hogy egy majdani, a frissen írott erdélyi versekkel is kiegészített, új kötet kiadásának lehetőségeiről ejtsenek szót. Aztán, a tavaszi náthából kikecmeregvén, átkocsikázott a Királyhágón, és költőbarátját, Arany Jánost kereste fel Nagyszalontán. Itt vetette papírra Péter bátya című versét.

Hatvany Lajos véleménye szerint Petőfi március 10–18 között Kolozsvárt „üdült", és időközben, mert értesült anyósa március 11-i elhunytáról, előbb családjához, aztán Nagyszalontára sietett, Aranyékhoz.

Vannak, akik 1849. március 16-án Debrecenben látták Petőfit.

A kérdés pontos válaszra várt több mint egy évszázadon át: hol tartózkodott a nemzet első költője a magyarság első tavaszi forradalmának első fordulóján?

Petőfi életének utolsó eseményei Erdély földjéhez és népéhez kötődnek, csoda-e, ha a választ adó irodalom-kutakodó is erdélyi illetőségű?

Pár évvel a századik márciusi évfordulót követően szintén költőember, Bözödi György (a Székely bánja című híres szociográfiai mű szerzője) vállalta a tisztázás feladatát: fölkerekedett Kolozsvárra, felkutatta az erdélyi vezérkar szálláshelyének, a Biassini Szállodának a naplóját, postakocsisok feljegyzéseit böngészte… És kiderítette, hogy költőnk 1849. március 15-én, 521-es utalványi számon 50, azaz kerek ötven „rhénes forintokat" vett fel a hadi pénztárostól. Az utalvány szerint a címzett „Petőfi Sándor futár"...

Futár! Kinek volt ideje akkor a költőre figyelni!

Bözödi feljegyzéseiből kiderül, miszerint azokban az évfordulós, a kormányzó által ünneppé nyilvánított napokban Csányi László országos biztosunk kolozsvári Biassini-beli hivatalában nem volt épp ünnepi a hangulat. Bár akár az is lehetett volna. Hiszen ha Petőfi nem a korai futárszolgálattal és nem hajnalhasadtakor indul Debrecen irányába, hanem valamivel később, talán arról is értesülhetett volna, hogy Bem már „bírja Nagyszeben városát", annak német kávéházában már elfogyasztotta „frustukját". És akkor ez az összeg, a kormányzói zsold mellett bizony a nemzet ajándéka is lehetett volna... Emlékeztető – nem a szebeni kávéházra, hanem – a pesti Pilvaxra.

Mindezek után adódik az újabb kérdés: vajon Petőfi nem épp ünnepelni igyekezett a kormány székhelyévé előléptetett Debrecenbe? A nagyszalontai költőtárs portáját is érintve? Erre a „kétszeres napidíj" is jókor érkezett, bármennyire is kevésnek tűnik.

A futárszolgálatos katona beérte e kevéssel is. Be kellett érnie. De vajon beérte-é ennyivel a költő? A függetlenségéért épp vérét ontó nemzet „nyelvtábornoka"?

Zsold és tenni akarás… Úgy tűnik, nem új keletű a (napjainkig érvényét őrző) fogalompárosítás, mely szerint a pennás embernek kis, egyre vékonyodó zsoldja mellé bizony hatalmas életkedvre van szüksége ahhoz, hogy egyensúlyban maradhasson – lehetőségei és eszményei dolgában. Egyensúlyban, legalább önmaga számára.

Ellenkező esetben oda a szabadnap – még egy szabadságharcban is.

BÁGYONI SZABÓ ISTVÁN

vissza az elejére


Győri balettesek a kolozsvári színpadon

(2. oldal)

Játékosság, apró kis szellemes ötletek, kitűnő szakmai felkészültségű táncosok, remek zenei válogatás: egyszóval a Győri Balett rendkívüli estje Kolozsváron. És rögtön hozzáfűzünk két másik megjegyzést: szemet gyönyörködtető jelmezek és nagyszerű világítástechnika. Három táncjátékkal örvendeztette meg kedden este Kolozsvár balett-kedvelő közönségét a népszerű társulat, útban Szeben felé, ahol tegnap este mutatkoztak be. Játék a szerelemmel, Párkák, Carmina Burana – három produkció, amely méltán nyerte el a közönség tetszését. Képünkön jelenetet láthatnak a Carmina Burana-ból.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

vissza az elejére


Vélemény


„A márciusi ifjak egyike valék"

(3. oldal)

„A nemzetek együtt, egymás mellett akarnak emelkedni, nem pedig egymás romjain!", fogalmazta meg 1848 februárjában az alig 22 éves filozófus, történész, író, újságíró Vasvári Pál. Március 14-én a Pilvax kávéházban egy asztalra állva harsogja: „Esküszöm a szabadság istenére, hogy mindaddig nem fogok nyugodni, amíg a zsarnokság fenéjét gyökerestől ki nem irtottam!" Másnap délelőtt barátjával, Petőfi Sándorral fogalmazzák meg és nyomtatják ki a Tizenkét Pontot, és a Nemzeti Dalt. Délután első szónok a Nemzeti Múzeumnál, buzdítja, lelkesíti a többezres tömeget. Zichy gróf, a kamarilla ügynöke jelenti: „Vasvári a legveszélyesebb izgató!". 1849 tavaszán őrnagy, csapatot szervez, amellyel Erdélyben, Kalotaszeg déli határában állomásozik.

1849 július 6-án a román lázadó erőkkel vívott küzdelemben esik el a ma már róla elnevezett Vasvári havason (Fintinele) több mint 400 bajtárásval együtt. Utolsó írása a harcmezőn kelt: „Én is ott járok a viharos események között, mint Plinius egykor a Vezúv hegy tűzokádásánál, a természet roppant tüneményét vizsgálva, hogy az utókornak leírja ... s míg az utókorról gondoskodott, a lávatömeg őt eltemeté."

Nemzeti ünnepünkön hajtsunk fejet a forradalom és szabadságharc minden áldozata és hőse emléke előtt, köztük a márciusi ifjak egyik vezéregyénisége, Vasvári Pál emléke előtt is!

Péntek László

vissza az elejére


Mitológia és közösség

(3. oldal)

2007 tavaszán, immár a XXI. században is méltóan hisszük, 1848-ra emlékezni nem azt jelenti, hogy nemzeti mitológiánk egy fejezetét, egy időszakát kell újra megfogalmaznunk! Mert nemzetünk történelmének vannak mélyen átélt, tehát mélyen elemezhető, és kegyetlen tanulságokat tartalmazó, ésszerű következményei. De kell, hogy legyenek a mitológia tárgykörébe tartozó, mitológiaként őrzött, átélt eseményei is. Mert ha nincsenek mitológiák, ha nincs mitológia, akkor nincs lelki kultúrközösség sem, ezt bizonyítja az ókortól kitartóan a görög kultúra is, mely éppen az európainak bölcsője.

A mitológiák pedig éltetik a nemzetet. A mitológiák, akár a Rákóczi-szabadságharc, akár 1848–49, akár 1956, a nemzet lelkiségének, a nemzet hitének, akaratának egy-egy történeti képben való megőrzése és összegyűjtése.

Nehéz órákat, nehéz heteket, hónapokat, nehéz éveket élt át a nemzet 1848 március idusáig, míg 1848 március 15-ének napja végre felvirradt. Ugyanilyen napsütés, ugyanilyen időjárás uralta Európát és az országot.

De azok a napok és hetek, hónapok alatt valami készült és megmozdult mindenkiben. S ezt érezte tagjaiban a nemzet, az iszonyatos megpróbáltatások fájdalmát, s az attól való megszabadulás óhaját. Mintha 1848 március idusát örök időkre vállalhatta volna mindenki. Azóta is! Mert tisztító és lelkesítő időszakot jelentett és jelent mindmáig. Ezért nem kell újra fogalmaznunk, újraértelmeznünk, mint mitológiát sem, mint lelkiséget sem.

De akkor miért csodálkozunk mégis, hogy ma mégis oly sok a csapodár kokárda, hiszen végig a 20. században ez volt az egyetlen érvényes aktualitás.

Ami viszont ma is aktuális, az 1848 márciusi eszméje. Hiszen különleges moralitásnak a forrása. És ennek a megtartó erkölcsi forrásnak egy egész nemzet vált alanyává és részesévé. Amiért érdemes volt vállalni később, és sokszor nemcsak a bujdosást, hanem a mártíromságot is. Hiszen a mártíromság minden megújúlásnak, új hitnek és új erőnek a legnagyobb garanciája. Mert csak mártírokra építhet erkölcsiségében a leginkább egy nemzet. És ez a különösen éltető nagy erő, a túlélés garanciája az, amire mindnyájunknak emlékeznünk kell. Az erre való emlékezés egyben nemcsak érvényes nemzeti mitológiát jelent, de a világtörténelembe besoroló eseményt és következményt is. Ma pedig amikor a nemzetet – európai értelemben is – nemcsak régi öröksége sújtja, hanem új belső csapások, új fájdalmak, keserűségek és talán közönyt teremtő csalódottság is (2004. december 5 és 2006 ősze), akkor is úgy kell emlékeznünk 1848-ra és 1956-ra is, mint erőt, eszmét és erkölcsöt adó mitológiára és történelmi valóságra. És tanulságra, tehát a racionális elemzés alanyára és tárgyára is. Mert ha a történelmünket emlékezve elemezzük, akkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy 1848–49 nemzeti mitológiájának hősei között is milyen feszültségek, ellentétek feszültek. Az események vállalásának, döntéseinek és végrehajtásának felelősségéből kétségek, rágalmak és önvádló, gyötrő támadások származtak. Mégis együtt bujdostak és lettek mártírok szabadságharcunk leverése után. S mintha ez a leveretés magát a mitológiát óvná, bármilyen tragikusan is. Ahogyan a Kossuth nóta is diadalmasan hallatszott át a Lajtán, de milyen keservessé vált az aradi vesztőhely fölött. Ahogy a nem vállalt nemzetrészek ajkáról száll Budapest felé a Nemzeti Ima és ezt mindenképpen énekelni kell. Éppen ezért nekünk az a dolgunk, hogy a mitológia erejével és hitével, a múlt és jelenbeli tanulságok racionális elemzésével megérezzük azt, hogy a közöttünk feszülő ellentétek és indulatok ellenére is, sorsdöntő kérdésekben egy nagy nemzeti egységnek kellene érvényesülni. Hiszen erre kötelez bennünket a márciusi ifjak közös eszmeisége. Úgy, ahogy mitológia és közösség viszonyában a felelősség mindig előbbre való. Mert éltető erkölcse kell legyen az ellentétnek, a szembenállásnak és a versenynek is. S ennek az új korszaknak erőt adó hite és Európához hűséges eszméje kell adja nemzetépítő feladatunkat a Kárpát-medencében a XXI. században, melyet vállalnunk kell itt, Kolozsvárott is!

Kónya-Hamar Sándor

vissza az elejére


Strasbourg
Békét, egyetértést – uniót!

(3. oldal)

PAPP ANNAMÁRIA

Nem szokványos március 15-ét ünnepel idén a magyarság. Azért más ez az ünnep, mert Románia uniós csatlakozása által jelképesen az 1848-as forradalomárok követeléseinek, a történelmi nevezetességű 12 pontnak az utolsó kitétele valósult meg. Éspedig az Unió, azaz unió Erdéllyel. Több mint százötven évnek kellett tehát eltelnie ahhoz, hogy megvalósuljon a márciusi ifjak mindmáig örök érvényű álma. Hiszen Erdély visszatérésével Európába sokkal közelebb került az anyaországhoz a történelem folyamán a határmódosítások révén tőle elszakított magyarság. De a nemzeten belül beszélhetünk-e unióról, egységről?

Tény, hogy az 1989-es rendszerváltás óta eltelt tizenhét évben soha nem voltak ennyire időszerűek a márciusi ifjak által megfogalmazott eszmék, mint most. Mármint az, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. Ha figyelembe vesszük az elmúlt időszak történéseit, ma elsősorban békét és egyetértést kívánhat leginkább magának a magyar nemzet, és hát ezen belül az erdélyi magyarság is. Mert ha a kommunista rendszer megdöntésével sikerült ugyan kivívni a szabadságot, békéről és egyetértésről nemigen beszélhetünk. Sőt, éppen ennek ellenkezője történik: háborúskodás, konfrontáció és civakodás. Ez az új történelmi helyzet azonban lehetőséget és reális esélyt teremt a magyar–magyar kapcsolatok új alapokra való helyezésére, illetve azok átértékelésére. Mind Magyarországon, mind Erdélyben. Egyazon Unión belül.

Nem ártana felülvizsgálni a mindenkori magyar kormány nemzetiségpolitikáját, hogy igazi testvérként, a magyar nemzet részeként kezeljék végre az anyaország határain túl élő, kisebbségi sorsba kényszerült nemzettársaikat. Nagyon találóan fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ elnöke nemrég a szövetség aradi kongresszusán, amikor kijelentette, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatban legyen végre konszenzus a mindenkori magyar kormány politikájában. De, mint mondta, ez a probléma valószínűleg csak akkor oldódik meg, amikor ténylegesen is eltűnik ez a „szörnyű" és „utálatos" szó, hogy „határon túli magyar".

Alighanem ilyesfajta jelzésértéke van Sólyom László magyar köztársasági elnök négy napos erdélyi nem hivatalos magánlátogatásának is. Mert hiszen nem hagyható figyelmen kívül, hogy a rendszerváltás óta első alkalommal tartózkodik Erdélyben magyar államfő a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával. Valószínűleg mindez nem véletlen, és Magyarország elnökének nem mindennapi gesztusa komoly üzenetet hordoz magában az erdélyi magyarság felé. Talán azt kívánta volna ezzel hangsúlyozni Sólyom László, hogy Erdélyt saját hazájának, az itt élő magyarokat pedig nem egyszerű „határon túli magyaroknak", hanem ennél sokkal többnek: saját népének tekinti?

Természetesen ugyanilyen fontos, hogy az erdélyi magyarság is komoly önvizsgálatot tartson. Egyszer s mindenkorra feloldja magában a múltból eredő sérelmeket, traumákat és komplexusokat. Hogy örökre megszabaduljon attól az önmarcangoló kisebbségi érzéstől, amely a történelem alakulása folytán bekövetkezett kisebbségi kényszerpályán évtizedeken keresztül őrölte és gyötörte ezt a közösséget. Ne érezze magát többé „kisebbnek" és „kevesebbnek", és csak "határon túli magyarnak", hanem nyerje vissza önbizalmát és önértékelését. Ha ez a fajta lelki és szellemi megtisztulás bekövetkezik, illetve amennyiben mindenki részéről lesz valós szándék a megbékélésre és az egyetértésre, akkor talán könnyebben megtalálható az egymás felé vezető út.

vissza az elejére


Emberhez, magyar emberhez méltó életet akarunk!

(3. oldal)

Ünnepelni gyűlünk ma össze, tisztelegni az 1848/ 49-es forradalom és szabadságharc nagyjai eméke előtt. Azok előtt, akik életüket adták a szabadságért, azért, hogy mi most itt, 159 évvel később, ezen a történelmi helyen szabadon álljunk és szabadon szóljunk.

De szabadok vagyunk-e igazából? Szabadon élhetünk-e, tanulhatunk-e, és úgy tehetjük-e mindezt, ahogyan mi, erdélyi magyarok szeretnénk. Az RMDSZ immár több éve azért harcol a többségi erőkkel hogy mi, az anyaországtól elszakadt magyarok méltóképpen élhessünk, tanulhassunk, dolgozhassunk és építhessük a jövőt gyermekeink számára. Elismerem, olykor csak kisebb csatákat nyerünk meg, hiszen nehéz ezt a harcot vívni olyanokkal, akik nem ismerik az autonómia, az önálló magyar egyetem, a magyar tannyelvű iskolák, a kisebbségi törvény fogalmát. És nem ismerik fel annak súlyát, hogy ha nem lesz mihamarabb európai parlamenti képviseletünk, saját magunknak teszünk rosszat.

A szövetség megyei vezetőjeként én magam is teljes erőből harcolok azért, hogy a jószomszédi viszony mellett kivívjam többségben levő embertársaink, és azok képviselőinek elismerését, és harcolok azért, hogy felismerjék, senkinek nem teszünk rosszat azáltal hogy magyar egyetemet akarunk, senkinek nem árthat az autonómia, a kisebbségi törvény is csupán a mi jogainkat festené le fekete-fehéren, a többség jogai annak meglétével semmiben nem sérülnek. Emberhez, magyar emberhez méltó életet akarunk! És tanulva őseink hibájából, ne álljunk egymással szembe. Ne pazaroljuk erőnket testvérháborúra! Azt szeretnénk, ha a mindenkori március 15-dikét méltóképpen ünnepelhetnénk meg, főhajtással, de mindig egyenes gerinccel.

Nehéz a harc, mint ahogy nehéz volt 159 évvel ezelőtt Petőfinek, Bemnek, a március ifjaknak. Csak most más harci eszközök használata szükséges. Most nem rántjuk elő kardjainkat, nem harcolunk lőfegyverrel, hanem ésszel, olykor ravaszsággal, taktikázva, a kiegyezésektől sem menekülve. De most is, mint akkor, egykoron, ifjaink segítségével akarunk háborút nyerni. Hisz ők azok, akik nélkül nem hogy jelenünk, de jövőnk sincs. Ők azok, akik életét egy igazán szabad Európában, egy szabad Romániában, egy önrendelkezésű Erdélyben képzeljük el. Ezért harcolunk, és ehhez kérem az Önök segítséget is!

László Attila
Az RMDSZ Kolozs megyei elnöke

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

vissza az elejére


Napirenden


Tăriceanu az ANI-törvény elfogadását sürgette

(4. oldal)

ÖSSZEFOGLALÓ

Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök szerdán a szenátusban a feddhetetlenségi ügynökségről szóló (ANI) törvény elfogadását kérte, felszólítván a honatyákat: helyezzék a ház prioritásainak listájára a tervezetet.

A kormányfő az ANI-törvény elfogadását sürgette, hangsúlyozva, hogy Románia az EU-val szemben vállalta, elfogadja a jogszabályt a korrupcióellenes harc és az igazságügyi reform megvalósításának jeleként. A miniszterelnök úgy vélte, az ANI-törvény többletbiztosítékot jelent majd arra, hogy átlátható és felelős politikai osztálya legyen az országnak, illetve bármely tisztségviselőt, aki összetéveszti az állam vagyonát a sajátjával, felelősségre vonhassanak.

Tăriceanu a szenátus által korábban elfogadott Macovei elleni egyszerű indítványra is utalt. A miniszterelnök biztosított, hogy a kormány támogatni akarja az igazságügyi reformot. Emlékeztetett: a még be nem fejezett reform az intézmények átszervezését és az igazságszolgáltatási rendszer informatizálását feltételezi.

A szenátusi vita végén kijelentette: Frunda Györgynek, az RMDSZ szenátorának van a legkevesebb joga panaszkodni az igazságügy reformja kapcsán, mivel két évvel korábban elutasította a neki felajánlott igazságügyi miniszteri tárcát.

Frunda György szerdán a szenátus plénuma előtt kifejtette: az ANI-törvény „csak kis részét képviseli annak, amit igazságügyi reformnak neveznek".

vissza az elejére


Elbúcsúzott Ungureanu,volt külügyminiszter

(4. oldal)

– Két év alatt a román külpolitika erőre kapott, megváltozott a retorika, az álcázás, tettetés helyét az őszinteség vette át – jelentette ki Mihai Răzvan Ungureanu leköszönő külügyminiszter, aki tegnap megvonta tevékenysége mérlegét, és elbúcsúzott munkatársaitól. Úgy értékelte, azok a külügyi vonatkozású projektek, amelyeket minisztersége idején kezdtek el, értelmesek, folytatni kellene ezeket. Ungureanu szerint a kormány, amelynek tagja volt, jó teljesítőképességű, ezt bizonyítják az elért eredmények is. A fiatal liberális politikus szerint tárcája soha semmilyen politikai befolyás alatt nem állt.

Ungureanunak az Irakban állomásozó amerikaiak fogságában tengődő román munkások körüli botrány miatt kellett távoznia posztjáról, mivel elmulasztotta saját kormányfőjét, pártelnökét tájékoztatni a helyzetről. A leköszönő tárcavezető és Călin Popescu Tăriceanu között különben már akkor megromlott a viszony, amikor a külügyminiszter szembehelyezkedett pártjával, és nem támogatta a liberálisoknak az iraki csapatkivonással kapcsolatos kezdeményezését, ezzel elkötelezve magát Traian Băsescu mellett.

A külügyminisztert az államfő a kötelező 30 nap után sem volt hajlandó felmenteni tisztségéből. A miniszterelnök ezért az Alkotmánybírósághoz folyamodott, időközben azonban Băsescu bejelentette, egy nappal korábban – állítólag – már aláírta Ungureanu felmentését. Az államfő, aki az elmúlt hónapban több fontos külföldi látogatásra is magával vitte Ungureanut, megtagadta a liberálisok új jelöltjének, Adrian Cioroianu szenátornak a kinevezését. Sajtóértesülések szerint bár Tăriceanu a végsőkig kitart jelöltje mellett, más megoldásokban is gondolkozik. Cioroianu mellett Cristian David és a demokrata párti integrációs miniszter, a Băsescu közeli Anca Boagiu neve is felmerült.

vissza az elejére


Egyetért a szenátus az alkotmánybírósággal

(4. oldal)

Visszautasította a szenátus a referendum-törvény módosítását, amely azt követően került ismét napirendre, hogy az Alkotmánybíróság negatívan véleményezte az előzőleg elfogadott módosításokat. Ezek arra vonatkoztak, hogy népszavazást nem lehet kiírni az önkormányzati, parlamenti, elnök- és EP-választásokkal egyidőben, legkevesebb 6 hónapnak kell eltelnie közöttük továbbá, hogy az államelnök felfüggesztéséhez elegendő a népszavazáson megjelentek fele plusz egy szavazata.

Lapunknak Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: amennyiben az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősít egy törvényt, a parlamentnek 45 napja van arra, hogy módosítsa a kifogásolt szakaszokat. A szenátus visszautasítását követően marad a törvény jelenlegi változata, amelynek értelmében a szavazói névjegyzéken szereplő választók fele plusz egy szavazatával lehet leváltani az államfőt, a népszavazást pedig akár a választásokkal egyidőben is ki lehet írni. A törvény következő állomása a képviselőház, amely a döntéshozó kamara.

Az Alkotmánybíróság azzal indokolta a 6 hónapos időintervallumot elvető döntését, hogy ezzel szigorúan korlátoznák mind a népszavazás, mind a választások időpontját. Ami pedig az elnök leváltását illeti, a módosítás úgy szólt, hogy a felfüggesztésről is olyan arányban döntsenek a választók, mint a megválasztáskor. Azt az elnököt, akit első körben választottak meg, a szavazók abszolút többsége válthassa le, a második körben megválasztottat pedig a szavazáson megjelentek abszolút többsége. Az Alkotmánybíróság szerint ez diszkrimináció, hiszen így az egyik „típusú" elnököt könnyebben le lehet váltani, mint a másikat, noha a felfüggesztést kiváltó okok egyformán súlyosak.

vissza az elejére


Boc: Nem rakhatják ki a PD-t

(4. oldal)

Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök szerdán kijelentette, nem tájékoztatták arról, hogy a Demokrata Párt (PD) visszavonná politikai támogatását, hangsúlyozva: azok a feltételezések, amelyekről a sajtóból értesült, csupán spekulációk.

Ismeretes, Vasile Blaga, a PD főtitkára kedden kijelentette, hogy amennyiben Tăriceanu egy olyan átszervezett kormánnyal áll elő, amelynek nincsenek demokrata tagjai, pártjának képviselői a kabinet ellen fognak szavazni. Ugyanakkor közölte, a PD nem tárgyalt arról, hogy esetleg megvonja a politikai támogatást Tăriceanutól.

Emil Boc, a PD elnöke szerdán kolozsvári sajtótájékoztatóján arra figyelmeztette Tăriceanut: nem fog sikerülni neki, hogy a PD-t kirakja a kormányból. Hangsúlyozta: azzal a döntésével, hogy elhalasztotta az európai parlamenti választásokat, a miniszterelnök olyan politikai válságot gerjesztett, amely napról-napra súlyosbodik.

A PD elnöke elmondta: ha Tăriceanu a szociáldemokratákkal akar szövetségre lépni és kormányt alakítani, akkor azt minél hamarabb és tisztán mondja ki.

„A PD-t nem a miniszterelnök vitte be a kormányba, hanem Tăriceanu van ott a demokraták jóvoltából. Jelenleg a PD-nek is ugyanolyan joga van ahhoz, hogy a kormány tagja legyen, mint a PNL-nek" – hangsúlyozta Boc.

Boc szerint a PD szolidáris marad a 2004-ben tett választási ígéreteihez, amelyek a kormány programjában is szerepelnek.

vissza az elejére


Leadták a Tőkést támogató aláírásokat

(4. oldal)

Tőkés László független jelöltnek az európai parlamenti választásokon való indulásához szükséges aláírásokat is leadták szerdán a bukaresti országos választási irodánál – tájékoztatott Szilágyi Zsolt, a jelölt kampányfőnöke.

Közölte: több mint 137 ezer kézjegy szerepel a listákon, összesen majdnem 150 ezer aláírás gyűlt össze, de csak a tökéletesen kitöltött íveket adták le.

Szilágyi valószínűsíti azt, hogy az RMDSZ „mindent megpróbál majd elkövetni, hogy kizárja a konkurenciát". Ugyanakkor bízik abban, hogy a választási iroda európai és korrekt módon bírálja el majd Tőkés támogatóinak akaratát.

A kampányfőnök szerint az EP-választások időpontjának elhalasztása nem befolyásolja Tőkés esélyeit.

Markó Béla RMDSZ-elnök korábban ostobaságnak nevezte azokat a híreszteléseket, miszerint a szövetség meg akarja akadályozni Tőkés indulását. Kedden az RMDSZ is leadta az aláírásokat tartalmazó íveket, a magyar érdekvédelmi szervezet 322 ezer aláírást gyűjtött össze.

Tegnap 12 óráig hat politikai párt és egy független jelölt nyújtotta be az európai parlamenti választásokon való jelöléshez szükséges aláírási listákat.

B. T.

vissza az elejére


Röviden

(4. oldal)

VONJÁK KI A ROMÁN CSAPATOKAT

Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök a Honvédelmi Minisztérium szerdai éves kiértékelőjén ismét a román csapatok kivonását szorgalmazta a konfliktus-zónákból, rámutatva, nem ért egyet azzal, hogy a katonák életét még jobban fölöslegesen veszélybe sodorják. Traian Băsescu államelnök és Călin Popescu Tăriceanu kormányfő szerdán részt vett a Védelmi Minisztérium éves kiértékelő ülésén. Mint ismeretes, a liberálisok több ízben is kérték a román csapatok kivonását Irakból. Traian Băsescu államfő azonban februárban kijelentette, Romániának be kell tartania a szövetségeseivel szemben vállalt kötelezettségeit.

KILENC MILLIÁRD EMBER A FÖLDÖN

A világ népessége tovább öregedik, miközben 2050-re meghaladja a 9 milliárdot – ez áll az ENSZ gazdasági és szociális osztályának kedden nyilvánosságra hozott jelentésében. Eszerint, amely 2006-os statisztikákra hivatkozik, a Föld lakossága a következő 43 évben 2,5 milliárddal növekszik, a jelenlegi közel 6,7 milliárdról 9,2 milliárdra nő 2050-ben. Ez a növekedés, amely annyi, mint 1950-ben a föld összlakossága volt, elsősorban a kevésbé fejlett országokat érinti. Ezeknek az államoknak az össznépessége 5,4 milliárdról 7,9 milliárdra növekszik a következő több mint négy évtizedben.

NINCS HÁZASSÁG 18 ÉV ALATT

Ezentúl a lányok nem mehetnek férjhez 18 éves koruk előtt. A régi törvények értelmében a lányok különleges engedéllyel akár már 15. életévük betöltése után is házasságot köthettek, ha ezt a körülmények (például terhesség) indokolttá tették. A családi törvénykönyvet a szociáldemokrata Minodora Clivetti, Doina Dretcan és Mirela Adomnicăi képviselők javaslatára módosították. A módosítás lényege az lenne, hogy a törvény szövege ne különböztesse meg az állampolgárokat nemi hovatartozás alapján. A törvénymódosítás elsősorban a roma kisebbséget fogja érinteni, hiszen a statisztikák alapján éppen a romák azok, akik a 18. életév betöltése előtt házasodnak, ehhez azonban még a parlament felső házának is igent kell mondania a tervezetre.

BÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLŐ ORVOSOK

A recepteket gondatlanul, illetve csúnya kézírással kitöltő háziorvosok bírságolását fontolgatja a Suceava megyei egészségügyi biztosító pénztár igazgatója. Cristina Iordăchel igazgatót az késztette a radikális fenyegetésre, hogy a megyében számos olyan esetet jeleztek, amikor a beteg nem tudta kiváltani az igényelt gyógyszert, mivel a receptet nem az előírásoknak megfelelően töltötték ki, vagy teljességgel olvashatatlan volt.

Az 1-es, 4-es oldalt szerkesztette: Papp Annamária

vissza az elejére


Körkép


Torda
Könyvbemutató a népfőiskolán

(5. oldal)

Tordán a hétvégén bezárja kapuit az Aranyosszéki Népfőiskola. A Petőfi Társaság által szervezett rendezvényre március 16-án, délután 18.00 órakor kerül sor. Ezúttal dr. Dáné Veronka, az Erdélyi Református Egyház kerületi levéltárosa tart igen érdekes előadást Torda vármegye a fejedelemség korában címmel.

Lupescu Makó Mária, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanársegédje bemutatja Hunyadi János alakját, ahogyan az a román történetírásokban megjelenik.

Ugyanakkor dr. Dáné Veronka – „Az Őnagysága széki így deliberála" – Torda vármegye fejedelemség kori bírósági gyakorlata című könyve is bemutatásra kerül.

(ladányi)

vissza az elejére


Katonai oklevelet találtak

(5. oldal)

Újabb értékes lelet bukkant elő a Polus építőtelepén lévő régészeti árkokból: az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum arheológusai egy római kori katonai oklevelet találtak.

A kis bronzlap az első Kolozsvár környékén talált római katonai oklevél, restaurálás után a múzeum állandó kiállításának egyik darabja lesz. A kutatók szerint a lelet az időszámításunk szerinti második századból, Hadrianusz korából származik, és értékes adatokat tartalmazhat a térség, valamint a római kor katonai összefüggéseiről.

Az oklevelet a 25 éves katonai szolgálat letöltésekor adományozták a hadseregben szolgálóknak, vele pénzjutalom és római állampolgárság is járt.

vissza az elejére


Veszélyes tarlóégetések

(5. oldal)

Napok óta veszélyes tűzesetek alakulnak ki az országutakhoz közel, a földeken, a száraz növényzet tavasszal szokásos elégetése miatt. Többször riasztották már a tűzoltókat is. A prefektúra figyelmezteti a földtulajdonosokat és mindenkit a jóváhagyás előzetes értesítés nélküli tarlóégetés betiltására. Az eljárás ugyanis komoly kárt okozott a villanyoszlopoknak, áramkiesést okozva és veszélyeztetve a gazdaságokat, erdőket, károsítva a környezetet. Magánszemélyeket 3 ezer és 6 ezer, jogi személyeket 25 ezer és 50 ezer lej között büntethetnek az ellenőrzéseken tapasztalt kihágások esetén.

vissza az elejére


Ítélőtáblai döntés a Szentegyház utcai ingatlan ügyében
Az államé marad a „státus-ház"?

(5. oldal)

A kolozsvári táblabíróság a lakók és az állam javára döntött a Szentegyház utca 1–3. szám alatti ingatlan ügyében. Az ítélet jogerős, végleges és visszavonhatatlan – áll az ítélőtábla döntésében. Ezzel látszólag lezárult az a peres folyamat, amelyet a Római Katolikus Egyház indított az ingatlan visszaszerzésére. Az épületet 1952-ben kobozták el a kommunista hatóságok, a hivatalos változat szerint az egyház a Néptanácsnak „ajándékozta" azt.

Az 1997-ben elindított ügy több kanyaron keresztül jutott ebbe a stádiumba. Először 1999-ben döntöttek, akkor a nagyváradi táblabíróság hozott ítéletet, szintén az állam és a visszaszolgáltatásban ellenérdekelt lakók javára. Ezt követően 2000-ben a gyulafehérvári érseki hivatal a fővárosi különleges visszaszolgáltatási bizottsághoz fordult. A testület helyt adott a követelésnek, és azonnal felmerültek az ellenvetések: azzal vádolták az egyházat, hogy a bizottsághoz juttatott iratcsomóból „kifelejtették" a nagyváradi döntést, ellenben betettek egy kolozsvári városházi okmányt, amely – a vádak szerint – megalapozatlanul igazolja az egyház tulajdonjogát. A vád elsősorban Boros János alpolgármester ellen irányult, aki úgymond önkényesen aláírta az iratot. Boros már akkoriban azt nyilatkozta: az általa aláírt papír nem az egyház tulajdonjogát igazolta, hanem az ingatlan lakhatósági feltételeiről számolt be. Ennek ellenére, a lakóközösség képviselői beperelték a városi elöljárót, de a Suceaván lezajlott tárgyaláson Borost felmentették. A kolozsvári bíróság az állam javára döntött, ezt erősítette meg a táblabíróság mostani ítélete.

A lakóközösség ügyvédje, Ovidiu Podar a sajtónak azt nyilatkozta: véleménye szerint most a Legfelsőbb Bíróság is a javukra dönt majd, megsemmisítve a visszaszolgáltatási bizottság utasítását, és ezzel az ügy végleg lezárul.

A Római Katolikus Státus jogtanácsosa, Hajdú Gábor úgy véli: megváltozott a bíróság szemlélete a státus-ingatlanok ügyében, már nem tekintik azokat egyházi ingatlannak. Ez pedig nem fedi a valóságot, ezek az épületek az egyház tulajdonában voltak, a státusnak csupán adminisztrálási joga volt, amit a mindenkori püspökön keresztül gyakorolt.

Az egyház ügyvédje, Kapcza Mikolt kijelentette, nincs veszve semmi: az egyház továbbra is kihasznál minden törvényes lehetőséget az ingatlan (és minden más elkobzott egyházi ingatlan) visszaszerzésére.

Az ügyvédnő nem árult el részleteket a következő lépésről, de kijelentette: véleménye szerint, belátható időn belül az épület az egyház tulajdonába kerül. A további eljárások során ez a mostani ítélet még akár hasznos is lehet számunkra – fogalmazott Kapcza Mikolt.

E.-R. F.

vissza az elejére


Munkafelügyelőségi ellenőrzés az ENKA-nál és a BECHTEL-nél

(5. oldal)

Száznál több, munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott külföldi alkalmazottat talált a Kolozs Megyei Munkaügyi Felügyelőség a tordaszentlászlói munkásszálláson, kedden végzett ellenőrzése során. Amint arról Daniel Păcurariu, az intézmény főfelügyelője tegnapi sajtóértekezletén beszámolt, az amerikai Bechtel cégnél még februárban elkezdett munkaügyi ellenőrzést most zárták le. Feljelentés alapján szálltak ki Tordaszentlászlóra, ahol két idegen cég tevékenykedik, a Bechtel International Inc SRL Reno Nevada SUA kolozsvári kirendeltsége, valamint az Enka Construction And Development BV Amsterdam szintén kolozsvári kirendeltsége. Ez utóbbi cégnek az Enka Insat Törökország „szállította" a munkaerőt. Az Enka Construction And Decelopment BV Amsterdam, amely az Enka Insat tulajdonosa, egyetlen részvényessel rendelkezik, ez az Enka Holding BV.

Az ellenőrzés során kiderült, hogy az említett helyen 124 idegen állampolgárságú munkavállaló dolgozott a törvényes munkavállalási engedély nélkül: 121 török állampolgárt az Enka itteni kirendeltségéhez küldtek, kihelyezéssel az Enka Insat-tól, 3 személy pedig a Bechtelnél volt kiküldetésben. Egyikük sem rendelkezett a szükséges B típusú munkavállalási engedéllyel, amely a kiküldetés esetére szól. Az alkalmazottak az elmúlt év júliusában jöttek az országba, és közvetítőjük elindította ugyan az eljárást az engedély megszerzésére, de ennek hiányában azóta is dolgoztak.

Az alkalmazottak után az országban csupán a jövedelemadót és egészségügyi biztosítást fizették, a társadalombiztosítást és a munkanélküliségi hozzájárulást külföldön, a munkaszerződésük iktatásának helyén törlesztették. Az Enka büntetése 10 ezer lej, a Bechtel cégé pedig 7 500 lej. A helyzet tisztázására 30 nap haladékot kaptak.

(i)

Az oldalt szerkesztette: Újvári Ildikó

vissza az elejére


Napirenden


Európában a magyar nemzet megint egységes lehet
Sólyom László bármikor szívesen visszatér Erdélybe

(6 oldal)

Bonchidán, Válaszúton és Zsobokon folytatta szerdán erdélyi magánlátogatását Sólyom László magyar köztársasági elnök. Délelőtt a bonchidai Bánffy-kastélyban Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, Hegedűs Csilla ügyvezető igazgató és David Baxter, a kastély helyreállítási munkálatainak vezetője üdvözölte érkezésekor az elnököt és feleségét.

A kastély rövid történetének ismertetése után a Miklós-kastélyban működő konferenciaterembe vezették az elnököt és kísérőit. Érdekesség, hogy a Bánffy-kastély ezen épülete Miklós lakhelye volt, aki nem egyezett jól apjával, így nem a fő szárnyban, hanem inkább ebben az épületben rendezte be rezidenciáját. Ez a második épület, amelyet sikerült helyreállítani, és ma már a kastély fenntarthatóságához is hozzájárul, a kávézóval együtt.

Szabó Bálint a Transylvania Trust Alapítvány tevékenységéről tartott rövid előadást, míg Hegedűs Csilla az Építettörökség-helyreállító Szakképző Központ munkáját ismertette. Az alapítvány tevékenysége nem volt ismeretlen az elnök előtt, hiszen egy nappal korábbi torockói látogatásán személyesen is meggyőződhetett munkájuk sikerességéről.

A Transylvania Trust Alapítvány elnöke felhívta Sólyom László figyelmét: szükséges közös stratégiák kidolgozása a magyar tudományosságért, az épített örökség védelméért, amire nézve konkrét javaslatokat is megfogalmaztak. Ezek remélhetőleg egy későbbi beszélgetés tárgyát képezhetik – fogalmazott az alapítvány vezetője.

A bemutató végeztével Sólyom László elismerését fejezte ki, és elmondta: csak gratulálni tud a Transylvania Trust Alapítvány munkájához. Személyesen mondott köszönetet Bodocan Vasile bonchidai polgármesternek az alapítványnak nyújtott támogatásáért, illetve azért, hogy szorgalmazza az egykor a kastélyhoz tartozó park visszaszolgáltatását. Vallomása szerint bármikor szívesen visszajönne Bonchidára, megcsodálni az egykor „Erdély Versailleseként" számon tartott Bánffy-kastélyt.

Ezek után az elnök sorra végigjárta a kastély felújítás alatt álló épületeit, majd az elsőként helyreállított részben működő kávézót is meglátogatta. A kastély vendégkönyvébe bejegyezte: „Gratulálok a vállalkozáshoz! Nemcsak maga a csodálatos épület-együttes feltámasztása a fontos, hanem az a szellemiség és koncepció, amely körülveszi – a magyar kulturális örökség egészébe helyezi; a világ (de legalább) Európa épített emlékeinek fennmaradásához és élő épületként való működéséhez járul hozzá. Köszönet mindenkinek, aki segít ebben. 2007. III. 14. Sólyom László"

Válaszúton a szórványkollégiumot látogatta meg Sólyom László, aki hosszasan elidőzött a gyermekek körében, akik egy helyi balladával „ajándékozták meg" a magyar államfőt. Ezek után Magyarország elnöke megtekintette Kallós Zoltán néprajzkutató saját gyűjtésű néprajzi múzeumát is. Elmondta: nagyon örül, hogy felkereshette Kallós Zoltánt és a gyermekeket, hiszen Magyarországon mindenki ismeri Kallós Zoltán nevét és munkásságát. Mint fogalmazott, élményt jelentett számára, hogy fellapozhatta a Balladák könyvét. Kiemelte, hogy a híres néprajzi múzeum gyűjteményében egyaránt megtalálható román, magyar és szász anyag, és mindeniket büszkén mutogatja gyűjtőjük. „Kallós Zoltán egész élete bizonyítja, hogy nem volt elfogult, de öntudatosan óvta saját értékeinket. Örömmel viszem magammal az üzenetét haza Magyarországra" – zárta le az elnök.

A válaszúti ebédet követően az elnök és kísérete Zsobokra utazott, ahol az itt működő gyermekotthont látogatta meg.

Hatalmas tömeg várakozott tegnap este, hogy bejusson a kolozsvári Magyar Opera termébe a március 15-i ünnepi műsorra, amelynek díszvendége Sólyom László köztársasági elnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke volt. Az ünneplők állva és tapsolva fogadták a bevonuló államfőt és feleséget.

A jelenlévőket elsőként Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke köszöntötte, majd Markó Béla lépett a mikrofonhoz. „Sok-e vagy kevés az a százötvenkilenc esztendő, amennyi 1848. március 15-e óta eltelt?" – tette fel a szónoki kérdést az RMDSZ elnöke –, majd következett a válasz is: „Ha arra gondolok, hány háború és forradalom perzselte végig azóta Európának ezt a részét, akkor bizony sok. De ha azt veszem, hogy mi érvényes és mi nem abból, amit a márciusi ifjak célul tűztek maguk elé, akkor bizony még mindig kevés az azóta eltelt idő" – fogalmazott Markó.

Leszögezte: 1848 szabadságharca után ebben a régióban történt valami végzetes dolog, a nemzetállam eszméje legyőzte a nemzeteket, ha pedig a nemzetállam legyőzte a nemzeteket, akkor most a nemzeteknek kell legyőzniük a nemzetállamot! „Most új esély kínálkozott számunkra. Végre elérhető távolságra van tőlünk egy új állameszme, egy új nemzetfelfogás az Európai Unióban. Végre együtt lesz, együtt lehet magyar a magyarral" – mondta.

Kiemelte, az EU nagy kihívás, nagy lehetőség, nagy felelősség számunkra, ám könnyen valamiféle fogyatkozó, egzotikus népcsoporttá válhatnak az erdélyi magyarok, ha nem lesznek szolidárisak. „A sors ismét kedvez nekünk, ebben biztos vagyok. Lehetünk ismét egységes nemzet, nem mások ellenében, hanem a magunk, az utódaink boldogulásáért, nyelvünk, kultúránk fennmaradásáért! Csak el ne rontsuk ismét! Csak egymásnak ne ugorjunk! Csak meg ne oszoljunk! Nekünk dolgunk van együtt. Magyarországon is igaz ez, Erdélyben is, Romániában is, az egész Kárpát-medencében" – fejezte be beszédét Markó.

Ezután Sólyom László szólt a jelenlévőkhöz, hangsúlyozva: boldog, hogy itt lehet, és közösen ünnepelhet az erdélyi magyarokkal. Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek, jelentette ki az elnök, hozzáfűzve, hogy az egyesülő Európában rohamosan nő a kisebbségvédelem joga. Magyarország kitartásának köszönhető, hogy ez bekerült az alkotmányos szerződés szövegébe, hangsúlyozta Sólyom László. Elismerést nyert az is, hogy az anyaországnak joga van más államok kisebbségét képező nemzetrésze identitásának és kultúrájának támogatására, mondta az elnök. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája magától érthető minimum, a kisebbségi jogok pedig ott, ahol minden féltétel és igény megvan rá, a területi autonómia lehetőségét is magába foglalja. Hozzáfűzte: korábbi hivatalos látogatásán már tolmácsolta, hogy ez a magyar kormány álláspontja is.

Sólyom László kijelentette: csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre, az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kialakítása nem halogatható tovább. Az elnök szerint március 15-nek két arca és két öröksége van, ez a nap a forradalom lelkét örökítette meg számunkra, mintája lett minden megmozdulásnak a szabadságért.

Sólyom László végül köszönetet mondott felesége és munkatársai nevében azért a szeretetteljes fogadtatásért, amelyben az erdélyiek részesítették.

Ezek után a magyar államfő átadta a magyar állami kitüntetéseket, majd operagálával zárult az est.

FARKAS IMOLA
KÖLLŐ KATALIN

vissza az elejére


Nagyszeben vendége volt Szili Katalin

(6 oldal)

Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke tegnap Nagyszebenbe látogatott, amely idén az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli. A házelnök délelőtt találkozott a dél-erdélyi város német nemzetiségű polgármesterével, délután Markó Bélával, az RMDSZ elnökével mondott beszédet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 159. évfordulója alkalmából. Ezek után megtekintette az Európa Kulturális Fővárosa címet 2010-ben viselő Pécs bemutatkozását a nagyszebeni Thalia koncertteremben, este pedig részt vett a Pécsi Színház – Edward Albee: Nem félünk a farkastól című darab – előadásán.

Szili Katalin egy harangocskát ajándékozott Nagyszeben polgármesterének, Klaus Johannisnak, aki cserébe egy fotóalbumot adott a magyar Országgyűlés elnökének. „Ez a kicsinyített mása annak a harangnak, amely Magyarország parlamentjében szól. Az eredeti 150 éves, és mindig az asztalomon van. Azt szeretném, ha ez a harangocska az Ön asztalán állna. Ha megrázza a harangot, mi sietve jövünk Nagyszebenbe. Azt szeretném, ha ez lenne az együttműködésünk szimbóluma" – mondta Szili Katalin.

vissza az elejére


Díjazottak:

(6 oldal)

Auch Sándor, a marosvásárhelyi izraelita hitközség elnöke – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje;

Boér Ferenc, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje;

Cs. Erdős Tibor, képzőművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje;

Gálfalvi György, író – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje;

Horváth Andor, író – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje;

Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje;

Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió vezetője – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje;

Márkos Albert, hegedűművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje;

Öllerer Ágnes, zenetanár – Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt;

Szilágyi Júlia, író – Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje

Az oldalt szerkesztette: Papp Annamária

vissza az elejére


Napirenden


Az 1848-as forradalom szellemében
az egységet kell keresnünk

(7. oldal)

Forradalmi év volt az 1848-as: Franciaországban, Németországban és a Habsburg Birodalomban egyaránt forradalmak zajlottak. A megmozdulások sora januárban, Palermóban kezdődött, majd február 22-én Párizsban folytatódott. Március 13-án Bécsben, Berlinben és Budapesten pedig március 15-én tört ki a forradalom. Eleinte úgy tűnt, az ügy sikerrel jár. Maga Metternich, Európa öreg, „sziklaszilárd" politikusa is száműzetésbe kényszerült a bécsi események után, Franciaországban pedig Lajos Fülöp elvesztette trónját. Európa összes elnyomott népe követelte a nemzeti és társadalmi szabadságjogokat. 1848. március 15-én a forradalom hulláma elért Budapestre is. Ekkor Gheorghe Bariţiu, az erdélyi románok vezető személyisége „az élet legboldogabb pillanatáról" beszélt. A frissen beiktatott, liberális szellemű budapesti kormány a Habsburg Birodalom összes népének reményt nyújtott. Az erdélyi románok és magyarok biztosak voltak abban, hogy eljött az ő idejük is. A történelmi helyzet kedvezőnek tűnt az egyéni szabadságjogok kiterjesztésére. Akárcsak más európai jelentőségű történelmi pillanatokban, 1848-ban is a románoknak és a magyaroknak közös hitvallásuk és eszméik voltak, amelyeket a nyugat-európai tanintézetekben szívtak magukba. Következésképpen azt kell keresnünk, ami 1848-ban összekovácsolt, és nem azt, ami elválasztott. A liberális eszmék a bécsi és a párizsi egyetemeken tanuló erdélyi értelmiségiek körében terjedtek el, amelyek a francia forradalom eszméinek – Szabadság, Egyenlőség, Testvériség – hű tolmácsolói voltak. Ezen eszmékért harcoltak a 18. század végén a párizsi polgárok és a negyvennyolcasok Európában. Az önállóság és a szabadság óhaja mindenkire jellemző volt. Ezen eszmékért léptek harcba 1848 tavaszán a románok és a magyarok. Sajnos, pártérdekek és az országok forradalmárai között felmerült nézeteltérések – különösképpen az erdélyi románokra és magyarokra vonatkozóak – következménye a széthúzás és a két nép közötti fegyveres harc lett. A két nép vezetői alig egy évvel a forradalom kitörése után értették meg, hogy fontosabb lett volna a nemzeti szabadság kivívása. Sajnos, már késő volt: a negyvennyolcas forradalmakat leverték, a Habsburg és a cári birodalom pedig megőrizhette privilégiumait és határait.

Mindezek ellenére sikerült tudatosítani, hogy a negyvennyolcas forradalmak legfontosabb következménye a határok, a nemzetek és a nyelv feletti egység volt. A 19. század közepén élő románok és magyarok levonták a forradalmi esemény következményeit. Európa 1848 után már nem volt ugyanaz: a nyugaton tanuló fiatalok által behozott liberális eszméket az akkor alakult politikai pártok doktrínájába is beiktatták. Az egyéni szabadság, illetve a szabadságjog létezésének tudatosítása – legyen az akár isteni eredetű, akár születés által szerzett jog –, az idegen államok által leigázott népek önrendelkezési joga a kelet-európaiak vezérlő eszméjévé vált. Évek teltek el, amíg ténylegesen megvalósultak ezek az eszmék, a történelem pedig bebizonyította, hogy a kollektív érdekképviseletben nem számítanak a nyelvi különbözőségek. Ez most és itt is érvényes: Romániában, az ezred első éveiben, amikor a magyarok a román liberálisokkal együtt kormányoznak, és közösen döntenek az ország sorsáról. A románok és a magyarok ma példaként szolgálnak Európának. Az „egység a különbözőségben" elv megvalósítása akkor lehetséges, ha az idők és az ország érdekei megkövetelik.

Végezetül a magam és a Kolozs Megyei Tanács nevében üdvözlöm önöket a magyarok nemzeti ünnepén, amely arra emlékeztet bennünket, hogy elődeink szabadon, egyenlően és testvériségben kívántak élni.

Marius Nicoară
A Kolozs Megyei Tanács elnöke,
a PNL Kolozs megyei elnöke

vissza az elejére


Călin Popescu Tăriceanu üzenete
a romániai magyar közösséghez március 15-e alkalmából

(7. oldal)

Románia kormánya köszönti március 15-e ünnepét, amely a magyar nemzet történelmének fontos dátuma. 1848-ban a szabadság eszméje fogta egységbe a románokat és a magyarokat. Most, 2007-ben, minket, románokat és magyarokat összekötnek a megvalósítások, de azok a célok is, amelyeket közösen magunk elé tűztünk Románia állampolgáraiként, illetve új, Európai Uniós állampolgárokként. (...)

A mindennapok európai normalitásának tükrőződnie kell a kisebbségek nemzeti és kulturális identitása kifejezésében és fejlesztésében is, ezen belül a magyar közösségnek fontos szerepe van a román társadalom alakításában.

Miniszterelnökként több alkalommal kinyivánítottam a Kormány eltökéltségét a kisebbségek jogainak védelmében és érvényesítésében. Hangsúlyoztam a kisebbségi törvény fontosságát, és a kormány el is fogadta ennek tervezetét. (...)

Azok a fontos eredmények, amelyeket az RMDSZ képviselői elértek a kormányban, a parlamentben, hazai és európai fórumokon, azt bizonyítják, hogy a romániai magyarok szavát meghallgatják és tisztelik, és hogy olyan hozzáértő emberek, akik országuk becsületére válnak.

Március 15-e a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe is, egy olyan országé, amellyel összekapcsol minket a közös Európa eszméje, ugyanannak az európai és euro-atlanti családnak tagjaiként. Éppen ezért ezúttal is elégtétellel emelem ki a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerségi viszony fejlődését, amely 2005-ben és 2006-ban két közös kormányülés sikeres megszervezésének alapja volt. Az Európai Unió tagállamaiként továbbvisszük ezt a partnerséget, és ezáltal közösen hozzájárulunk az európai szolidaritás kifejezéséhez és megerősödéséhez, illetve a közös politikák sikeréhez.

Románia és Magyarország bebizonyította, hogy ki tudjuk használni az együttműködésben rejlő lehetőségeket, ezáltal az elmúlt évtizedben a román-magyar viszony példaértékűvé vált a térségben. Ezt a különböző hatóságok közös erőfeszítésével, a parlamentek és a civil társadalom hozzájárulásával, de különösen a magyarországi román közösség és a romániai magyar közösség közreműködésével érhettük el.

Mint minden év március 15-én, nyilvánítsuk ki együtt, románok és magyarok, hogy közös célunk a harmónia nyitott szellemiségének megerősítése, és közös szándékunk európai jövőnk fölépítése.

Boldog ünnepet kívánok!

vissza az elejére


Békés és virágzó jövőt az Európai Unióban

(7. oldal)

Az 1848-as év egész Európában a forradalom éve volt, amelyet „a népek tavaszaként" emlegetnek. Európa népei felkeltek az abszolutizmus és az alapvető emberi jogok – szabadság, egyenlőség és testvériség –, valamint a jólét és a boldogság kivívásáért.

A Habsburg Birodalom által eltiport népek – csehek, szlovákok, olaszok, horvátok, magyarok és románok – a nemzeti és társadalmi szabadságjogaikat követelték. Ekkor a román tartományokban is kitört a forradalom. Nicolae Bălcescu szerint az 1848-as európai forradalom a románoknak nem lehetőség, hanem ok volt. A bécsi és a budapesti mozgolódások Erdélyben is visszhangra találtak 1848 márciusában. Az erdélyi román forradalomra ösztönzőleg hatott a magyarországi forradalom, a magyar liberális forradalmi kormány azon törekvése, amely Nagy-Magyarország visszaállítására és Erdély odacsatolására vonatkozott. Ezen határozat ellen a románok már 1848 márciusában felemelték szavukat, így például Simion Bărnuţiu, aki a balázsfalvi katedrálisban olvasta fel tiltakozó beszédét, illetve Avram Iancu és Gheorghe Bariţiu. A magyar forradalmárok nem szándékoztak életbe léptetni az erdélyi jobbágyok felszabadítására vonatkozó magyar forradalmi törekvést, ez pedig érthető feszültséget eredményezett az erdélyi falvak lakosai között. 1848. május 3–5-e között nagy nemzetgyűlést hívnak össze Balázsfalvára, ahol elfogadják a „Nemzeti Petíciót" autonómiát és nemzeti függetlenséget követelve. Taktikai okokból kifolyólag a románok hűséget esküdtek a Habsburg császárnak, ez pedig szerencsétlen konfliktushelyzetet szült az erdélyi románok és magyarok között, amelyből a nagyhatalmak húztak hasznot. Sajnos, csak 1849 nyarán kezdődnek el a tárgyalások Kossuth Lajos és Avram Iancu között Nicolae Bălcescu közvetítésével, aki a havasalföldi forradalom leverése után Erdélybe menekült. A Debrecenben folytatott tárgyalások eredményeképpen Bălcescu és Kossuth 1849. július 14-én Szegeden békeszerződést írtak alá, amely a románok és magyarok közötti megértés és békés együttélés példája lehetett volna. A magyar forradalom vége azonban az erdélyi forradalom végét is jelentette.

A Nicolae Bălcescu és Kossuth Lajos által megelőlegezett történelmi megbékélésnek az erdélyi románok és a magyarok közti jó kapcsolatok kiindulópontjának kell lennie, mivel az egységes Európában az együttélés csak a tolerancia és a megértés alapján képzelhető el. A jóléthez szükséges gazdasági fejlődés csak ilyen körülmények között valósulhat meg. A francia-német példa erkölcsi és politikai kiindulópont lehet a magyarok és a románok számára, mivel a múlt ellenséges indulatain csak észérvekkel lehet felülkerekedni. Csak így tudunk békés és virágzó jövőt kialakítani az Európai Unión belül.

Ezen ünnepnap alkalmával a magyar nemzetiségű román állampolgároknak szeretteik körében jó egészséget, boldogságot és bőséget kívánok.

Emil Boc
Kolozsvár polgármestere

vissza az elejére


Emlékhelyek


Kossuth, magyarok nélkül

(8. oldal)

Nyelvészek dönthetnék el, hogyan helyes: Kossuthra mentem vagy Kossuthba indultam? Kossuthon avagy Kossthban ünneplik-e meg március 15-ét? Mert ez esetben Kossuth, ahol feltehetőleg soha sem járt Kossuth, tenyérnyi kis helység Mississippi államban. Egyike a forradalmárnak emléket állító amerikai földrajzi neveknek. Találunk ugyanis az Egyesült Államok térképén Kossuth járást (Iowa államban), több, Kossuth nevét felvett települést, Indiana, New York, Ohio, Pennsylvania, Texas és a már említett Mississippi államokban, továbbá ne feledjük a floridai Kossuthville-t és a wisconsini Kossuth várost sem. Kossuth Lajos amerikai látogatásának időpontjában 52 település viselte a nevét, de ezek közül többet hamarosan megváltoztattak. Módszertanilag meglepően nehéz vállalkozás számba venni, hogy napjainkban hány Kossuth nevű település létezik az Egyesült Államokban; mivel olykor csupán 60–80 lakosúak, a 300 milliós USA legrészletesebb térképein is megtalálhatatlanok.

Létezik Kossuth patak (Mississippi államban), a térkép nagyobb felbontása esetén pedig azonosíthatunk Kossuth sugárutat, számos Kossuth utcát, valamint Kossuth teret is, a new yorki Brooklynban. Mi több: Kossuth Parkot nyitottak Clevelandben, valamint New Brunswickban és Kossuth templom működik St. Louis városában.

Várdy Béla történetíró vélekedése szerint a helység és helynevek nem a magyar emigránsok jelenlétére utalnak, hanem Kossuth Lajos hét hónapig tartó amerikai látogatásának hatására születtek. 1851. december 5-e és 1852 júliusa között Kossuth több mint negyven városban több száz beszédet mondott, és de Lafayette márki után a második nem-amerikai személyiség volt, aki külön beszédet intézhetett az Amerikai Kongresszus mindkét házához. Körútja során 250 költemény, több tucat könyv, több száz gúnyirat (pamflet) és több ezer újságcikk jelent meg személyéről, illetve haladó nézeteiről. Mivel a rabszolgatartás kérdésében nem foglalt állást, a déliek bizalmatlanul kezelték, az északiak pedig utóbb rossznéven vették tőle, hogy a magyar szabadságharc megtestesítőjeként nem nyilatkozott a rabszolgák felszabadítása mellett; ezért fokozatosan elfordultak tőle. Így történhetett, hogy míg new yorki érkezésekor hatalmas tömeg ünneplte, alig hat hónap múltán, inkognitó távozott az Egyesült Államokból.

A magyar szabadságharc kormányzójának Amerikában máig élő kultuszát fémjelzi több, a nevét viselő iskola, kórház, művelődési- és jótékonysági intézmény, mára megszűnt, vagy múzeummá átalakított postahivatal, máig működő golfklub, öt temető, sőt egy csapatszállító hajó is, amelyet az amerikai magyarság hozzájárulásával építették 1943-ban. A clevelandi Kossuth könyvkiadó céh 1953–1960 között egy tucatnyi magyar tankönyvet és irodalmi munkát jelentetett meg. Az 1956-osok hozták létre a Kossuth Alapítványt, az amerikai főváros szívében levő Kossuth Ház pedig a magyarság központja; az épület Du Pont Circle felőli külső falát Bodó Sándor Kossuthot ábrázoló bronzdomborműve díszíti. E plakett Kossuth Lajos számos amerikai emlékművének egyike.

A clevelandi Kossuth-emlékmű és az amerikai–magyar identitás
Kossuth Lajosnak először – látogatása ötvenedik évfordulóján –, 1902. szeptember 27-én (vagy 28-án), Clevelandben állítottak szobrot amerikai magyarok; Tóth András alkotása Budapesten készült, Gillmann [István vagy Imre?] műhelyében (1995-ben restaurálták). A talapzat J. Carabelli munkája. Ez volt a jelentős magyar lélekszámú nagyváros életében az első alkalom, amikor a különböző emigrációs nemzedékek képviselői együttműködtek; szerepet vállalt az amerikai magyar elit, a művelődési intézmények vezetői és az egyházi elöljárók. Az emlékmű révén erősödött meg az új-, amerikai-magyar identitás. Talán ezért váltotta ki a clevelandi szlovák és a cseh közösségek tiltakozását; szerintük Kossuth elsősorban nem szabadságharcos volt, mint inkább magyar arisztokrata, aki kemény kézzel bánt el a jogegyenlőséget követelő szlávokkal. A város különböző közösségeinek megosztottsága miatt Tom L. Johnson polgármester javasolta, hogy az emlékművet ne a városközpontban állítsák fel, hanem a Wade parkban, a város akkor iparosodó részén. Oda is került. A clevelandi egészalakos szobor a nagyszalontai Kossuth-emlékmű pontos mása. Az avatóünnepségen több mint 8 ezer személy vett részt. Több mint negyedszáz év múltán az emlékmű újabb színpompás esemény színhelye volt, 1928. március 25-én délután „beláthatatlan embertömeg részvételével" éltették a new yorki Kossuth-szobor avatásról ide érkezett zarándokokat.

A new yorki szobor felavatásának bonyodalmai
Kossuth második amerikai emlékművét a Trianon utáni revíziós törekvések jegyében állították. A kormányzó amerikai kultuszát a figyelem felkeltésére és Magyarország imázs-építésére próbálták gyümölcsöztetni. Ennek lehetőséget Berkó D. Géza, az Amerikai Magyar Népszava főszerkesztője 1926. október 6-i vezércikkében ismertette. Felhívását buzdító szavakkal zárta: Kossuth Lajos nem halt meg. Kossuth szobra New Yorkban tovább fogja hirdetni, hogy ’Magyarország nem volt, hanem lesz.’

Az elnöklete alatt megalakult Kossuth-szobor Bizottságnak Berkó ötszáz dolláros adományt tett, amelynek hatására gyors iramban összegyűlt a szoborállításhoz szükséges 40 ezer dollár. Kossuth new york-i szobrát 1928. március 15-én avatták, a Riverside Drive és a 113. utca sarkán levő parkban. Horvai János (1873–1944) szobrász munkájának leleplezésén huszonötezres tömeg gyűlt össze (más forrás szerint tizenöt ezren vettek részt). A több órás ünnepségen anyaországi és amerikai személyiségek mondtak beszédet, végül jelképesen magyar földet helyeztek el a szobor talapzatában. A szoboravatás azonban nem zajlott felhőtlenül, mivel a közel félezer-, főként magyarországi hivatalosságból álló küldöttség jelenléte tiltakozást váltott ki; az amerikai magyarok egy része a Horthy kormány részéről képmutatásnak vélte, hogy Kossuth liberális eszményeinek adózik. A korabeli magyar sajtó, de még egy ötven évvel későbbi megemlékezés is a tiltakozást kommunista kezdeményezésnek bélyegezte, és a rendbontók számát alig 40 személyre becsülte. „A kommunisták itt is, valamint a többi amerikai városban is megpróbálták az ünneprontást, de minden eredmény nélkül" – írta Vasváry Ödön 1958-ban. Monográfiájában Várdy Béla harmadfél oldalt szentel a szoboravatás részleteinek, de egyetlen szó erejéig sem említi meg a „rendbontást". Ma már sem igazolni, sem cáfolni nem könnyű az akkor történteket.

A zarándoksereget, amelyet két hajó hozott át az óceánon, „hatalmas, minden tekintetben az egész nemzetet reprezentáló küldöttség"-nek szánták. Közülük nyolcan az akkor már Romániához tartozó Marosvásárhelyről érkeztek. A csoportban helyet kaptak volt miniszterek, politikusok, egyháznagyok, magas rangú katonatisztek, mágnások, egyszerű földművesek, kereskedők, bankárok, hivatalnokok, férfiak és nők, fiatalok és öregek. A zarándok-körutat, amelyet a trianoni országvesztés elleni hatalmas propaganda-eseménynek szánták, részben sikerre vitték; James J. Walker, New York város akkori polgármestere vállalta a szoborbizottság díszelnökségét, négy nappal a szoboravatás után pedig a zarándokokat „igen szívélyesen" fogadta Coolidge amerikai elnök, majd a Fehér Ház előtt fényképeződött is velük. New Yorkban Kossuth-bált rendeztek a tiszteletükre az Operaházban, Pittsburghban pedig 1600 személyes vacsorára hívták meg őket, ahol huszonhatan mondtak pohárköszöntőt. A kort jellemző érdekes részlet, hogy a szónokok vízzel telt poharat emeltek a magasba, mivel a látogatás a szesztilalom idejére esett.

Kossuth, ahol egyetlen magyar sem él, és talán nem is élt soha ...

Kanyarodjunk vissza az ún. közép-dél (Mid South) irányába. A címadó Kossuth nevét viselő helységet memphisi tanárkodásom idején „fedeztem fel". Autózás közben teljesen készületlenül ért a déli irányú letérő, amely mintegy húsz kilométer távolságra jelezte a Kossuth nevű helységet. Először azt hittem, délibábot látok (hiszen a lapály és a rekkenő meleg egyaránt a pusztára emlékeztetett), ezért visszafordultam, és oda vezettem. A Mississippi állam északnyugati részén levő Kossuth falu 1853-ban vette fel a mostani nevét. Ezt a „központjában", vagyis a már említett útkereszteződésben elhelyezett-, bronz emléktábla hirdeti.

Kossuth települést nem volt nehéz becserkésznem, mivel Kossuth... egyetlen nagy útkereszteződésből áll. Ott van az Amerikában elmaradhatatlan benzinkút, a Kossuth Gas Station, ugyanott működik a szerény élelmiszerüzlet, a Kossuth Grocery Service Station, továbbá az elemi iskola, a Kossuth Elementary School és a Kossuth High School, vagyis a gimnázium. De ne feledkezzem meg a Kossuth Volunteer Fire Departmentnál tanyázó önkéntes tűzoltókról sem.

Kossuth helységben minden évben megünneplik március 15-ét, amire utalást találunk a világhálón. A falu egyetlen vendéglőjének kínálatában azonban még mutatóban sem láthatunk magyar elnevezésű- vagy legalább magyar eredetre utaló ételt. Ez nem meglepő, hiszen a népességi adatok szerint Kossuth magyarok nélküli, azaz a település 173 lakosa közül senki sem vallotta magát magyar származásúnak.

Amennyiben Kossuth 1851– 1852. évi látogatásának útvonalát tüzetes vizsgálat tárgyává tesszük, nem zárható ki annak a lehetősége, hogy St. Louisból New Orleans felé haladtában Mississippi Állam mostani Kossuth községét is útba ejtette volna, vagy legalábbis ahhoz igen közel haladt el. Ezért, a történeti tényekhez való hűség jegyében, a településről talán legtalálóbban azt mondhatnánk: Kossuth, ahol aligha járt Kossuth.

LŐWY DÁNIEL
(Megjelent: Amerikai Magyar Népszava-Szabadság lapban)

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

vissza az elejére


Mozaik


Egy perc derű

(10. oldal)

– Doktor úr, szörnyű kényszerképzeteim vannak, éjjelenként százszor is felriadok, mindig üldöznek...
– Járt már ezzel a panaszával orvosnál?
– Igen, Padlizsán doktornál.
– Padlizsán? Az egy címzetes egyetemi ökör... Képzelem, milyen baromságokat tanácsolt magának... Mit mondott?
– Hogy ezzel a panasszal forduljak önhöz.

vissza az elejére


MOZI

(10. oldal)

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG A tökéletes trükk – amerikai bemutató. Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel: 13 és 23 órától.

GYŐZELEM – Zene és szöveg – amerikai romantikus vígjáték. Vetítés. 16, 18, 20, 22.

MŰVÉSZ – Quatre etoiles – francia bemutató. Vetítés: 13.30, 16, 18.30; kedvezménnyel: 13.30 és 16 órától. El Tropico – amerikai. Vetítés: 21 órától.

DÉS

MŰVÉSZ – Éjszaka a múzeumban – amerikai. Vetítés: 17, 19; péntek, szombat, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

TORDA

FOX – Trust the man – amerikai romantikus vígjáték. Vetítés: 15, 17, 19.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Véres gyémánt – amerikai. Vetítés: 17.30, 20; péntek, szombat, vasárnap 22,15 órától is; kedvezménnyel: 17.30 órától.

DACIA B-TEREM – Step Up – amerikai. Vetítés márc. 9–11.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Apocalypto – amerikai. Vetítés: 17, 19.30; péntek, szombat, vasárnap: 22 órától is; kedvezménnyel 17 órától.

vissza az elejére


SZÍNHÁZ

(10. oldal)

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, március 15-én, csütörtökön este 8 órakor: Visky András: Hosszú péntek – stúdió előadás. Rendező: Tompa Gábor. – CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

Március 16-án, csütörtökön este 8 órakor: Aki Kaurismaki: Bohémélet – stúdió előadás. Rendező: Radu Alexandru Nica.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Ma, március 15-én, csütörtökön este 7 órakor: Matei Visniec: Mansarda la Paris cu vedere spre moarte. Rendező: Radu Afrim.

vissza az elejére


OPERA

(10. oldal)

MAGYAR OPERA

Március 18-án, vasárnap de. 11 órakor: Szirmai Albert: Mágnás Miska. Vezényel: Incze G. Katalin. Rendező: Gy. Tatár Éva.

ROMÁN OPERA

Március 18-án, vasárnap este 7 órakor: Lehár Ferenc: A víg özvegy. Vezényel: Horváth József. Rendező: Mona Chirila.

vissza az elejére


ZENE

(10. oldal)

ZENEAKADÉMIA

Ma, március 15-én, csütörtökön este fél 7 órakor a hangversenyteremben: Vokál-szimfonikus hangverseny Alexandru Farcaş professzor emlékére. Műsoron: Gabriel Fauré: Requiem op. 48. Vezényel: Alexandra Tofan(IV. év). Közreműködik: Anita Hartig és Cozmin Sime (I. éves mesterizők).

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Március 16-án, pénteken este 7 órakor a Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának és kórusának előadása: Híres áriák és kórusok a Bolygó hollandi és a Tanhauser (Wagner), a Nabucco és Aida (Verdi), valamint a Parasztbecsület (Mascagni) című operákból. Vezényel: Jan Stulen (Hollandia). Közreműködik: Ludmila Bogdanova. A filharmónia kórusát Cornel Groza vezényli.

vissza az elejére


Valutaárfolyamok
Március 14., szerda

(10. oldal)

Váltóiroda

Euró (Vétel/Eladás)

Dollár (Vétel/Eladás)

100Forint (Vétel/Eladás)

Macrogroup (Főtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25.)

2,545/2,590

1,33/1,37

3,35/3,39

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25., Victor Babeş 33/A és Magyar/22. Dec. 1989 u. 137. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai (Március 15., csütörtök) 1 euró = 3,3810 lej, 1 USD = 2,5623 lej, 100 magyar forint = 1,3420 lej.

vissza az elejére


HIRDETÉS


ÁLLÁS

(11. oldal)

Szakosodott szolgáltatási cég autós műhelybe keres fiatal, technikai érzékkel rendelkező munkatársat. Szakmai végzettség nem szükséges. Telefon. 0264/450-007, 0745-607993. (0401978)

Munkalehetőség fiataloknak. www.daytrader.ro (0020)

Multinacionális Salamon Bútorház keres adminisztrációs és pénztárosi munkakörbe női munkaerőt. Elvárások: minimum érettségi bizonyítvány, magyar-román nyelv ismerete, szövegszerkesztés, kiváló kommunikációs készség. Diákok jelentkezését várjuk. Amit nyújtunk: kulturált körülmények egy fiatal, dinamikus csapatban, fejlődési lehetőség, vonzó bérezés. Jelentkezni lehet önéletrajzzal, e-mailen, a vagy az alábbi faxon: 0264/437-216. (M)

vissza az elejére


SZOLGÁLTATÁS

(11. oldal)

Két székely egyetemista lány takarítást vállal. Telefon: 0742-319428, 0740-126066. (0025)

Egyetemista lány takarítást vállal. Telefon: 0745-157959. (0024)

vissza az elejére


INGATLAN

(11. oldal)

Eladó 12 ár beltelek Magyarkiskapuson. Telefon: 0264/350179 vagy 0765-654006. (0013)

vissza az elejére


BÉRBE VESZ

(11. oldal)

Diáklány, kiadó bútorozatlan garzont keresek hosszú távra, lehetőleg a Monostoron. Telefon: 0740-582417, 0765-614894. (0027)

vissza az elejére


ÁLLATBARÁTOKNAK

(11. oldal)

Német import szülőktől törzskönyvezett, oltott német juhászkutya kölykök eladók. Telefon. 0749-630889, 0264/580954. (0008)

vissza az elejére


MEGEMLÉKEZÉS

(11. oldal)

Fájó szívvel emlékezünk a három éve elhunyt, nagyon szeretett anyára, feleségre, nagymamára, dédmamára,
NYÍREDI VALÉRIÁRA.
Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. FÉRJE, FIA, MENYE, UNOKÁI ÉS CSALÁDJUK. (00109

vissza az elejére


SPORT


KOSÁRLABDA
Elképzelhetetlen a rájátszás elszalasztása

(12. oldal)

Rendhagyó módon szerdán tartottak sajtótájékoztatót a Kolozsvári U-Mobitelco férfi együttesének vezetői, az összejövetelt Mircea Cristescu ügyvezető igazgató és menedzser, valamint Miodrag Periszics vezetőedzőn kívül a csapat sztárja, a színes bőrű LeVar Seals is megtisztelte jelenlétével. Az amerikai kosaras elképzelhetetlennek tartja, hogy ne jussanak be a rájátszásba, habár az U-Mobitelco jelenleg csak a 7. helyen áll, és az utolsó négy alapszakaszbeli mérkőzését idegenben játssza. A szabályok értelmében a bajnokság alapszakasza után az 1–8. helyezettek vesznek részt a play-offban. Az első próbatétel most szombaton Râmnicu Vâlceán lesz, amikor a Sealsék a helyi ISK KK ellenében lépnek pályára.

Lassan már minden csapatot tisztelni kell a ligában – nyilatkozta Periszics, akitől a hét végi Bukaresti Rapid elleni mérkőzés után sem vonták meg a bizalmat. Remélhetőleg túllép az együttes a krízisen, és emelt fejjel fejezhetjük be az alapszakaszt – mondotta a szerb edző.

Mircea Cristescu közölte, hogy csapata továbbra sem tett le sem a bajnokságban (a 3–5. hely valamelyike még mindig elérhető), sem a Román Kupában elérhető jó eredményről. Utóbbi sorozatban a Final Four mérkőzésein kedvező sorsolással és döntőbe kerüléssel a kolozsváriak ismét kivívhatják a nemzetközi kupákba kerülést, és be is neveznek a sorozatba. A játékosállományon nem változtatnak, az edzőket sem menesztik, viszont kidolgoztak egy eddig még nem létező szigorú belső rendszabályt, amely az együttes tagjainak a magánéletére is vonatkozik – erről viszont nem közölt részleteket a vezetőség.

– Nem mentségeket kell keresni, hanem összpontosítani a folytatásra – véli Cristescu, aki befejezéséként jó hírt is közölt: Mihai Silvăşan sérülése gyógyulófélben van, van remény arra, hogy elkerülje a műtétet.

vissza az elejére


TRANSYLVANIA STREETBALL CUP

(12. oldal)

A Transylvania Basketball Associates és a Simstone szervezésében március 17–18-án a Horia Demian Sportcsarnokban rendezik meg az első Transylvania Streetball Cup-ot. A küzdelmek három kategóriában zajlanak majd, továbbá hárompontos dobás- és zsákolás versenyre is sor kerül, sőt, a nézők is nyerhetnek.

A rendezvény célja a kosárlabda népszerűsítése.

További tudnivalók és nevezés a www.t-ba.ro honlapon.

vissza az elejére


ÖKÖLVÍVÁS
Román Kupa
Kolozs megyei remények

(12. oldal)

Az elmúlt napokban a marosvásárhelyi Gheorghe Şincai líceum tornatermében zajlottak le az ökölvívó kadett és ifi Román Kupa küzdelmei. A 15–17, illetve 17–19 korosztályosok többnapos megmérettetésén közel 300 fiatal ökölvívó csapta össze a kesztyűt, az ország szinte minden részéről. A nagyszámú részvétel miatt a többnapos verseny igazán maratonira sikerült: a meccsek sok esetben éjfél után értek véget, így komoly megpróbáltatást jelentettek az ökölvívóknak, de a bíróknak is.

Kolozs megyét sajnos mindössze két sportklub képviselte a rangos versenyen, de így is összejött egy bronzérem, az Aranyosgyéresi Sodronyipar színeit képviselő, 91 kilogrammos súlycsoportban érdekelt ifi Cătălin Chinceş (Gheorghe Roşch mester tanítványa) révén.

Dicséretet érdemel az V–VIII. helyeken végzett Cristian Hulpoi (ifi 64 kg, Kolozsvári Akarat) és Gheorghe Constantinescu (ifi 69 kg, Sodronyipar) is – nem mellékes megjegyezni, hogy Hulpoit a turné leghíresebb résztvevője, a kétszeres világ- és Európa-bajnok Flavius Biea állította meg a pódium felé úton.

Az Akarat/Voinţa SK színeiben indult még Hercz József két tanítványa, Gergely Paul (kadett 57 kg) és Andrei Bumb (ifi 60 kg). A mester nyilatkozata szerint a fent említett három Akarat-os öklözőn kívül is vannak még fiatal tehetségek a szakosztályban. Hercz az egeresi „navétázókat" sorolta a jövendőbeli reménységek sorába, akikről még biztosan fogunk hallani, így például a kisváltósúlyú Ciprian Popa és a szupernehézsúlyú Ferencz Zsolt.

17 U-SZURKOLÓ ELLEN NYOMOZNAK

Az U FC 17 szurkolója ellen indított nyomozást a Dâmboviţa megyei rendőrség, ütések és jó erkölcsökbe ütköző cselekedetek vádjával. A 17 szurkoló az U FC hétvégi, Târgoviştei FC elleni mérkőzésén okozott botrányt, majd került rendőrségi őrizetbe – közöttük van a korábban az U mérkőzéseiről fél évig kitiltott Mircea Cenan, de egy fanatikus szurkolólány is.

HENRY NEM VÁLTANA

Jelenlegi klubjában, az Arsenalban szeretné befejezni pályafutását Thierry Henry, a franciák klasszis labdarúgója. „Soha nem fogom elhagyni ezt a csapatot" – mondta a The Sun című lapnak a világ- és Európa-bajnok támadó, aki sérülése miatt várhatóan ebben a szezonban már nem léphet pályára.

DÖNTETLEN A HIDEGKUTI STADIONBAN

Nem bírt egymással az MTK Budapest és a Budapest Honvéd a labdarúgó Magyar Kupa negyeddöntőjének első felvonásán: a felek 2–2-vel vonultak le a pályáról.

SARAPOVA KIESETT

Kiesett az Indian Wells-i tenisztornán első helyen ki-emelt, a világranglistát vezető orosz Marija Sarapova, mi-után a nyolcaddöntőben három játszmában, 4:6, 7:5, 6:1 arányú vereséget szenvedett honfitársnőjétól, Vera Zvonarevától. Sarapovának adogatájátékai során tizenkilenc kettős hibája volt. Búcsúja azt jelenti, hogy a világranglistán is elveszti vezető pozícióját.

vissza az elejére


JÉGKORONG
Büntetőkkel bronzérmes a Csíkszereda

(12. oldal)

A Csíkszeredai Sportklub szerezte meg a bronzérmet a jégkorong Borsodi Ligában, miután a mindent eldöntő harmadik mérkőzésen büntetőkkel jobbnak bizonyult az Újpestnél.

Borsodi Liga, a 3. helyért, 3. mérkőzés: Csíkszereda–Újpest 3–2 (1–1, 0–0, 1–1, 0–0, büntetőkkel: 2–0).

Az egyik fél második győzelméig tartó párharcot a Csíkszereda nyerte 2–1-re.

A bajnokság végeredménye: 1. Alba Volán-FeVita, 2. Dunaújvárosi Acélbikák-Extra.hu, 3. Csíkszereda, 4. Újpest, 5. Miskolci Jegesmedvék, 6. Ferencváros, 7. Fehérvári Titánok.

vissza az elejére


KÉZILABDA
Változások a BL-rendszerben

(12. oldal)

Változik a következő idénytől a kézilabda Bajnokok Ligája lebonyolítási rendszere: a férfiaknál a legjobb 16 között nem a most érvényes kieséses rendszert alkalmazzák, hanem négy négyes csoportban küzdenek majd a csapatok. Ez lesz az úgynevezett középdöntő, amelyből a kvartettek első két helyezettjei kerülnek a negyeddöntőbe. A nőknél a selejtezőket nem kieséses rendszerben, hanem csoportküzdelmekben rendezik. A 16-os főtáblán szintén négy négyes csoportban szerepelnek az érdekeltek, a négy kvartettgyőztes jut az elődöntőbe, a 2., 3. és 4. helyezettek pedig az EHF Kupában folytatják.

vissza az elejére


Bajnok az Oltchim, nyert az U

(12. oldal)

Behozhatatlan előnyre tett szert a bajnoki tabellán a Női Nemzeti Liga 22. fordulójából előrehozott mérkőzést követően a Rm. Vâlcea-i Oltchim gárdája. Az idén szenzációsan szereplő, mindeddig 100%-os Oltchim ezúttal a Rapid gárdáját győzte le idegenben, 38–27-re, és 4 fordulóval az idény vége előtt 10 pontra növelte előnyét a címvédő, jelenleg második Brassói Rulmentul gárdájával szemben.

Ugyancsak nemzetközi kupamérkőzés miatt korábban, már tegnap késő délután lejátszották a Horia Demian Sportcsarnokban a Kolozsvári U-Jolidon és a Zilahi KK közötti találkozót, amelyen a hazaiak 32–25 (20–13) arányú győzelmet arattak – további részletek holnapi lapszámunkban.

Amariei nem kell
Nem tart többet igényt Anca Amariei szolgálataira Gheorghe Covaciu, a Kolozsvári U-Jolidon trénere. Covaciu azt követően zárta ki a keretből Amarieit, hogy a kézilabdázó bejelentés nélkül Dániába utazott, próbára egy csapathoz. Amarieit ezentúl vélhetően pénzbírsággal is sújtja az U-Jolidon vezetősége.

vissza az elejére


Manchesteri gála hazai győzelemmel

(12. oldal)

A Manchester United labdarúgócsapata 72 ezer néző előtt az Old Traffordon gálamérkőzésen 4–3-ra nyert a sztárokból összeállított, Europe XI néven pályára lépő csapat ellen.

A találkozót az Európai Unió alapjait megteremtő római szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából rendezték.

A házigazdák legerősebb összeállításukban játszottak. Az „ellenfél", a Europe XI szakvezetője az olasz válogatottat tavaly nyáron világbajnoki címig vezető Marcello Lippi volt, s a vb-aranyérmesek közül Gianluca Zambrotta, Marco Materazzi, Andrea Pirlo, Gennaro Gattuso is pályára lépett, akik mellett elsősorban angliai légiósok, illetve más angol klubokban szereplő szigetországi futballisták jutottak szóhoz, főleg a Liverpool gárdájából.

A oldalt szerkesztette: Balázs Bence