Az EMNT a Szeretet márciusa cím alatt szervezi meg a II. Kárpát-medencei ökumenikus emlékünnepélyt, amelyen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese hirdet igét. Beszédet mond többek között Tőkés László európai parlamenti képviselő, Kiss Rigó László szeged-csanádi római katolikus püspök, Ioan Fărcaş görög katolikus érseki helynök és Ďurčo Zoltán felvidéki római katolikus püspöki helynök.

Szombaton kerekasztal-megbeszélést szerveznek, amelyen részt vesz többek között Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke, Kincses Előd ügyvéd, Tunne Kelam EP-képviselő, William Totok berlini újságíró, Dinu Zamfirescu, a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet volt elnöke, Matuska Márton délvidéki újságíró, Ábrám Zoltán marosvásárhelyi egyetemi professzor, Boros Zoltán televíziós szakember, Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete és Király Károly politikus, volt szenátor. Jelen lesz még a tanácskozáson Michel Ebner volt EP-képviselő, Gabriel Andreescu közíró, Balog Zoltán, a magyar Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának az elnöke, Mikola István volt ma gyar egészségügyi miniszter, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke.

A kétnapos megemlékezésről szombaton délelőtt a Duna TV közvetít összefoglalót. A magyar állami televízió ugyanakkor műsorra tűzte azt a dokumentumfilmet is, amit Miholcsa Gyula, a Román Televízió munkatársa készített. A három részben sugárzott filmnek az első részét csütörtökről péntekre virradó éjjel tekinthették meg a nézők, a második rész szombaton hajnalban röviddel egy óra után kezdődik, a harmadik, befejező rész pedig vasárnap hajnalban kettő után látható a Duna TV-ben. Az RMDSZ ugyanennek a filmnek a levetítésével emlékezik meg hétvégén az akkori eseményekre a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem stúdiótermében.

Az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi tragikus események emlékét felidéző rendezvénysorozat keretében Tőkés László EP-képviselő irodája az Európai Parlament brüsszeli épületében is konferenciát szervezett a héten.

Tőkés beszédében elmondta, hogy a „fekete március” gyökerei egészen mélyre nyúlnak, elsősorban nem román–magyar kérdésként kell értelmezni, hanem a kommunizmushoz és a Szekuritátéhoz való viszony szerint. A hatalmukat átmenteni kívánó, kommunista múltú vezetőknek ugyanis a Szekuritáté újjáalakítását kellett legitimálniuk, ezt pedig a „magyar veszély” ürügyén, a „magyar kártya” kijátszásával tették – hangoztatta Tőkés. A rendszerváltozás befejezéséhez elengedhetetlenül szükséges a jóvátétel és az igazságszolgáltatás is. Ehhez pedig fel kell tárni a valóságot, és meg kell nevezni a felelősöket a tragédiáért – mondta Tőkés.

Kincses Előd, aki a marosvásárhelyi magyar közösség akkori vezetőjeként többéves száműzetésbe kényszerült az események következményeként, kijelentette: teljesen világos, hogy az eseménysorozatot előre kitervelték, erre utal az is, hogy nem a marosvásárhelyi magyarok és románok estek egymásnak, hanem a Görgény-völgyi románokat kellett szervezett formában, autóbuszokon a városba szállítani, hogy a konfliktus kirobbanjon.

Monica Macovei EP-képviselő rámutatott, hogy az 1989 decemberi erőszakos cselekmények, tömeggyilkosságok, az 1990 márciusi marosvásárhelyi vérengzések és a júniusi bukaresti bányászjárások mögött ugyanazok az erők működtek, mégpedig a tavasszal Román Hírszerző Szolgálat (SRI) névre átkeresztelt, újra létrehozott Szekuritáté. Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet nemrég leváltott igazgatója szerint az állam felelősségéről sem feledkezhetünk meg. Nem írhatjuk a véletlen számlájára – egyetértve a korábbi felszólalókkal –, hogy a Szekuritáté a „fekete március” után született újra.