A június 22-i árvíz jelentősen megnehezítette a magyarlapádiak mindennapjait idén nyáron: a Fehér megyében, Nagyenyedtől 10 km-re fekvő 1150-es lélekszámú, református faluban a víz egy-másfél méter magasan ment be a házakba, gépkocsikat sodort el, az egyik traktor utánfutóját pedig mintegy fél kilométeren át vitte magával. Mára, a testvértelepülési kapcsolatok, a református egyház, a Fehér Megyei és a központi RMDSZ és a prefektúra, valamint az egyéb más támogatások és adományok (építőanyagok, bútorok, pokrócok stb.) révén némiképp sikerült enyhíteni a lakosok fájdalmát. Az idősebbek szerint Isten azért küldte rájuk az árvizet, mert az emberek bűnösek, a dolgok pedig nagyon nem jól vannak mostanság. Ennek ellenére bizakodók az ott élők, vendégszeretők, és megpróbálnak úgy élni, hogy közben a mellettük lévő embernek is teret hagyjanak. Az emberek egy része Nagyenyeden dolgozik, másokat a helyi vállalkozások – a sajtgyár és az asztalosműhelyek – foglalkoztatnak. A lakosság közel fele a földművelésből él, ugyanakkor kivétel nélkül mindenki tenyészt állatokat.

Fiatalokkal a közösségért

Személyiségéből fakadóan folyton töri valamin a fejét: célja, hogy a többi lapádi fiatallal karöltve hasznos és érdekes tevékenységeket szervezzen a magyarlapádi közösség apraja-nagyja számára. Ez az, ami igazán energiát és feltöltődést ad neki, és reménykedik abban, hogy lelkesedése soha nem hagy alább. Szabó Dániel (Dani) 27 éves magyarlapádi tornatanárról van szó, aki a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem testnevelés szakának elvégzése után, 2006-ban tért haza szülőfalujába. Már akkor szívügyének érezte a helyiek, és ezen belül a fiatalok szolgálatát, néhány, hozzá hasonlóan lelkes személlyel közösen pedig 2009-ben fogott hozzá a tervek gyakorlatba ültetéséhez. 12 alapító taggal létrehozott egyesületüket idén jegyezték be Magyarlapádi Ifjúsági Szervezet (MISZ) néven. Az elnöki tisztséget ő maga, az alelnökit pedig a 29 éves báró Bánffy Farkas, a fugadi Bánffy-birtok kezelője, a Magyarlapádi Hagyományőrző Tánccsoport vezetője tölti be.

A SZERZŐ FELVÉTELEI – Két tánc között jól jön egy kis pihenő

Nem volt egyszerű dolguk, hiszen gyakorlatilag a nulláról kellett elkezdeniük a szervezést. Amint az ottjártunkkor folytatott beszélgetésünkből kiderült, ebben Jakab Adorján, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) főtitkára volt segítségükre. Ő hívta meg Danit különböző ifjúsági továbbképzőkre, ahol a fiatalember a közösségvezetés alapjait sajátíthatta el, megtanították arra, hogy miként kell pályázni, egyszóval mindent, ami egy ifjúsági szervezet irányításával együtt jár. – Bármi kérdésünk volt, segített nekünk – tette hozzá, majd az eddig sikeresen lebonyolított rendezvényekre utalt. A tavaly szeptemberben első alkalommal megrendezett Magyarlapádi falunapok mellett büszkén újságolta, hogy idén gyermeknapot és batyus bált is szerveztek, a földnapi felvonulás keretében pedig 2500 kg szemetet gyűjtöttek össze.

Az elkövetkező időszakban a településen élő más korosztá­lyok szórakoztatása és mozgósítása érdekében is kívánnak programokat szervezni, terveik között szerepel hagyományőrző és egyéb csoportok meghívása is. A Sipos Ferenc által két és fél évtizeddel ezelőtt megálmodott Pirospántlikás zenekar és kistestvére, a Kicsi Pirospántlikás, valamint a sulinai kisebbségi táncversenyen nemrég első díjat nyert Magyarlapádi Hagyományőrző Tánccsoport tevékenysége mellett kitért a könnyűzenét és népzenét játszó négytagú Kéknefelejcs, a Nívó és a Medál együttes tevékenységére is, amelyek szintén hozzájárulnak Magyarlapád sokszínűségéhez. Őket a különböző összejöveteleken láthatja-hallhatja a közönség.

Homokzsákokkal is védik házaikat a falubeliek

Dani a Fehér Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (FMIET) elnökeként a megye magyarságának kulturális előrehaladásán is munkálkodik: mint mondta, RMDSZ-es politikusokkal közösen járta végig a magyarlakta településeket, hogy információkat gyűjtsön, és egyáltalán szembesüljön a jelenlegi helyzettel. – Rá kellett jönnöm, hogy nagyon nehéz emberekkel dolgozni, kevés az olyan település, ahol a fiatalok lelkesedési szintje elegendő a szervezéshez. Számos tényező akadályozza a munkánkat, ilyen például az elrománosodás, de a továbbiakban is próbálunk tevékenykedni – összegezte Szabó Dániel.

Kicsi Pirospántlikások

Egésznapos lapádi tartózkodásunk alatt volt idő beszélgetni a Kicsi Pirospántlikás zenekar két tagjával is: a kultúrotthonban akkor zajló táncpróba alatt ők szolgáltatták a talpalávalót a hagyományőrző együttes középső csoportja számára (van ugyanis kis-, középső- és felnőtt csoport), akikről éppen hollandiai filmesek készítettek dokumentumfilmet.

A három fiatalember – Kiss Adorján Árpád (hegedű), Mán Richárd Csaba (brácsa), Nagy Botond (nagybőgő) – táncosként kezdte, majd amikor 2000-ben beindult Magyarlapádon a népzeneoktatás, idővel megalapították a Kicsi Pirospántlikás zenekart.

– Kicsi korom óta szerettem a brácsát, mindig a zenészek körül lábatlankodtam a lagzikban, de nem tudtam játszani semmilyen hangszeren. Aztán az Etnika Kulturális Alapítvány beindította a „zeneiskolát” a faluban, ahol Oniga András zenész oktatta a résztvevőket és elkezdtem oda járni. Hetente egyszer-kétszer zajlott a tanítás, előbb hegedülni akartam, de egy-két alkalom után megkértem Oniga Andrást, hogy inkább brácsázni tanítson, az jobban vonzott. Négy-öt éven át tanultunk játszani – meséli Mán Richárd Csaba.

A fiatalok már hetekkel a falunapok előtt elkezdtek szervezkedni

Kiss Adorján Árpád is előbb táncolt, és csak azután kezdett hegedülni. Ő 2001-ben csatlakozott a lapádi „zeneiskolához”, de mint mondja, kisgyerek korában járt hozzájuk egy idős ember, aki mindig meg akarta tanítani őt hegedülni. Dédnagyapja ugyanis híres prímás volt, így Kiss Adorján Árpád nagyapja és édesapja is szerette volna, ha megtanulna hegedűn játszani. – Én az elején szerettem is, de aztán meguntam, mindig elbújtam, amikor jött az öreg, inkább mentem játszani. De aztán újrakezdtem a zeneiskolában a tanulást – magyarázza.

A fiúk büszkén mondják: már végigmuzsikáltak egy konfirmálási mulatságot, és a látogatásunk idején éppen egy lagzira voltak hivatalosak zenekarként, az első, amin ők muzsikálnak. Szeretnék bővíteni a repertoárt, a népzene mellett könnyűzenét is játszanának, hogy minél több helyre tudjanak elmenni.

A falunapok programja

Változatos programokkal készültek a szervezők: a háromnapos rendezvénysorozat pénteken délután 4 órakor, muzsikaszóval kísért felvonulással kezdődik, szekerekkel járják végig a falut a sikátor aljától a rétig. Szombaton délelőtt 10 órakor veszi kezdetét a minifoci-bajnokság, a tájfutás és az I–VIII. osztályosok számára szervezett ügyességi versenyek, majd délután 3 órától a 14 éven felüliek is kipróbálhatják rátermettségüket a falunapi focibajnokságon. 16 órától baranta-bemutató lesz, 18 órától pedig díjazzák a versenyek nyerteseit. Este 8-tól buli: a résztvevők kivetítőn is láthatják kedvenceiket, majd 10 órától dj Elektro és dj Zsombi „kavarja a hangulatot”.

A vasárnap déli 11 órakor kezdődő istentisztelet keretében köszöntik a 25. és 50. házassági évfordulójukat ünneplő házaspárokat. 14 órakor kezdetét veszi a gulyásfőző verseny, és amíg a bográcsban rotyog a finom étel, négypróbás erőverseny zajlik: a vállalkozó szelleműek söröshordó-hajításban és kötélhúzásban bizonyíthatnak. Nem marad el a fogathajtó verseny sem, este pedig fellép a Magyarlapádi tánccsoport és a Medál együttes.

A résztvevők kipróbálhatják az íjászat és a ládamászás műhelytitkait, felfedezhetik a gyerekvárt, a művésztelepen alkotásra buzdítják őket, és több más mellett az is kiderül, hogy miként készítik a kürtőskalácsot cserkészmódra.