Az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa 2011. április 3-án fogadta el az állampolgári kezdeményezés jogintézményére is támaszkodó európai kisebbségi keretszabályozás megalkotására vonatkozó határozatot. A FUEN tagjaként, a szervezet tavaly júniusi kongresszusán az RMDSZ határozatot javasolt a kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezés elindítására. Ezt követően széles konzultáció kezdődött a Kárpát-medencei magyar kisebbségi szervezetekkel és más európai őshonos kisebbségekkel. A kétoldalú találkozókon valamennyi megkeresett szervezet egybehangzóan támogatta a keretszabályozás megalkotását igénylő indítvány tervét. A múlt héten a Dél-Tiroli Néppárt is támogatását fejezte ki az RMDSZ és a FUEN kezdeményezésével kapcsolatban, ugyanakkor a dél-tiroli németek stratégiai partnerségéről biztosította a romániai magyarságot – olvasható az RMDSZ tájékoztatójában.
2012 áprilisától lép életbe a kezdeményezés
Az Európai Polgári Kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés által létrehozott jogi eszköz, amely az Európai Unió (EU) legalább egymillió állampolgára számára lehetővé teszi, hogy az EB hatáskörébe tartozó kérdésekben jogalkotást kérjen. Említett eszköz 2012 április elejétől lép érvénybe, a kezdeményező bizottságnak legalább hét tagállam polgáraiból kell összeállnia. A megfogalmazott javaslatnak meg kell felelnie az EB elsődleges normakontrolljának, majd ezt követően kezdődhet meg az aláírásgyűjtés, amely legtöbb egy éven át személyesen és internetes felületen is lehetséges lesz. A szabályozás kitér arra is, hogy az egymillió aláírásnak legalább hét tagállamból kell származnia, egyenként megállapított minimális aláíró számmal. Németországból ez például 74 ezer, Romániából 25 ezer, Magyarországról 16 500, Szlovákiából 10 ezer, Máltáról, a legkisebb tagállamból 3750 aláírást jelent – összegzi az RMDSZ.
Közös uniós kisebbségvédelmi rendszer alakulhat
A kerekasztal-beszélgetést a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Minority Intergroup) társelnöki minőségében Tabajdi Csaba EP-képviselő nyitotta meg. Mint mondotta, a Polgári Kezdeményezés egy olyan folyamatot indíthat el, amely az Európa Tanácshoz hasonlóan az EU-ban is közös kisebbségvédelmi rendszer kialakítását eredményezheti. Mint kifejtette, egy jól megfogalmazott, széles körű európai támogatással rendelkező kezdeményezést, az általa vezetett munkacsoport is támogatni fog – tájékoztatott a tanácskozás részleteiről Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája.
A házigazda és ülésvezető szerepét is betöltő Winkler Gyula megállapította: a gazdasági válság különösképpen kiszolgáltatottá teszi a nemzeti közösségeket és üdvözölte, hogy a FUEN szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni az EP tagjaival.
Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára a Polgári Kezdeményezés eljárásjogi részleteit mutatta be. Jan Diedrichsen FUEN-igazgató az általa képviselt szervezet ismertetését követően tudatta, hogy vezetőségi tagjaik egyöntetűen támogatják az aláírásgyűjtést az uniós szintű kisebbségvédelem megteremtése érdekében.
Markó Attila, a román kormány kisebbségügyi államtitkára kifejtette: bár az őshonos nemzeti közösségek ügye „nem jelent problémát”, ha a Lisszaboni Szerződés értéknek nevezi a nemzeti kisebbségek létét, közös európai felelősségvállalásra van szükség azok védelmében.
Közös nevezőre kell jutni az őshonos közösségek ügyében
Tőkés László EP-képviselő a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) nevében üdvözölte a kezdeményezést. „Az európai közösségeknek szolidárisaknak kell lenniük egymással. Valóban közös nevezőt kellene találniuk, ugyanakkor azonban nem szabad minimalistának lennünk. Több tagállam azt állítja, példaszerűen megoldották a kérdést, holott az őshonos nemzeti közösségek ügye a népszámlálások riasztó adatainak fényében is súlyos problémát jelent. Finnország, Dél-Tirol, Katalónia példája, mint pozitív európai gyakorlat azt támasztja alá, hogy az önrendelkezési jog európai érték. Ugyanakkor az unió szintjén elfogadott Roma Stratégia olyan előzményt jelent, amelyet hasznosítani lehet. A FUEN által képviselt szervezeteket mindenképpen szövetségeseinknek tekintjük” – részletezte a politikus.
Mészáros Alajos és Bauer Edit felvidéki EP-képviselők a közösen megfogalmazandó szöveg nehézségeire hívták fel a figyelmet, míg Herbert Dorfmann dél-tiroli német képviselő azt hangsúlyozta, hogy nem annyira az aláírások összegyűjtése jelent majd sikert, hanem az, ha az EB jogalkotási eljárást kezdeményez az ügyben.
Az autonómiaformák a konfliktusmegelőzés eszközei
Szilágyi Zsolt, Tőkés László brüsszeli kabinetfőnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a KMAT vezetői jövő héten tanácskozást tartanak, és remélik, közös álláspont kialakításával segítik elő a folyamat beindítását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Andreas Gross neve által fémjelzett, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 2003-ban elfogadott jelentés az autonómiaformákat konfliktusmegelőző eszköznek nevezi, és kifejezetten ajánlja alkalmazásukat. A nemzetközi szervezetek ilyen irányú dokumentumait irányadónak tekinthetjük a kezdeményezés megfogalmazásának folyamatában. Nagyon nehéz lesz mindenki számára elfogadható szöveget alkotni, és sikeres aláírásgyűjtés esetén sem biztos, hogy a bizottság jogszabályt fog alkotni, de a folyamat elindul – összegezte mondanivalóját.
Winkler Gyula EP-képviselő azzal zárta a tanácskozást, hogy a kérdésben a maximalizmus kudarcot eredményezhet, az viszont egyértelmű, hogy a nemzeti közösségek védelme nem tekinthető kizárólag tagállami kompetenciának. A siker érdekében – egyetértve Tőkés László javaslatával – ő is a minél szélesebb koalíció megteremtését hangsúlyozta.
