Szili Katalin elmondta, hogy jelenleg a Csángóföldön élő gyermekek mintegy tíz százaléka részesülhet magyar nyelvű oktatásban. Ezért azt kéri majd a román házelnöktől, segítsen ennek az aránynak az emelésében, és akik magyar oktatásban szeretnének részt venni, erre valóban lehetőséget is kapjanak. „Erre európai megoldást kell találni” – hangsúlyozta a házelnök. Jelenleg a magyar kormány is szerepet vállal az oktatás finanszírozásában, azonban a hivatalos moldvai szervek támogatására is szükség van – tette hozzá.

A megbeszélésen szó esett a csángó gyermekek anyanyelvi oktatását is segítő keresztszülő-programról, amelyet népszerűsíteni kívánnak a képviselők körében. Solomon Adrián a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke elmondta, hogy jelenleg 1400 gyermek tanulja a magyar nyelvet anyanyelvként. Ugyanakkor mintegy kilencezer gyermek beszél magyarul, otthon, családja körében is, ők azonban, többek között a pedagógushiány miatt nem tudnak magyar nyelven tanulni.

A magyar költségvetés idén a Petrás Incze János pályázat keretében 56 millió forinttal támogatja a csángómagyarok identitásának és magyar nyelvének megőrzését szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programokat, valamint az intézmények fenntartását. A pályázati forráson belül a moldvai csángómagyar gyermekek magyar nyelvű oktatására szakképzett pedagógusok irányításával 31 millió forintot szán a magyar kormány, míg a fennmaradó 25 millió forintot a csángómagyarok kulturális programjainak támogatására, tudományos programokra és szociológiai kutatásokra és pusztinai közösségi ház működtetésére ítélték oda.

Csángóföldön jelenleg 15 településen hivatalosan, három faluban pedig iskolán kívül folyik a magyaroktatás közel 1400 diák számára, 32 tanár felügyeletével.