label_szabadsag
1 USD 3.5  1 EUR 4.41  100 HUF 1.43
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
« vissza

Arszenyij Jacenyuk: Oroszország hadat üzent Ukrajnának

Jóváhagyta az orosz fegyveres erők ukrajnai alkalmazását az orosz parlament felsőháza
Létrehozva: 2014. március 02. 15:55

  HÍRFORRÁS: MTI

Az ukrán parlament ma azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét. A felhívást határozat formájában az ukrán parlament mai , zárt ajtók mögött tartott ülésén fogadták el. Az 1994-es budapesti memorandum aláírói, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország kötelezték magukat Ukrajna területi épségének szavatolására.

Az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök magyarázata szerint azért zárták ki rendhagyó módon a nyilvánosságot a parlament plenáris üléséről, nehogy a képviselők "kísértésbe essenek", és saját PR-céljaikra használják ki "az ország számára veszélyekkel terhes időszakban" tartott ülést.

Hangsúlyozta, hogy a parlamentet egyesítette az Ukrajnára leselkedő veszély, és a határozatokat alkotmányos többséggel, azaz 300 fölötti számú támogató szavazatokkal fogadta el a 450 fős törvényhozás. A parlament egyebek mellett határozatban erősítette meg, hogy a Krími Autonóm Köztársaság az egységes Ukrajna elválaszthatatlan része. A dokumentumban a képviselők Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordultak, hogy ne engedje az orosz fegyveres erők behatolását Ukrajna területére. A törvényhozás hangsúlyozta, hogy mindenféle konfliktust békés úton, erőszak alkalmazása nélkül kell rendezni nemzetközi szervezetek, úgy mint az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Európai Tanács (ET), a Független Államok közössége (FÁK), az Európai Unió és budapesti memorandum aláíróinak közvetítőként való bevonásával.

Turcsinov sajtótájékoztatóján közölte, hogy Ukrajna "részlegesen" lezárta légterét. Hozzátette, hogy a légtérzár a katonai gépekre vonatkozik, de szigorították a polgári célú légiközlekedés ellenőrzését is. Az ukrán-orosz határ lezárására vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy ilyen tartalmú határozatot már előkészítettek, és agresszió esetén életbe léptetik.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a maga részéről hangsúlyozta, hogy Ukrajna "a katasztrófa szélén áll" az orosz "hadüzenet" következtében.

"Ez már vörös riasztás. Nem fenyegetés, hanem valójában hadüzenet országomnak" - mondta a kormányfő.

"Felszólítjuk Putyin elnököt, hogy vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából." Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nincs semmi alapja az Ukrajna elleni katonai agresszióra. Közölte, hogy az elmúlt napokban végrehajtott provokációkkal Moszkva az "orosz fegyveres kontingens" Krím félszigeti jelenlétét akarja legalizálni.

Az ukrán kormány közben eltörölte az Ukrajna és az Európai Unió társulási megállapodására irányuló felkészülést leállító kormányrendeletet, amelyet még a Mikola Azarov volt miniszterelnök vezette kormány hozott tavaly november 21-én, s amely elindította a hatalomváltást követelő tiltakozóakciókat Ukrajnában.

Ma a már kialakult szokásnak megfelelően újabb "népi nagygyűlést" rendeztek a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség terén. Az esemény kezdetekor becslések szerint mintegy tízezren gyűltek össze a téren.

Közben a dél-ukrajnai Odesszában és a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszkban több ezres Putyin-ellenes demonstrációk kezdődtek.

Amint arról gyorshírünkben beszámoltunk, orosz-ukrán fegyveres konfliktussal fenyegető helyzet alakult ki szombaton Ukrajnában. Az orosz parlament felsőháza rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy a kialakult helyzetre tekintettel - moszkvai indoklás szerint az orosz állampolgárok védelmében - Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.

A nap folyamán több helyszínről is jelentették, hogy orosz erők megpróbálták a Krímben ellenőrzésük alá vonni az ukrán erők laktanyáit és parancsnoki posztjait. Az ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország a napokban hatezer katonát dobott át Ukrajna területére.

Szombaton zárt ajtók mögött megkezdődött New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) sürgősséggel összehívott ülése, amelyen a tizenöt ország nagykövetei az Ukrajnában és a Krím félszigeten kialakult helyzetről tanácskoznak. A tanácskozást, amely két nap alatt immár a második rendkívüli ülés az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, Nagy-Britannia kérésére hívták össze, miután az orosz parlament felsőháza szombaton Vlagyimir Putyin elnök kérésére hozzájárult, hogy orosz fegyveres erőt alkalmazhassanak ukrán területen. (4)

**********************************************************************************************

FEJLEMÉNY1: Prága szerint Oroszország nemzetközi jogot sért

A nemzetközi szerződések megsértésének és beavatkozásnak minősítette Oroszország eljárását Krím esetében Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter.

A cseh diplomácia vezetője ugyanakkor bízik abban, hogy sikerül megakadályozni a konfliktus további kiéleződését.

"A területi épség számunkra olyasmi, amit egy erősebb ország által nem szabad megsérteni. Számunkra ez lényegi álláspont" - jelentette ki Zaorálek a prágai közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában.

Leszögezte: a krími kérdésben Oroszországnak diplomáciai úton, s nem erő alkalmazásával kell keresnie a megoldást. "Rá akarjuk kényszeríteni Oroszországot, hogy a választott megoldást ne valósítsa meg" - hangsúlyozta a cseh külügyek irányítója.

Közölte: délutánra hivatalába kérette Oroszország prágai nagykövetét, hogy közölje vele Csehország ukrajnai eseményekkel kapcsolatos álláspontját.

Zaorálek szerint az ukrajnai konfliktust tovább bonyolítja, hogy a mai ukrán kormány nagyon gyenge, és az országban az alapvető dolgok sem működnek.

**********************************************************************************************

FEJLEMÉNY2 - Hadkiegészítő parancsnokhelyettes: nem lesz kötelező mozgósítás Kárpátalján

Nem terveznek általános mozgósítást Kárpátalján, a hadsereg csak önkéntesek jelentkezését várja – jelentette ki vasárnap Petro Marko ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság helyettes parancsnoka.

A tiszt a krími események kapcsán tartott ungvári tüntetésen felszólalva azt kérte a kárpátaljai lakosoktól, hogy aki kész önkéntesként bevonulni az ukrán hadseregbe, adja meg a hadkiegészítő parancsnokságnak a személyi adatait és az elérhetőségét. Hozzátette, nem osztanak ki fegyvert a jelentkezőknek – adta hírül a zaholovok.com.ua ungvári hírportál.

A jelentés szerint a tüntetőkhöz szóló katonatisztek arról biztosították a hallgatóságot, hogy valamennyi kárpátaljai katona készen áll az ukrán nép védelmére.

A hírportál állítása szerint szerkesztőségüket hadköteles civil ungvári lakosok arról értesítették, hogy vasárnap telefonon hívták őket a helyi hadkiegészítő parancsnokságról, információt kérve a tartózkodási helyükről.

**********************************************************************************************

FEJLEMÉNY3 - Kerry elítélte az orosz agressziót

John Kerry amerikai külügyminiszter elítélte vasárnap Oroszország "hihetetlen agresszióját" Ukrajna ellen.

Kerry egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a krími orosz katonai fellépésnek "nagyon komoly következményei lesznek" az Egyesült Államok és más országok részéről, beleértve a szankciókat és Oroszország gazdasági elszigetelését.

"A 21. században nem lehet 19. századi módon viselkedni, egy másik országba behatolni teljesen mondvacsinált ürüggyel" - mondta a CBS televíziónak nyilatkozva Kerry.

**********************************************************************************************


[WEB - Lapunk nyomtatott változatában nem szereplő, kizárólag internetes tartalom.]
További főcikkek


További főcikkek
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap