Ez volt az RMDSZ egyik dilemmája a tegnapi tárgyalásokon, hiszen egyre több területi szervezet foglalt állást amellett, hogy jobb lenne nyáron megtartani a parlamenti választásokat is. E logika mögött nyilvánvalóan az a számítás áll, hogy a választáson indulni akaró régi és új magyar pártok nem tudnak felkészülni elég alaposan az esetleges júniusi megmérettetésre, így a szövetség jó esélyekkel vághatna neki a választásnak. A határidő előtti választás ügyében megfogalmazott akaratot azonban nem könnyű érvényesíteni olyan körülmények között, hogy az RMDSZ fő szövetségese, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) nem óhajt előre hozott parlamenti választásokat. Ők abban reménykednek, hogy Bocnak a kormányzati munkából való eltűnése révén jobb eséllyel állíthatják meg a párt közvélemény-kutatásokban tapasztalt zuhanását, és esetleg növekedési pályára kerülnek. A demokratáknak mintegy 10-15 százalékot kellene még gyűjteniük ahhoz, hogy ne szenvedjenek csúfos vereséget. Ebben a pillanatban aligha kerülhetik el azonban a kudarcot, ezért ódzkodik a demokrata párt az előre hozott választásoktól.

Másrészt az RMDSZ-nek is jól foghat, ha beérik az elmúlt két évben elfogadott megszorító intézkedések gyümölcse, és az életszínvonalban is érezhető növekedés következik be a gazdaság fellendülése nyomán. Csakhogy a kedvező forgatókönyv távolról sem biztos. Szinte előreláthatatlan, hogy miként teljesít idén a hazai gazdaság, nem beszélve a nemzetközi helyzet kiszámíthatatlanságáról, ami alapvetően meghatározza a román vállalatok teljesítményét is. Ilyen bizonyosságok nélkül egyelőre csak valamivel több az illúziónál a bér- és nyugdíjemelés, amihez az RMDSZ következetesen ragaszkodik. A szövetségnek most elsősorban a jövedelmek emelése a legfontosabb követelése, hiszen a megszorító intézkedések a magyarokat legalább olyan mértékben érintették, mint a románokat, ha nem hatványozottabban, hiszen a magyar közösségnek mintegy fele vidéken él, és az RMDSZ szavazóbázisa eleve szűkebb körű, mint a román pártoké. Ráadásul a legutóbbi közvélemény-kutatá­sok is bizonyították, hogy a magyarokat is elsősorban a megélhetési nehézségek foglalkoztatják.

A PD-L-vel nyíltan szembe menni, és görcsösen ragaszkodni az előrehozott választásokhoz, szintén kockázatos az RMDSZ számára, hiszen a magyar szervezetnek jelenleg a PD-L az egyedüli megbízható partnere. A demokratáknak ugyanis szükségük van a szövetségre, miközben az ellenzéknek nincs, hiszen ez utóbbiak a legutóbbi felmérések szerint több mint 50 százalékos győzelemre számíthatnak a választásokon. Egyértelmű, hogy a Szociálliberális Szövetség (USL) csak akkor fog ajánlatot tenni az RMDSZ-nek, ha nem érik el a bűvös 50 százalékos küszöböt. Ezért valószínűnek tűnik, hogy a magyar szervezet folytatja majd a kormányzást a demokratákkal együtt, de nagy kérdés, hogy mennyire koherens kormányprogramot, de főleg kormányzást sikerül majd megvalósítani a következő kilenc hónapban, a parlamenti választásokig. Tegnap este úgy tűnt, hogy a tárgyalások tétje a következő volt: sikerül-e olyan feltételeket elfogadtatni a régi kormánykoalícióban, de új kormányban, amelyeket a szövetség fegyvertényként használhat fel majd a választási kampányban, vagy folytatódik a felemás, bukdácsoló kormányzás. Tény, hogy nem lesz könnyű érvényesíteni ezeket a feltételeket, így egyelőre az előrehozott parlamenti választások gondolatát sem kell végleg ejteni.