A sokévi átlagnál alacsonyabb hőmérsékletekkel búcsúzó január 22 fagyhalált okozott Romániában, a hideg és a jeges utak miatt több százan kerültek kórházba. Január 23-a és 29-e között 15 százalékkal nőtt a légúti fertőzéses és tüdőgyulladásos betegek száma, jelentősen meghaladva a tavalyi átlagot. Tizenhat megye 180 tanintézetében szünetel az oktatás, tucatnyi országutat lezártak.

Brăila mellett a sóstó vize is befagyott, hasonlóra nem emlékeznek a környékbeliek. A legalacsonyabb idei hőmérsékletet (–32 C fok) Bodzafordulón mérték szerda hajnalban. A hazai hidegrekordot 1947-ben jegyezték: a Brassó megyei Botfaluban akkor –38,5 fokot mértek. Tegnap ráadásul a medve is meglátta az árnyékát, bár csak vekkerrel ébresztett állatkerti mackóról van szó.

Messze vagyunk a rekordhidegtől

 A napokban beállt kemény tél továbbra is szedi áldozatait: az elmúlt 48 órában nyolc ember halt meg Romániában fagyhalál miatt Argeş, Buzău, Szatmár, Hunyad, Prahova és Dolj megyében, további 363 embert pedig kórházba szállítottak a rohammentősök. Közülük 186-nak volt szüksége orvosi ellátásra; 73 személy még kórházban van. Az alacsony hőmérsékletek eddig 22 személy halálát okozták.

A –20 fok alá csökkenő hőmérséklet miatt pár nappal ezelőtt a meteorológusok narancssárga jelzést léptettek életbe az ország 36 megyéjében, így Kolozs megyében is. A narancssárga jelzés mellett – amely Erdélyre, Moldvára, Havasalföldre, Olténiára, Máramarosra és Dobrudzsára érvényes – sárga jelzés van érvényben a Kőrösök és a Bánság vidékén. Ez utóbbi országrészeken a hőmérséklet „csak” –10 fok körüli. Szerda hajnalban a Kovászna megyei Bodzafordulón mérték az idei legalacsonyabb hőmérsékleti adatot, mínusz 32 fokot. Az országos meteorológiai intézet illetékese szerint ezzel sem dőlt meg a hidegrekord. 1947-ben a Brassó megyei Botfaluban mérték a legalacsonyabb romániai hőmérsékletet, mínusz 38,5 fokot. A meteorológusok szerint a téli hónapokban tájainkon természetes a havi 2-4 hóvihar. A legnehezebb hazai telet 1954-ben jegyezték, az ország déli és délkeleti részében akkor a hóréteg vastagsága elérte az 5 métert. 1954-ben Bukarestben a szél erőssége meghaladta a 120 km/h-t, Iaşi-ban a 200 km/h-t – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat statisztikáiból.

Tegnap újabb sárga jelzést bocsátottak ki, amellyel a várható hóviharra figyelmeztetik a lakosokat. A hóréteg vastagsága meghaladhatja a 20 centimétert is, a szél sebessége a 60 km/órát, hegyvidéken pedig a 90 km/órát. Ez a sárga jelzés vasárnap este 8 óráig érvényes. – A havazás az ország délnyugati részén jelentkezik először, majd az egész országban havazni fog – derül ki az Országos Meteorológiai Ügynökség csütörtöki közleményéből. A honvédelmi minisztérium közleményében kifejtik: a hadsereg 1000 hóeltakarító géppel és 4000 katonával bevetésre készen áll.

Szombaton, február 4-én az ország déli és középső részén eső és havaseső várható, amely megfagyva jégréteget képez majd. Csütörtökön négy óromániai országút volt lezárva, a 2-es autópályának egy szakasza is. Az Országutak és Autópályák Országos Társasága (CNADNR) további 10 óromániai országút lezárásáról döntött. A CNADNR 2127 hóeltakarító géppel 62 ezer tonna sót és 13 ezer tonna homokot szórt szét az országutakon. A Román Vasúttársaság sem mentesült a fagy hatásai alól: 41 járat nem indult, 1 vasútvonalat teljesen lezártak. Az országban 148 vasúti sínpáron 148 hóeltakarító gép dolgozik. Anca Boagiu szállításügyi miniszter bejelentette: a bukaresti Otopeni reptéren 26, a Băneasa reptéren 8, a Traian Vuia reptéren 11, míg a Mihail Kogălniceanu reptéren 5 hóeltakarító gépet vetettek be.

Csütörtökön tizenhat megyében, összesen 180 tanintézetben beszüntették a tanítást. A legnagyobb gondokat Fehér, Botoşani és Konstanca megyében észlelték – tudtuk meg a tanügyminisztérium közleményéből. Fehér megyében 47 iskolában szünetel a tanítás.

 Kétszer több a légúti fertőzés

 Az egészségügyi minisztérium csütörtöki közleménye arra figyelmeztetett, hogy január folyamán 24 influenzás esetet, 15 400 tüdőgyulladást és 62 000 légúti fertőzést állapítottak meg az orvosok. Kolozs megyében is kétszeresére nőtt a légúti fertőzések száma a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A szakemberek felhívják a figyelmet a hideg időjárás veszélyeire és a vészjelzéshez mérten óvintézkedéseket javasolnak. A légúti megbetegedések száma 300-400-zal több mint tavaly ilyenkor, de a számadatok természetesen csak a bejelentett esetekre vonatkoznak. Ugyanakkor a tüdőgyulladások száma is megduplázódott, míg 2011 telén közel 150 tudőgyulladásos esetet tartanak nyilván, addig most 300-ra növekedett azok száma. Kolozs megyében egyelőre még nincs grippás megbetegedés, minden náthagyanús eset analíziseit továbbküldték a bukaresti Cantacuzino Intézetbe vizsgálatra.

A hadügyminisztérium közleményben szögezi le: 1000 hóeltakrító eszközzel és 4000 katonával bevetésre készen áll, de további 4000 katonát mozgósíthatnak, ha erre szükség mutatkozik. Gabriel Oprea hadügyminiszter már február 1-jén elrendelte, hogy az ország összes katonai alakulata álljon készenlétben a helyi hatóságok rendelkezésére, február 2-a és 7-e közötti időszakban.

Meglátta árnyékát a medve

Meglátta árnyékát a medve csütörtökön Budapesten, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, így a népi meteorológia tapasztalatai alapján még hosszú tél várható. A budapesti ragyogó napsütésben vekkerrel ébresztették az állatkert három barnamedvéjét az intézménybe látogató óvodások és kisiskolások.

A népi hagyomány a medvék „előjövetelével” kapcsolja össze az időjóslást: ha február 2-án jó idő van, a medve meglátja az árnyékát és ettől megijedve „visszabújik barlangjába”, az a tél elhúzódását vetíti elő. Ha azonban nem látszik az árnyéka, a téli hideg már nem tart sokáig. Az európai barnamedvék – elsősorban a hozzáférhető táplálék szűkössége miatt – télen kevésbé aktívak, mint a tavasztól őszig tartó időszakban. Az állatkerti medvéknek azonban nincs ilyen gondjuk, hiszen télen is gondoskodnak a takarmányozásukról.
Az, hogy a medvék mennyire tekinthetők megbízható időjósnak, erősen vitatható. Ugyanakkor több meteorológus osztja azt a véleményt, hogy a hosszú távú előrejelzések – a légköri folyamatok számos véletlenszerű, kiszámíthatatlan eleme miatt – eleve nagy bizonytalansággal bírnak.