A tárcavezető a közszolgálati televíziónak kijelentette: a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházás kapcsán környezetvédelmi miniszterként nem tehet egyebet, minthogy tiszteletben tartja az érvényben lévő európai jogszabályokat. Rámutatott, hogy jelenleg Svédországban és Finnországban is termelnek ki aranyat ciántechnológia alkalmazásával, igaz, olyan helyeken-, ahol nincsenek települések, de a valóság az – mondta Borbély –, hogy Európában jelenleg alkalmazzák ezt a technológiát.

Borbély közölte, hogy már felvette a kapcsolatot svéd kollégájával, hiszen az északi országban jelenleg évente 4,5 tonna aranyat termelnek ki ciántechnológiával. Közölte, hogy svéd kollégájától meghívást kapott, így a helyszínen fog tájékozódni, miként működik ott a ciános aranykitermelés.

A szaktárca 2007-ben felfüggesztette a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat által készített környezeti hatástanulmány jóváhagyási folyamatát, mivel a vállalat nem rendelkezik érvényes településrendezési engedéllyel. Borbély kijelentette, hogy amennyiben a vállalat érvényes településrendezési engedélyt kap, akkor folytatni kell a hatástanulmány engedélyeztetési procedúráját a törvények értelmében.

Borbély a ciántechnológia betiltására vonatkozó politikai kezdeményezéseket illetően elmondta, hogy magyarországi kollégáinak is elmagyarázta: könnyebb a betiltásról döntenie egy olyan országnak, amely nem rendelkezik aranylelőhelyekkel. Viszont Romániának, amelynek 300 tonna kitermeletlen aranya van Verespatak környékén, alaposabban meg kell gondolnia, hogy meghozza-e ugyanezt a döntést vagy sem.

Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatakon, ahol becslések szerint 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejlik a földben. A vállalat eddig 400 millió dollárt költött a projektre, amely 2007 óta nem haladhatott az engedélyeztetési folyamat felfüggesztése miatt.